A plénum feláll, a kormányzó és a két vezérigazgató belép. Szerényen, mintha zavarban lennének a több száz, öltönyös, kosztümös közönségtől. Nyomukban aboriginal táncosok. Festett nők és férfiak lejtenek a színpadon, egy didgeridoo hümmög, hivatalosan is megnyitva a IATA 74. közgyűlése Sydney-ben. Néhány protokoll kör: Sir Peter John Cosgrove kormányzó ágazati számokat ismertet; milliókat, akik naponta repülnek, és akik ezen milliók repülését lehetővé teszik. Tudja, miről beszél; 2005. és 2014-es kormányzóvá történt kinevezéséig az ausztrál zászlóvivő légitársaság, a Qantas igazgatóságának tagja volt. Akárcsak ma a társaságában bevonult Alan Joyce Qantas Csoport vezérigazgató.
„Ausztrália repülésre teremtetett” — így a harmadikként érkező Alexandre de Juniac, a IATA vezérigazgatója. Mégha költőinek is tűnik, meglátása kevésbé túlzás az ország/kontinens méretét nézve. A IATA-alapító tag Qantas otthonában a GDP 4,5%-át termelte tavaly a légi közlekedés. „Kicsit máshogy csinálunk idén dolgokat” — folytatta de Juniac. Ez alól minden bizonnyal Ausztrália sem lesz kivétel. A máshogy csinálás egyik oka, hogy a változásokat nehezebb előrejelezni, mint korábban — utalt a Sárközy tanácsadójaként a politikában is edződött volt Air France-vezér finom arra, amikor a „szabadság iparágát” váratlan politikai fordulatok például olajáremelő irányba terelik. Hasonlóképpen a protekcionizmus és a terrorizmus is válaszút elé állítja az ágazatot – hívta fel a figyelmet. A válaszúton azonban örömmel vennék a kormányok nagyobb támogatását. A támogatást de Juniac egyebek mellett az ágazatot terhelő adózás átgondolásában, a légi közlekedés fenntarthatósági törekvéseinek globális támogatásában, a repülésbiztonság egységesítésében, valamint a repülőtéri üzemelés koordinálásában látja.
Hogy mennyivel turbulensebb évre számít a IATA, bizonyítja az ágazat nyereségére vonatkozó előrejelzés módosítása. Tavaly decemberben még 38,4 milliárd dollárra számítottak, amit év elejére 33,8 milliárdra módosítottak. A 2017-es eredmény 38 millárd lett az előrejelzett 34,5 milliárd dollárral szemben. Bár az ágazat 2010 óta nyereséges, de Juniac szerint az egy utasra jutó átlagos 7,76 dollárnyi nyereség továbbra is szerény ahhoz, hogy ne legyen sérülékeny. A módosítást indokolta az olaj árának és a munkaerő költségének növekedése. A IATA-nál számítottak az olajár növekedésére, de a tavalyi 54,9 helyett legfeljebb 60 dolláros hordonkénti árat vártak, a friss várakozások szerint ez 70 dollár lesz. Értelemszerűen emelkedik az üzemanyag ára: hordónként 84 dollárral kalkulálnak a szövetségnél. Ez a mostani számítások szerint az ágazat teljes működési költségének 24,2%-át teszi ki a tavaly előrejelzett 21,4% helyett. Arról nem szólt a fáma, hogy a költségek mekkora hányadát jelentik a repülőtéri díjak, de utóbbiak eléggé a légitársaságok begyében vannak. Szerintük, különösen a magánkézben lévő repülőterek árazzák túl szolgáltatásaiktat. (A miértről holnap bővebben írunk.) Szintén megemelnék a légitársaságok a kalapjukat a politika előtt, ha a jelenleg világszerte a viteldíjakat terhelő 239 adónem száma csökkenne. Ha a turizmus kedvéért a beutazást még több ország könnyítené meg. Egy, a IATA által készíttetett felmérés szerint a tavalyi 719 milliárd után idén 794 milliárd dollárral növeli a légi ipar a turizmus költéseit.
Ezek tudatában érdekes, hogy bár 6 éve növekszik, idén lassul az utasforgalom bővülése; a tavalyi 7,3 helyett 6,5%-ot várnak. Ez 4,358 milliárd utast jelent. Mindeközben a kapacitások 6,7%-kal bővülnek; 1 900 gép leszállítása várható. Az ágazat optimizmusát egyebek mellett a 2018-ra prognosztizált, a tavalyinál 0,2 százalékkal erősebb világgazdasági növekedésre (3,4%/GDP), az olajár emelkedését ellensúlyozó, kisebb fogyasztású flottákra alapozza. Persze nem minden piaci szereplő büszkélkedhet Dreamlinerekkel, CS300-asokkal, Boeing 737 Maxokkal, vagy A320Neo-kkal. „Lesznek áldozatok” — jegyezte meg Calin Rovinescu, az Air Canada vezérigazgatója, amikor a IATA-közgyűlések elmaradhatatlan szereplője, a CNN-sztár Richard Quest légitársasági vezetőket ültetett kínpadra. Rovinescu vigaszágon hozzátette: egyre többen alakítják át üzleti modelljüket, és csökkentik a költségeket.
Történjen akármi is, az „ágazat tanult közelmúlt válságaiból, másképp kezeli a nehézségeket” — nyugtatott Alexandre de Juniac expozéja végén.
