A kormánybiztos elmondta, a nemzeti szimbólumnak is tekinthető légitársaság 2007-es eladását és 2010-es visszavásárlását fél éven keresztül vizsgálta. A vizsgálat megállapította, hogy a szocialista kormányok kényszerpályára sodorták a Malévot, a társaság jelenlegi helyzetében nehezen látható kiút - húzta alá Budai Gyula.

A vizsgálati jelentés tartalmazza azt is, hogy az előző kormányok az Európai Unió szabályainak nem megfelelően nyújtottak állami támogatást a Malévnak, ezt az Európai Bizottság január elején meghozott határozata is megerősítette. A 2007-ben és 2010-ben adott jogellenes finanszírozás miatt 70 és 100 milliárd forint közötti összeget kell visszafizetnie a Malévnak - tette hozzá.

Sanda szándék

Budai Gyula aláhúzta: a szocialista kormányok szándékosan szegték meg a nehéz helyzetben lévő állami vállalatok támogatására vonatkozó uniós irányelveket. Ezek közül a kormánybiztos kiemelte, hogy jog szerint semmilyen magánforrás nem járulhatott volna hozzá a Malév támogatásához, a 2007-es privatizációjakor mégis ezt történt. 2010-ben, amikor a Bajnai-kormány visszavásárolta a Malévet, szintén megszegték ezt a normát. Az akkori pénzügyminisztereknek tisztában kellett volna lenni döntéseik következményeivel - mondta Budai Gyula.

Stróman, offshore, oroszok

Budai Gyula ismertette a privatizáció és a reprivatizáció hátterét. A 2007-es magánosításkor egy olyan részvénytársaságnak adták el a Malévot, amit erre a célra hoztak létre, közvetlen tulajdonosai pedig szintén strómanok. Példaként említette, hogy a cégnek 200 millió forint volt az alaptőkéje, pedig vállalta, hogy tőkét emel a Malévban 14 milliárd forint értékben. Offshore cégeken keresztül a szálak egy orosz befektetőhöz és egy orosz bankhoz vezettek - folytatta a kormánybiztos. Bonyolult garancia és viszontgarancia ügyletekkel elérték, hogy a Malév gyakorlatilag saját magát finanszírozta meg. Az állam számára ennyire rossz konstrukció 20 év alatt nem született - jelentette ki Budai Gyula.

2010-re a Malév újra nehéz helyzetbe került, a Bajnai-kormány úgy döntött, hogy visszavásárolja a társaság többségi tulajdonrészét. A 95 százalékos állami részvénycsomag mellett viszont 5 százalékos kisebbségi tulajdonosként maradt a cégnél az orosz befektető, ráadásul olyan konstrukció mellett, hogy érdemben befolyásolni tudja a Malév üzletmenetét.

A határon

A Malév a működőképessége határára érkezett, az előző kormányok okozta csapdahelyzet miatt nehezen látható a kiút, a cég kényszerpályán mozog. Állami támogatás a bizottsági döntés miatt többé már nem nyújtható, szakmai befektető pedig nem jelentkezik ilyen feltételek mellett, ahol a kisebbségi tulajdonos meg tudja akadályozni a fejlesztéseket.

Budai Gyula bejelentette: a szándékos szabálytalanságok miatt öt büntetőfeljelentést tett a Központi Nyomozó Ügyészségen.