Mint ezzel kapcsolatos közleményükben kifejtik, a minőséggel a koppenhágai repülőtérnek eddig sem volt problémája:

meg sem közelítette a levegő szén-dioxid-tartalma a maximálisként előírt szintet. Sőt, gyakorlatilag túlszellőztették az épületet – részben azért, mert a rendszert még akkor alakították ki, amikor beltéren is lehetett dohányozni.

Ez azonban üzemeltetési szempontból nem túl energia- és költséghatékony megoldás. Ahhoz, hogy ezt optimalizálni lehessen, jóval több adatot kellett nyomon követni, mint amennyit akár a legképzettebb technikus képes átlátni; a koppenhágai repülőtéren ugyanis összesen mintegy 70 ezer adatpont és több mint 2200 szellőzőkészülék található.

Ehhez a feladathoz választották a

Siemens Asset Performance Advisor (APA) intelligens, felhőalapú, digitális szolgáltatását, amely elemzi a fűtési, szellőztetési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből gyűjthető összes adatpontot – ráadásul munkaidőn kívül, éjszaka és hétvégén is dolgozik.

A rendszert először a hat kifutó közül a legsűrűbben látogatott, az utasforgalom 36 százalékát bonyolító „A” kifutóhoz tartozó részlegeken állították szolgálatba, ahol 19 szellőzőrendszer minden órában, egyenként 2 ezer köbméter levegőt vezet el.

A virtuális üzemeltetési rendszer így a bejövő adatok alapján, a nap 24 órájában tud javaslatokat tenni az optimalizálásra és a karbantartásra, valamint képes előre jelezni az esetleges hibákat is. Ezzel már az első évben megtérült az új épületüzemeltetési rendszer, a kellemesebb beltéri klíma pedig az ügyfeleket, azaz az utasokat is elégedettebbé teszi. Mindemellett az adminisztrációt is megkönnyítette: egy-egy konkrét fogyasztási hely, például egy üzlethelyiség vagy az egyes repülőgépekhez csatlakoztatott szellőzőrendszerek fogyasztásáról is jelentést lehet készíteni a digitális rendszerrel, így egyszerűbbé vált a bérlők felé történő számlázás is.