„Három nehéz év után lassan kezd visszatérni foglaltság és vendégéjszakaszám tekintetében iparágunk a Covid előtti régi kerékvágásba”, kezdte beszámolóját Flesch Tamás. Majd azzal folytatta: „Nem kell minden évben világcsúcsot futni, érjük be annyival, hogy a tavalyi vendégszámok belföldi viszonylatban már utolérték a világjárvány előtt mért adatokat”.

Hiszen a lezárások előtt 10 627 591 vendégéjszakát regisztráltak belföldről érkezők esetén a hazai házakban, míg a tavalyi adat ettől csak minimálisan alacsonyabb: 10 375 102 vendégéjszakát hozott 2022 a magyarországi szállodákban.

A fővárosban külföld már szépen teljesít, Top10 küldőpiac - meglepetésekkel

Flesch azzal is biztatta kollégáit, hogy előbb-utóbb (reméljük persze, hogy inkább előbb, mint utóbb – a szerk.) a külföld is hozza majd a 2019-ben mért adatokat: akkor 12 843 556-an érkeztek határon túlról, tavaly viszont 9 395 492 volt a külföldről érkezők regisztrált vendégéjszakaszáma.

Külön szólt az elnök a budapesti viszonylatról, amely esetben alapvetően nem a belföldi vendégkör alakulását, hanem a külföldről érkezők adatait figyelik a szakemberek: itt a Covid előtt 8 439 203 vendégéjszakaszámot regisztráltak, 2022-ben ugyanez az adat alacsonyabb: 5 850 614-en érkeztek hozzánk. Flesch hozzátette, biztató azonban, vagyis a külföldi vendégérkezésekkel szorosan összefüggő budapesti reptér adatait figyelve, hogy a Budapest Airport lassan eléri a csúcsévben, 2019-ben mért számait: most, az év első trimeszterében 75 százalékon van 2019-hez képest, ami több. mint biztató, hiszen még előttünk a főszezon.

Szállodai mutatók tekintetében a következőket tudtuk meg az elnöktől: jó hír, hogy átlagár tekintetében 2022-ben meghaladták a hazai házak a csúcsévet: akkor 22 474 Ft volt az átlagár, tavaly ezzel szemben ez felkúszott 27 430 Ft-ra.

Jó hír, összegezte az adatokat az elnök, hogy bruttó árbevétel tekintetében, országos szinten, már sikerült elérni tavaly a legendás 2019-es évet. Budapestre ez még nem teljesen igaz, viszont örömre ad okot, hogy az átlagár erőteljesen növekszik.

Érdemes országosan szinten közreadnunk a Top10 küldőországot, mert akad köztük egynéhány meglepetés:

1. Németország (ez nem váratlan hír, ugyanis több éve a német beutazó piac vezeti a toplistát)
2. Csehország (ez viszont nagy hír, mert északi szomszédjaink fontos partnerünk lett)
3. Egyesült Királyság (bár még mindig dobogósok nálunk az angolok, azonban jóval kevesebben érkeznek, mint a Covid előtti időkben)
4. Románia (szintén meglepetés ez az előkelő hely keleti szomszédjaink esetén)
5. Ausztria
6. Ukrajna (nyilván a háború miatt hozzánk érkezők száma jelentős szerepet játszik a rangsor hatodik helyének elérésében)
7. Szlovákia (szintén szomszédos országról van szó, és sokan érkeznek hozzánk szlovák területekről)
8. Izrael
9. USA (jelentősen visszaesett a tengerentúlról érkezett száma, és ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy nincs olyan közvetlen járatpár Budapest felé, mint a világjárvány előtti időkben)
10. Olaszország

Flesch Tamás e lista elemzése kapcsán még hozzátette, ami nagyon hiányzik az Amerikából hozzánk (nem) érkezők mellett, az a kínai turisták hiánya – igaz, tette hozzá, a kínai piac újranyitásával remélhetőleg ez a hatalmas piac szintén ismét magához tér.

Szintén reményre ad okot, tette hozzá az elnök beszámolójában, hogy régiós szinten jól állunk, szinte minden vizsgált szegmensben reménykeltőek az eredményeink.

Lobbitémák: ami jöhet, és ami nem

Átfogó bérpiaci felmérés készül hamarosan a szakma jelenlegi helyzetéről, ennek eredménye - vagyis egy olyan értékes adathalmaz, amely számos további célkitűzéshez alap lehet - késő ősszel várható, jelezte a lobbitémákra rátérve elsőként az elnök. Majd az energiaköltségekről szóló pályázatok kapcsán kitért arra, hogy nemrégiben találkoztak szakmai vezetés szinten a kormányzati vezetői körökkel, és jó hír, hogy energiapályázatok szintjén az állami vezetés nyitottan és pozitívan áll hozzá ehhez a kérdéshez.

Amit viszont egyértelműen egyelőre a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozásva elutasítottak felső szinten, az a TUHO (turizmusfejlesztési hozzájárulás) további megfizetésének eltörlése. Mint ismert, 2022. október 1. és 2023. március 31. között a szakma mentesült e kötelezettség megfizetése alól, ámde ez a határidő lejárt, így a TUHO ismét ketyeg. Az MSZÉSZ távolabbi lobbi tervei között azonban továbbra is hangsúlyosan szerepel, hogy legalább azt érjék el, hogy a 4 százalék fizetését 2 százalékra csökkentsék - azonban, hűtötte le a kedélyeket az elnök, ennek megvalósítása biztos nem máról holnapra lesz.

Az EPR kiterjesztése, azaz a csomagolástechnikával összefüggő gyártói felelősség témája is a lobbitevékenységek közt szerepel, éppúgy, ahogy az MSZÉSZ megújuló weboldala - ennek megvalósítása is késő őszre várható.

Végül a Szövetség elnöke örömmel mutatta előadásának utolsó slide-ját, amely alapján kiderült, jelenleg 471 szálloda, köztük 10 lánc, 22 étterem, 138 társult tag és 15 oktatási intézmény tartozik az MSZÉSZ ernyője alá.  Amiről viszont kicsit visszafogottabban számolt be, azok a napokban lezajlott régió ülések. Ahol kevesellte a megjelent tagság számát: Balaton 19%, Budapest 31%, Dél-Alföld 36%, Dél-Dunántúl 43%, Észak 20%, Kelet 28%, Nyugat 30%.