A Budapest Airport, illetve LOT, valamint a közép-európai légiközlekedés jövőjéről is szó esett azon a légiügyi konferencián, amelyet kedden tartottak Budapesten.
A CEE Aviation konferencián Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója egy, a repülőterek helyzetével kapcsolatban tartott kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, a repülőtér jövője a digitalizáción és emiatt bekövetkező utasviselkedésen is múlik. Mint kifejtette: az elmúlt időszakban Budapestről a diszkont point-to-point forgalom után nőtt meg jelentősen a kereslet, és ezek az utasok ahelyett, hogy egy hálózatos légitársasággal repülnének, inkább két útra szóló jegyet váltanak egy diszkontnál, és maguk intézik az átszállást.
Azzal viszont, hogy Budapestről egyre több hosszútávú járat válik elérhetővé a helyzet javulhat, és Budapest újra gyűjtő-elosztó repülőtérré válhat.
Jost Lammers beszélt arról is, hogy vannak légitársaságok, akik előszeretettel panaszkodnak a reptéri illetékekre, ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évek illetékemelkedése ellenére a jegyár csökken és a légicégek soha nem látatott profitot termelnek. A jegyár csak azon múlik, hogy a cég hova pozícionálja magát - tette hozzá.
Rafal Milczarski, a LOT vezérigazgatója a konferencián az unió egyenlő bánásmódját hiányolta. Azt hangsúlyozta többször is, hogy a légitársaságoknak egyenlő feltételeket és bánásmódot kell biztosítani, különben soha nem lesz egyenlő verseny és egészséges növekedés a régióban. Példaként említette, hogy az Alitalia több százmillió euró állami támogatást kapott, mégis üzemel, ugyanezért az akcióért a LOT-nak jelentősen vissza kell vágnia járathálózatát és át kellett szerveznie a céget, a Malév pedig részben emiatt ment csődbe.
Leszögezte, hogy a LOT előre kíván menekülni, és aktív szereplője kíván lenni a közép-európai légiközlekedési piac stimulálásában. "Közép-Európa kedvenc és legnagyobb légitársasága szeretnénk lenni" - fogalmazott Milczarski, hozzátéve, hogy ezért is indítják el a budapesti bázist. Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy más országokban terveznek-e hasonló lépéseket tenni.
A konferencián felszólalt a 15 légitársaságot és légiszövetséget, köztük az Air France-KLM-et, a Lufthansa-csoportot, az IAG-t, az easyJetet és a Ryanairt is magába foglaló Airlines for Europe ügyvezetője, Thomas Reynaert is, aki kiszámíthatóbb és olcsóbb repülést szeretne Európában.
Elmondása szerint a nagy repülőterek ma átláthatatlan módon és versenyhelyzetükkel, monopol helyzetükkel visszaélve állapítják meg a leszállási díjakat. Ezt már az Európai Bizottság is felismerte, és egy keretrendszeren belül tárgyalásokat is kezdeményeztek a helyzet megváltoztatására.
Felvetette, hogy ha az államok eltörölnék az utasonként kivetett adót, akkor ez viszonylag hamar megtérülne. Az adó eltörlésével ugyanis az unió GDP-je 215 milliárd euróval emelkedne és ennek nyomán 110 ezer új munkahely jöhet létre, az ebből származó plusz adóbevétel pedig teljesen eltüntetné az utasok után kivetett adó eltörléséből keletkező bevétel-kiesést.
Thomas Reyneart ismerte emellett, hogy az európai légiközlekedésnek a légiforgalmi irányítók sztrájkjaira is jobban fel kellene készülnie, de ehhez az irányítókat tömörítő szakszervezetekre is szükség van. Az Airlines for Europe azt szeretné, ha a sztrájkokról legkésőbb 3 nappal tájékoztatnák az utasokat, így könnyebbé válni az átfoglalás, illetve a járatok újratervezése.
Adataik szerint 2010 és 2014 között 177 sztrájk volt, amelyek 217 napig tartottak, és főként Franciaország szenvedett emiatt, a megmozdulások 12 milliárd eurós kárt okoztak. Meglepő módon azonban a 12 milliárd eurónak mindössze 5 százalék a légitársaságoknál kiesett bevétel, a legnagyobb tétel, 59 százalék a turizmusban el nem költött pénzekből adódik össze.