Az édességek, nassolnivalók a lista legvégén helyezkednek el, ha arról kérdezzük az embereket, mit mennyire tartanak az egészséges étrend részének. Az 1019 fő bevonásával készült reprezentatív vizsgálatban arra kérték a válaszadókat, hogy 1 és 5 pont között helyezzék el az élelmiszereket egy skálán, ahol az 5 jelöli az egészséges étrendbe legjobban beilleszthető élelmiszert, az 1 pedig a legkevésbé odaillőt. A sokak által egészségesnek tartott étcsokoládé 3,1 ponttal a középmezőny végére került, azonban a tejcsokoládé csak 2,2-es értéket kapott, a keksz és nápolyi 1,9 ponttal pedig éppen csak megelőzi az 1,3 ponttal a lista utolsó helyére került chipseket és ropikat.

Nem véletlen az sem, hogy az édesipari termékek legfontosabb alapanyagához, a cukorhoz kapcsolódik a legtöbb tévhit a fogyasztók fejében. Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője mutatja be a leggyakoribbakat:

–  Tízből kilenc ember egyetért azzal az állítással, hogy a cukor hizlal, ám ennél is nagyobb gondot jelent az, hogy a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint a túlzott cukorfogyasztás cukorbetegséghez vezet. Fontos leszögezni, hogy nem a cukor, hanem az egészségtelen életmód, a kiegyensúlyozatlan étrend miatt alakul ki az elhízás, és a cukorbetegség is sokkal összetettebb eredettel rendelkezik, mintsem a cukorfogyasztásra lehetne fogni megjelenését – mondja a szakember. –  Érdekes az is, hogy nagyon sokan (73 százalék) gondolják egészségesebbnek a nádcukrot a kristály- azaz répacukornál, miközben kémiai és élettani szempontból ezek teljesen megegyeznek. Azt a nagyon sarkos és természetesen valótlan állítást, miszerint a cukor méreg lenne, a fogyasztók több mint fele (53 százalék) fogadja el igaznak, és közel egynegyedük (22 százalék) teljes mértékben egyetért vele.

A 11-18 éves fiatalok körében végzett kutatás adatai szerint bár a tévhitek elfogadottsága ebben a korosztályban is magas, azonban a kedveltség miatt mégis gyakran fogyasztják, és időnként maguk is vásárolják a fiatalok a csokoládékat, cukorkákat. Tízből hatan legalább heti rendszerességgel esznek szeletes csokit, és az édesség toronymagasan vezet a zsebpénzből beszerzett élelmiszerek listáján is: átlagosan több mint három alkalommal vásárolnak maguknak ilyesmit havonta. A hetente édességet fogyasztók aránya 65 százalék, a havonta fogyasztók pedig 87 százalékot tesznek ki, és jellemzően a fiatalabb életkorban magasabb a csokoládéfogyasztás. Összességében nézve, a 11-18 éves fiatalok átlagosan havonta tíz alkalommal fogyasztanak csokoládét, 7,7 alkalommal kekszet, míg például chipset 5,7 alkalommal esznek.

Csokoládét a fiatalok 49 százaléka vásárol magának (a többi a szüleitől kapja), kekszet pedig 21 százalékuk, miközben pedig édességekre átlagosan havi 1314 forintot, sós rágcsálnivalókra pedig további 1170 forintot költenek a saját keretükből. Termékválasztásnál a finom íz dominál, ezt követi a csokiknál az ismert márka (rágcsálnivalóknál már kevésbé ragaszkodnak ehhez), majd pedig az ár következik, amelynél fontos, hogy ne legyen magas.

Egy másik, szintén a TÉT Platform által végzett kutatás során 5000 vásárlót figyeltek meg a boltok polcai előtt és több mint ötszázat meg is kérdeztek, mire figyel adott termékek csomagolásán. Az édességeket vásárlók 71 százaléka tervezte, míg 29 százaléka nem tervezte, hogy aznap csokoládét is vásárolni fog, ennek alapján elmondható, hogy az ilyen termékek vásárlásának impulzivitása messze megelőz minden másét. A csokoládék csomagolásán feltüntetett információkat az átlagosnál viszont kevesebben nézik meg alaposabban: 8 százalék mindig, 14 százalék gyakran, 13 százalék néha, míg negyedük ritkán nézi meg. A csoki vezet abban is, hogy a vásárlók több mint egyharmada (34 százalék) soha nem nézi meg a csomagolás információit és 6 százalék csak akkor, ha változást észlel.

Ha megnézik a címkét, akkor legtöbben az összetételre figyelnek (62 százalék) és majdnem ugyanannyian (61 százalék) figyelik a lejárati időt. A tápanyagtartalom, a származási hely és a gyártó is szinte ugyanannyi embert érdekel: minden ötödik nézi csak meg ezeket, míg az allergén-információkra tízből egy ember kíváncsi. Végezetül azt a kérdést is feltették a fogyasztóknak, hogy előzetes ismereteik és elvárásaik mennyire találkoznak a címkén feltüntetett információkkal: 98 százalékuk szerint nagyjából, de leginkább teljes mértékben megegyeznek a termékek az elvárt tulajdonságokkal a címke szerint.