A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és a vendégéjszakák száma 2010. január-novemberben az előző évihez viszonyítva lényegében változatlan volt, a szálláshelyek árbevétele folyó áron kismértékben emelkedett. A forgalom 72%-át képviselő szállodák vendégforgalma mind a tizenegy hónapban élénkült az elmúlt évhez képest. A belső kereslet összességében továbbra sem nőtt, így a belföldivendég-forgalom éppen hogy meghaladta a 2009. évi alacsony bázist; a külföldi vendégek száma ugyanakkor 5%-kal emelkedett. A vendéglátás tíz havi eladási forgalma is csupán 98,9%-a volt az előző év azonos időszakinak - így a jelentés.

Külföldi

Az időszak során 3 millió 191 ezer külföldi vendég 8 millió 902 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 5, míg a vendégéjszakáké 1%-kal nőtt. A legjelentősebb küldő országok közül a Németországból és a Lengyelországból érkező vendégek éjszakáinak száma csökkent, miközben az Egyesült Királyságból hazánkba látogatóké stagnált, az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom jelentős részét realizáló szállodákban a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma közel egyötödével, a vendégéjszakáké 10–17%-kal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 219 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek 2009 azonos időszakához viszonyítva. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Dél-, Nyugat-Dunántúl és a Budapest–Közép- Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető.

Belföldi

A 11 hónap alatt a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 672 ezer belföldi vendég 9 millió 139 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek és vendégéjszakák száma lényegében nem változott az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom több mint hattizedét fogadó szállodákban 5,5%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 10%-os csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból ötöt érintett. 2010 novemberében a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma 20, illetve 31%- kal emelkedett, ami részben a – megelőző évekhez képest – késői és igen hosszú őszi iskolai szünetnek köszönhető.

Balaton - a wellnessben bízunk

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2010 első tizenegy hónapjában a külföldiek és a belföldiek esetében 8, illetve 5%-kal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma (leginkább a külföldi vendégéjszakák visszaesésének köszönhetően) 7%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Budapest - visszatérőben a külföldiek

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5%-kal emelkedett a vendégéjszakák száma.

Pécs - minden negyedik vendég külföldi

A 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen nőtt (26, valamint 28%-kal). Bár csupán minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően közel háromnegyedével bővült az egy évvel ezelőttihez képest.

Vezetnek: öt csillag és gyógyszálló

Január–novemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 61%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 51%-os foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 58%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 30,5%-os kihasználtsággal működtek az első tizenegy hónapban.

Dől a lé?

A szálláshelyek összes árbevétele 4%-kal emelkedett 2009 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–novemberben összesen 219 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 120 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első tizenegy hónapban kb. 2%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára január–novemberben 14 197, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó RevPAR) 6512 forint volt. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok novemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 61%-os foglaltság a (bruttó) RevPAR-mutató 12%-os emelkedését eredményezte.

Budapesten a három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 20 000 forint körül alakult (ami körülbelül 33–113, illetve 15–73 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 5%-os mérséklődése is hozzájárult a belföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez. A működő kereskedelmi szálláshelyek közül novemberben 1468 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első tizenegy hónapjában 16,4 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ez az összes bevétel 7,5, illetve a belföldi szállásdíjak 36%-ával volt egyenértékű.

Kínálati oldal

Kínálati oldalon 2010. november 30-án a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 1909 volt, ezen belül a 759 szálloda 47 ezer szobával, a 831 panzió 10 ezer szobával működött. Némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a kapacitás a négycsillagos házaknál 2009-hez viszonyítva 5 ezer férőhellyel gyarapodott, a többi kategóriában összességében kismértékben kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 319-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken novemberben közvetlenül több mint 26 ezer főt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot.