Az élmény, hogy egy nap alatt átszelhetjük az Atlanti-óceánt és a repülésből fakadó látvány sok ember számára még mindig lenyűgöző, egyes időhiányos (avagy jól szituált) utazók számára viszont mindez egyszerűen már nem elég.

Prémium első osztályú szalonok ide vagy oda, a mai a járatok 8 órás repülési ideje még a legsikkesebb bárban eltöltve is idegőrlőnek számít.

A világ unatkozó, interkontinentális multimilliomosainak szerencséjére Richard Branson, a Virgin szupergazdag alapítója a Boom nevű repülőgépgyártó startuppal karöltve olyan sugárhajtású gépet tervez létrehozni, amely  három és fél óra alatt képes letudni a New York és London közötti távolságot.

A repülőt „Boomnak” kívánják elnevezni, ami találó.

Az első nagy szuperszonikus utasszállító a Concorde volt, ám az 1969. március 2-án ejtett, első tesztrepülésén akkora lármát csapott, hogy később már csak olyan útvonalakon engedték repülni, ahol nem zavarta az embereket.

A járművet aztán 2003-ban nyugdíjazták, és azóta még nem is pótolták semmivel.

A hangrobbanás leküzdéséhez újraindított X-Plane program keretében a NASA már a rajta van egy csendes-szuperszonikus koncepció kidolgozásán, ám ez még csak kísérleti program, amelynek előnyeit a legjobb esetben is csak évek múlva élvezhetik a vastagabb pénztárcájú utasok.

A denveri székhelyű Boom 40 férőhelyes repülője a Concorde-ot némileg „túlszárnyalva” nagyjából 2700 kilométer per órás sebességgel és körülbelül 18 kilométer magasan hasítaná keresztül a fellegeket. A jegyárért 5000 dollárt kellene kipengetni, az utazás pedig 204 percet venne igénybe.

Tokióból San Franciscóba 6500 zöldhasú fejében kevesebb, mint 5 óra lehetne eljutni, a Los Angeles és Sidney közötti 6 órás utazás pedig 7000 dollárba kerülne.

Ha valamikor sikerül megalkotni a repülőt, ismét megindulhatnának a szupergyors kereskedelmi járatok.

A száguldó közlekedési eszköz ugyanakkor a túlnyomó többség hétköznapjait bizonyosan nem fogja számottevően átstrukturálni.