A Balaton kereskedelmi szálláshelyeit 1029 ezer vendég kereste fel az év első 9 hónapjában, ők 3699 ezer vendégéjszakát töltöttek el itt. Az üdülőkörzet külföldi és belföldi vendégforgalma egyaránt visszaesett: határainkon túlról 10,9%-kal kevesebben érkeztek, a hazai vendégek száma ennél kisebb mértékben, 4,9%-kal csökkent. A külföldiek eltöltött éjszakái 15,2%-kal apadtak, ez megközelítőleg 263 ezer vendégéjszaka kiesését jelentette 2008. azonos időszakához képest. A hazai vendégéjszakák főszezoni erősödése némiképp javította az idegenforgalom első kilenc havi mérlegét, de ahhoz nem volt elegendő, hogy az összes belföldi éjszaka száma szeptember végéig elérje az egy évvel korábbi szintet - derüli ki a KSH jelentéséből.

A belföldi vendégforgalom a szállodákra koncentrálódott, a vendégéjszakák kétharmada ennél a szállástípusnál jelentkezett. A hazai vendégek a gyógy- és wellnessszállodákban egytizedével kevesebb éjszakát vettek igénybe, az apartman-szállodák belföldi vendégéjszaka-száma pedig a felére csökkent. A tavalyinál több volt az eltöltött éjszakák száma az ifjúsági szállókban (31%-kal), a kempingekben (12%-kal) és az üdülőházakban (7%-kal), ugyanakkor a panziókban és a turistaszállásokon (17-, illetve 25%- kal) kevesebb.

A külföldi vendégforgalom a belföldihez hasonlóan meghatározóan a szállodákra koncentrálódott. Az országhatáron túlról érkező vendégek 64%-a választotta ezt a szállástípust, főként a három- és négycsillagos szállodákat részesítették előnyben. A külföldi vendégéjszakák száma valamennyi szállástípusban csökkent: a szállodákban és az üdülőházakban 12-13%-kal, a panziókban negyedével, a kempingekben ötödével, az ifjúsági szállókban közel felével. A szállodai vendégéjszakák 50%-a a gyógyszállodákban jelentkezett, a tavalyival azonos nagyságrendben. A külföldi vendégkör több mint negyede a vendégéjszakák háromtizedét kempingekben töltötte.

Németország folyamatosan csökkenő súlya ellenére a külföldi vendégéjszakák felét képviseli, s továbbra is a térség legfontosabb küldő piacának tekinthető. A német vendégek (107 ezer fő) a tavalyihoz képest 9%-kal kevesebben érkeztek, míg az osztrák vendégek száma 7%-kal (43 ezerre) nőtt. Jelentősen visszaesett a vendégforgalom a nagyobb küldő országok közül Hollandiából, Dániából, Oroszországból és Belgiumból, ugyanakkor a szlovák vendégek száma csaknem négytizedével növekedett. Összességében Európa országaiból 10%-os forgalomcsökkenés tapasztalható. Az amerikai kontinensről idelátogatók száma (mintegy 2200 fő) közel felére, az ázsiai országokból érkezőké (5100 fő) a négyötödére csökkent. A balatoni vendégek az országos átlagnál (2,7 éjszaka) hosszabb ideig vették igénybe a szálláshelyeket, bár e térségben is tovább rövidült (3,6 éjszakára) az átlagos tartózkodási idő. A belföldi látogatók az előző évinél kissé hosszabb időt (átlagosan 3 éjszakát), míg a külföldiek a tavalyinál valamivel rövidebb időt (átlagosan 5,2 éjszakát) töltöttek el a balatoni szálláshelyeken.

A balatoni wellness szállodák szeptember végéig a tavalyinál 14%-kal kevesebb vendéget és 11%-kal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak. A vendégkörük 85-92%-át adó belföldiek száma mintegy 20 ezer fővel, eltöltött vendégéjszakáik száma 39 ezer éjszakával csökkent. A magyar vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a wellness hotelekben.

A 2009. január-szeptemberi időszakban a balatoni szálláshelyek összesen 18 381 millió forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron az előző évinél 1,5%-kal több és az országos 18%-át tette ki. A bevételek nyolctizedét a szállodák realizálták (a tavalyinál 1,3%-kal többet), ebből a gyógy- és wellness-szállodák 38-, illetve 21%-kal részesedtek. Emelkedett (5,9%-kal) a kempingek, valamint (13,4%-kal) az üdülőházak összes bruttó szállásdíj-bevétele is, tizedével csökkent viszont a panzióké, és ennél nagyobb mértékben (16%-kal) a turistaszállásoké. A szállásdíj-bevételek hattizede a belföldi vendégektől származott. A belföldi szállásdíj- bevétel 1,5%-kal csökkent az üdülőkörzetben (országosan ennek majdnem kétszeresével), a külföldi viszont (az országos tendenciával ellentétben) 6,7%-kal növekedett, elsősorban a szállodák csaknem 10%-os külföldi bevétel-növekedésének köszönhetően.

A belföldi szállásdíj-bevételek közel 40%-át üdülési csekkel fizették a vendégek, legnagyobb arányban a panziókban és a kempingekben éltek ezzel a lehetőséggel. Az adó- és járulékmentes fizetőeszköz napjainkra a turizmus (és a vendéglátás) egyik pillérévé vált. A balatoni kereskedelmi szálláshelyek 2006 első kilenc hónapjában 2,1 milliárd forint értékben fogadtak el csekket, 2008-ban ez az összeg már megközelítette a 3,9 milliárd forintot, idén januártól szeptemberig pedig 4,3 milliárd forintot tett ki.