Szálláshelyek bevételei, foglaltsága

Budapest januári turisztikai teljesítménye még nem vett tudomást a közelgő válságról. Üzleti értelemben 2020 első hónapját sokkal logikusabb volna a 2019-es év folytatásának tekinteni a fővárosban: a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-árbevételei januári rekordmagasságba, 9,6 Mrd Ft közelébe emelkedtek (+26,9%), a vendéglátóhelyi árbevételek pedig felülmúlták a 3 Mrd Ft-ot (+20,7%). A szektor együttes bruttó árbevétele – az egyéb szolgáltatásokat is hozzászámítva – összességében meghaladta a 15 Mrd Ft-ot (+22,1%).

A szállásdíj-bevételek növekedése nem egyenlően oszlott el a különböző szállástípusok és kategóriák között: míg a kategória nélküli szállodák esetében alig haladta meg a bővülés a 14%-ot, addig a gyógyszállók 48,2%-os, a 4 csillagos hotelek 57,6%-os, a panziók, közösségi szálláshelyek pedig 70% feletti árbevétel-növekedést realizáltak. Mindez még akkor is figyelemre méltó eredmény, ha a belső arányok tendenciózusan a külföldi vendégeknek kedveznek, és az utóbbi években Budapesten – az ország többi részétől markánsan eltérően – a belföldi turizmus csökkenésének lehetünk tanúi.

Egy szoba bruttó átlagára 24.016 Ft, az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétel 13.607 Ft volt 2020. januárban Budapesten, ami rendre 14 és 22 százalékos bővülésnek felel meg az előző év azonos időszakához képest. A KSH által mért kapacitás-kihasználtság (56,7% a szobák és 42,4% az ágyférőhelyek esetében) kifejezetten magasnak számít januárban, +7,2 és +9,6%-okkal meghaladva a 2019. első havi értéket. A SZÉP Kártya felhasználás volumene (+124% tavaly januárhoz képest!) egyetlen év alatt rakétasebességgel tudott nőni Budapesten. Külön érdekesség, hogy a fővárosi szálláshelyeken 74.476 ezer Ft összértékben elfogadott Széchenyi Pihenő Kártya 61,5%-át, 45.832 ezer Ft-ot a 4*-os szállodákban realizálták. A Budapest Card eladások területén is várakozáson felüli lendülettel indult az év eleje: az előző év azonos időszakához képest 38%-kal növekedett az eladott kártyák darabszáma.

Küldőpiacok vendégforgalma

2020. január hónapban 291.591 belföldi és külföldi vendég, mindösszesen 693.738 vendégéjszakát töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein. Ez 13,1, illetve 13,4%-os növekedést jelent, vagyis folytatódott a tavaly ősszel felvett lendület. A dinamikából ismét a nemzetközi forgalom profitált: a külföldi vendégérkezések 17,7%-kal, a vendégéjszakák 17,9%-kal bővültek, míg a belföldi vendégforgalom újabb -7, illetve -11,4%-os visszaesést volt kénytelen elkönyvelni a két fő dimenzióban.

Az olasz beutazó forgalom várható későbbi alakulása szempontjából ez sovány vigasz, de tény, hogy Olaszországból – ahol egyébként a Budapest Card népszerűsége kiemelkedő, éppen ezért a BFTK a stratégiailag legfontosabb küldőpiacai közé sorolja – január folyamán közel 48%-kal több vendégérkezést és 44,8%-kal több vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. 25-30%-os bővülést tudott felmutatni a román, a görög és a spanyol piac, de Németország és Lengyelország is tartotta jó formáját, nagyságrendileg 15%-os növekedési mutatókkal. A holland vendégéjszakák átmenetileg újra növekedésnek indultak (+16,1%), míg a francia vendégforgalom csökkent: az év első hónapjában 8,4%-kal kevesebb francia vendég 9,4%-kal kevesebb vendégéjszakát töltött el a fővárosban.

Az idei január igazi nyertesei azok a piacok voltak, ahol a pravoszláv karácsony (január 6-7.) hivatalos állami ünnepnapnak számít – mindenekelőtt Oroszország (13,4%-kal több vendégérkezés, 9,3%-kal több vendégéjszaka). Az orosz vendégek jelentős része (70%), az év többi részéhez hasonlóan, az ortodox karácsony idején is főként Budapestre érkezik — derül ki a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) szezonális elemzéséből. Budapesten január 1-9. között Olaszországot és az Egyesült Királyságot megelőzve, toronymagasan az oroszok végeztek az első helyen a vendégéjszakák számát tekintve. Több mint háromszor annyi orosz vendég lakott január első harmadában a fővárosi szállodákban, mint egy évvel korábban, ugyanebben az időszakban. És ezzel nincs vége, mert egyéb, egyházi ünnepeiket a pravoszláv naptár szerint tartó országok – jelesül Szerbia és Ukrajna – is bámulatos teljesítményre voltak képesek januárban: Szerbiából 2.526 vendég (+17,3%) 6.467 vendégéjszakát (+33,6%), Ukrajnából 9.540 vendég (+23,2%) 17.655 vendégéjszakát (+33,2%) töltött el Budapesten. Az ázsiai országoknál sem mutatkozott még előjele a COVID-19 járvánnyal összefüggő visszaesésnek: a fertőzés kiindulópontjának számító Kínából például 54%-kal több vendégérkezést és 43%-kal több vendégéjszakát regisztráltak januárban Budapesten.

Az országos adatokhoz hasonlóan, a BFTK is elmondhatja: az év kiválóan indult ugyan, de annál drasztikusabb visszaesés várható a következő hónapok elemzésénél. Mindazonáltal a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ, mint a Főváros hivatalos kulturális és turisztikai szervezete, még szorosabb együttműködést, stratégiai együtt gondolkodást valósít meg a szakmai szereplőkkel, már a válság utáni időkben bízva és arra készülve.