Hozzátette: a 2019-es szezon kezdetén a hosszú májusi esőzés és hideg időjárás otthon tartotta a vendégeket. A rövid júniusi nyár ígéretesnek indult, a július eleji kéthetes hűvös idő ezt a reményt eloszlatta, így a Balatonon július közepére indult be a szezon - sorolta.

Idén májusban a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felhívására munkacsoportot állítottak fel, amelynek feladata, hogy kidolgozza a kempingek minősítési kritériumrendszerét, és a minősítés módját. 

 Kisgyörgy Bobála szerint a kempingek versenyképességének megőrzése külső forrás nélkül lehetetlen. Az idegenforgalmi-, és iparűzési adóbevétel miatt a kistelepülések számára létfontosságú bevételi forrás egy-egy kemping fennmaradása, de ez fontos a helyi munkaerő foglalkoztatása, illetve a törzsvendégek magtartása szempontjából is. Eddig  a kempingek nem tudtak pályázati forrásokhoz jutni, ahogy a most futó energetikai pályázati lehetőség feltételeinek is nehéz megfelelniük - mondta. 

Arról, hogy 2020. január 1-jétől már a kempingek, üdülőházak, közösségi szálláshelyek, falusi és egyéb szálláshelyek, így a teljes szálláshelyszolgáltatási szektor digitálisan szolgáltat majd forgalmi statisztikai adatot, Kisgyörgy Borbála azt mondta: ez minden bizonnyal komoly többletkiadást jelent majd, de még nem tudják pontosan, mekkorát. Minden eddigi változás a kiadások emelkedésével járt, amit a bevételek növekedése nem tudott követni.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén az első öt hónapban 37 ezer vendég 160 ezer vendégéjszakát töltött kempingben ország  szerte, ami 10,6 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A szállásdíjbevételek január-májusban bruttó 512 millió forintot tettek ki a kempingekben, ami közel 3 százalékos emelkedést jelent. Tavaly egész évben 7 százalékkal 3486 millió forintra nőttek a kempingek szállásdíjbevételei.