Eltűnt értéktárgyak, szolgáltatói felelősség

Mintegy 400 ezer forintos kára keletkezett annak a fogyasztónak, aki cipőjét, márkás óráját, pénztárcáját, nagyértékű mobiltelefonját és 70 ezer forint készpénzt is a fűbe tett a strand területén belül. Mindezt ugyanis ellopták, a fürdő pedig ezért nem vállalt felelősséget, mert az értéktárgyakat nem az értékmegőrzőben helyezte el – erről szólt a Budapesti Békéltető Testületnek címzett kérelem.

A nyilvánosság számára nyitva álló helyek – fürdők, kávéházak, éttermek, színházak, és más hasonló helyek – azokért a tárgyakért tartoznak felelősséggel, amelyeket a fogyasztók ezekre a helyekre rendszerint magukkal szoktak vinni, ha pedig van megfelelő hely a vagyontárgyak elhelyezésére, akkor az intézmény csak az itt elhelyezett tárgyakért tartozik felelősséggel. Kérdés, hogy mi az, amit a fogyasztók rendszerint magukkal visznek. Ma már mindenhol a fogyasztóval van mobiltelefonja, amely egyre nagyobb értéket képvisel, és a szükséges mennyiségű, de aktuálisan nem viselt ruházat – strandon cipő, felsőruházat, kendő, kávézóban, moziban kabát – értéke is nagyon széles skálán mozog, a drága pénztárcában a fogyasztónál tartott jelentős mennyiségű készpénz azonban mindenképpen indokolatlan volt.

Sokkal lényegesebb azonban az, hogy mi számít megfelelő helynek az értéktárgyak megőrzésére. Ezt alapvetően az intézmény maga jelöli ki, annak mentén, hogy milyen helyiség az, amelynek az őrzéséről maximálisan tud gondoskodni. Éppen ezért kell figyelniük a fogyasztóknak az erre vonatkozó tájékoztatásokat. A konkrét esetben a vállalkozás a békéltető testületi eljárásban fénykép-felvételeket is csatolt arról a strand területén belül több helyen megtalálható tájékoztatásról, amely szerint kizárólag az értékmegőrzőben hagyott tárgyakért tartozik felelősséggel. A fogyasztó a belépőjegy megvásárlásával pedig szerződést kötött a céggel, így az általános szerződési feltételeit is elfogadta, ennek részét képezte a Házirend is. Az pedig szintén egyértelműen tartalmazta: értéktárgyakért csak akkor vállal felelősséget a vállalkozás, ha az értékmegőrzőben kerültek elhelyezésre, egyéb esetben nem. Belépőjegyük megvásárlásával a fogyasztók elfogadják az intézmény szerződési feltételeit, ezért, ha úgy gondolják, szükségük van arra, hogy komolyabb értékeiket maguknál tartsák, de azokra nem tudnak folyamatosan figyelni, akkor érdemes már a bejáratnál érdeklődni az elhelyezési lehetőségekről.

Hasonlóan alakul, bár sokkal konkrétabban körülhatárolt a szállodák felelőssége is. Itt ugyanis mindazért felel a szálloda, amit a fogyasztó a szállodában kijelölt, vagy erre rendelt helyen, vagy a szobájában helyezett el, vagy olyan személynek adott oda, akit jogosultnak tarthatott az átvételére. Ilyen személy az, aki a recepcióban a pult mögött áll, vagy akit a szálloda munkatársa a kérésünkre hozzánk küld, és benyomásunk szerint a szálloda alkalmazottja. A szálloda felelőssége azonban ebben az esetben nem korlátlan, annak maximális mértéke a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása viszont semmis. Ha pedig készpénzről, értékpapírról és értéktárgyakról van szó, akkor a szálloda ezekért csak akkor felelős, ha a dolgot megőrzésre külön átvette, vagy az átvételt megtagadta. Ilyenkor ezekért a tárgyakért a szálloda már korlátlan felelősséggel tartozik.

A bosszúságok elkerülése érdekében a Budapesti Békéltető Testület az alábbi hasznos tanácsokat adja a fogyasztók részére:

A feltétlenül szükségesnél több értéktárgyat ne vigyenek magukkal a fogyasztók. A felelősség ilyenkor csak azokra a tárgyakra terjed ki, amiket a fogyasztók szokásos jelleggel magukkal visznek az ilyen és ehhez hasonló helyekre.