Az előrejelzések szerint az idén nem a legjobb évét záró ingatlanszektor kilátásai 2024-re kedvezőek a bérbeadottságot és az új befektetéseket tekintve is. Emellett azonban olyan komoly kihívásokra, trendekre kell felkészülni a jövőben, mint a valós és e-kereskedelem összefonódása, valamint a márkák aktivitásának támogatása, miközben az ESG elvárásoknak való megfelelés is elérte a szektort. Mindez határozott változásokat igényel a bérlők és a bérbeadók közötti kapcsolat szintjén is.

Az idei év elemzése

A MAPIC konferencia, az ingatlanszakma egyik legmeghatározóbb nemzetközi fóruma idén az Age of Responsible Growth: Committing to a better future címet kapta, és ennek jegyében a kereskedelmi ingatlanszektor fejlődésére és felelősségére fókuszált. „A kereskedelmi, szórakoztatóipari, vendéglátóipari és ingatlanpiaci szereplők 2024-re a szektor növekedését helyezték kilátásba, amit a jelenleg erősödő, európai szinten átlagosan 3,5 százalékos üresedési ráta és a többi ingatlanszektorhoz képest magasabb új befektetések is alátámasztanak. Ez utóbbit annak ellenére tudta elérni, hogy a teljes ingatlanbefektetési tranzakciószám jelentősen visszaesett, volumenben a 2009-es szintre csökkent. A visszaesés a forgalmi adatokban is látható, igaz, az infláció hatása miatt „csupán” a 2019-es bevételi szintre süllyedt”, mondta Gyertyánfy Miklós, a Westend multifunkciós épületegyüttesét is üzemeltető Gránit Pólus csoport működési vezérigazgató-helyettese.

Az offline és online kereskedelem összefonódik

A számok mögött azonban egy másik trend is jól látható: a kiskereskedelem átalakulóban van, egyre jellemzőbb a boltból történő kiszállítás és az online rendelések boltban átvétele. Mivel a vásárlók azon elvárása erősödött, hogy minél hamarabb megkapják a terméket, függetlenül attól, hogy milyen platformon – online, mobilon vagy a boltban – vásárolnak, ezért a kereskedőknek azt kell mérlegelniük, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban, leggyorsabban eljuttatni az árut a vevőhöz, a fizikai üzletet feltöltve vagy a raktárban tárolva az árukészletet. Mindez óriási készletezési és logisztikai kihívás a kereskedőknek.

Márkaaktivitás támogatása

Emellett a kiskereskedelmi márkák a reklámaktivitásukat is növelik a forgalom élénkítése érdekében – erre itthon is nagy szükség van, hiszen idén éves szinten 6,5 százalékkal csökkent a forgalom. A bérbeadóknak ezért ebben az helyzetben az a feladatuk, hogy a fizikai üzlettel támogassák az új vásárlók bevonását, a márkahűség építését. A sikeres márkák újfajta, adatalapú, flexibilis marketingstratégiákat valósítanak meg, aminek komoly feltétele, hogy a bérbeadó és bérlő között az eddigieknél szorosabb párbeszéd alakuljon ki, a forgalomra és vevőösszetételre vonatkozóan minél jobb minőségű adatok álljanak rendelkezésre, amiket akár azonnal meg tudnak osztani egymással.  

ESG kritériumoknak megfelelés

Az ESG elvárások a kiskereskedelmi ingatlanszektort is egyre komolyabban érintik. Ebből az „E”, a környezeti faktor – ezen belül is leginkább az épületek műszaki-energetikai korszerűsítése és az ehhez kapcsolódó digitális fejlesztések – jelentik a legnagyobb kihívást, mivel jelentős capexet igényelnek. A bérbeadóknak ezért előre kell gondolkodni arról, hogy a következő 5 évben milyen beruházások lesznek szükségesek műszaki téren és a bérlői mix frissítése érdekében. Az „S”, a társadalmi pillért tekintve a bevásárlóközpontoknak még inkább fel kell vállalniuk a helyi közösségekkel folytatott együttműködés erősítését, és a városi közösségi események fontos színtereivé lépnek elő. Egyúttal támogatni tudják azt az uniós célkitűzést is, hogy a városközpontok revitalizálása megtörténjen.