Legnépszerűbb alkotóeleme a London dry gin, amely definíciója szerint növényi alapanyagokból főzött párlat. Nem tartalmazhat cukrot, és a lepárlás után további alapanyaggal nem ízesíthető és nem színezhető. A 20. század elejére a London dry gin a legkedveltebb kategóriává vált - nem csak a szigetországban.
A gin és tonik párosítása is a briteknek köszönhető: a 19. századi Indiában a katonáknak alapvetően járt gin-fejadag, ezzel ízesítették a malária megelőzésére kapott tonikot. Winston Chuchill elhíresült mondása szerint "a gin és tonik több angol életét és elméjét mentette meg, mint a birodalom valamennyi orvosa".
Ennyit tehát a gintonik történetéről. És akkor most lássuk a medvét, azaz milyen gintonikot kortyol ezen a nyáron mindenki, aki csak egy kicsit is ad magára.
A boróka sosem maradhat ki!
„A London dry gin egy nagyon befogadható, komplex ital, amit a lepárlómesterek saját vagy a közízlésnek megfelelően formálnak. A boróka minden gin kötelező alapanyaga, de a további fűszerek szinte korlátlan számú variációjának köszönhetően mindenki megtalálja a saját ízlésének megfelelő változatot“, magyarázza Merész Nóra, a Drink Station marketing és értékesítési vezetője.
Az italbolt tapasztalatai alapján a vásárlók különben nem feltétlenül a brand, hanem sokkal inkább íz alapján keresik a párlatokat, és a tudatos alkoholfogyasztás jegyében a minőség ma már elsőbbséget élvez a mennyiséggel szemben. A kínálatukban jelenleg elérhető 65 gin közül a Whitley Neill és az Eden Mill lepárló termékei a legkedveltebbek. Előbbiek London legrégebbi és a város City kerületének egyetlen gin lepárlójában, az 1762-ben alapított City of London Distilleryben készülnek. A főzde vezetője Johnny Neill a tulajdonos család 8. leszármazottjaként ősei tapasztalatait és tudását kilenc, gondosan válogatott növényi alapanyaggal vegyíti.
A skóciai St Andrews-ban működő Eden Mill a partvidék őshonos növényeit (például a homoktövist és az algát) is előszeretettel teszi bele italaiba. Minden palackon megjelenik egy rézkarc, amely egy történetet mesél el. Az Eden Mill nemrégiben Gordon Ramsay-vel közösen készített gint, amely a skót tengerpart iránti közös rajongásukat ötvözi.
Tippek a szakértőtől a gin és tonik párosításához
„Nem minden gint kell feltétlenül tonikkal kiegészíteni, sokszor tisztán is tökéletes élményt tudnak biztosítani az izgalmas tételek. De aki koktélkészítésre adja fejét, gyakran épp úgy beleadja szívét-lelkét, mintha a konyhában tevékenykedne“, mondja Merész Nóra
Mielőtt bármivel párosítanánk, mindenképpen kóstoljuk meg a gint, illetve a tonikot is magában, majd ennek ismeretében ízesítsük saját íz- és ízlésvilágunknak megfelelően.
A hazai kínálatban is már széles választékban elérhető prémium tonikok alapvetően a koktélokhoz ajánlottak, de gyártónként változik a buborékok mennyisége, az keserűség és a citrusosság. Érdemes többfélét kipróbálni, hogy kiderüljön, ízlésünknek a kevésbé kinines vagy az extrán szénsavas felel meg leginkább.
A fűszerezéshez nem feltétlenül kellenek különleges hozzávalók: narancs vagy citromhéj gyakorlatilag minden háztartásban fellelhető, és kiválóan harmonizálhatnak az itallal. A legjobb hatás érdekében a citrusfélék vékonyan leszelt héjából egy darabot először „törjük meg“ a pohár felett, majd egy második szeletet dobjunk bele az italba.
Amennyiben friss fűszernövényeket (pl bazsalikomot, rozmaringot, levendulát) használunk, a pohárba kerülés előtt kézzel óvatosan dörzsöljük össze őket, hogy intenzívebben kiadják ízüket.
Ha kreatívabban szeretnénk használni a fűszereket, ne feltétlenül ugyanazok legyenek a kiegészítők, mint amelyekkel az eredeti ital készült. Fontos, hogy a fűszerek kihozzák és kiegészítsék az ízeket, ne pedig elnyomják azokat - épp úgy, ahogy a palacsintába is kell egy csipet só az édesség előhozásához.
A gyümölcsök kapcsán a friss vagy dehidratált változatok az ideálisak, a fagyasztottak inkább a vizet engedik ki magukból, mintsem az aromákat.
Ne spóroljunk a jéggel! Egy-két kocka gyorsan felolvad és felvizezi az italt, a bőkezűen adagolt nagy darabok viszont sokáig tartják a hideget, minimális olvadással. Ha viszont friss gyümölcsöket és fűszereket használunk, célszerű lehet a jeget utoljára beletenni, hogy ne gátolja az ízek felszabadulását.
Forrás: Straski