A mederhasználati díjak bevezetése is okolható azért, hogy az elmúlt években nem történt érdemi kikötőfejlesztés a Balatonon, és a tó vitorlásturisztikai potenciáljának jelentős része máig kihasználatlan - mondta a vezérigazgató.

A kétezer vitorlásférőhellyel rendelkező, és ezzel becslései szerint a balatoni piac 40-45 százalékát uraló hajózási társaság több kikötő-tulajdonossal, illetve üzemeltetővel egyeztette álláspontját. Az "elviselhető mértékű" mederhasználati díjról készített javaslatukat a héten postázzák a képviselőknek.

Horváth Gyula elmondta, ha nem sikerül változtatni a jelenlegi mederhasználati díjakon, akkor a Balatoni Hajózási Zrt. nem tehet mást, mint összehívja a tóparti önkormányzatokból álló tulajdonosi körét a üzleti tervek és a tervezett eredmény módosítása érérdekében. A társaságnak már novemberben meg kell kötnie a kikötői férőhelyekre a jövő évi szerződéseket, így ki kell kidolgoznia, miként osztozzon az új terheken a leendő bérlőkkel. "A mederhasználati díjak többletköltségének jó ha a felét tudjuk továbbhárítani a bérlőkre" - mondta a vezérigazgató, megemlítve, hogy a gazdasági válság miatt három éve nem tudnak árakat emelni. Emiatt katasztrófának nevezte, hogy a mederhasználati díjat évente növelni kívánják az inflációval. Szerinte ez 15-20 év távlatában egy megduplázódó díjat valószínűsít, amit az amúgy is igen lassú megtérüléssel számolni kénytelen kikötőfejlesztők és -üzemeltetők nem tudnak érvényesíteni az áraikban.

Mint arról az MTI hírt adott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az érintett önkormányzatokkal és vállalkozásokkal is egyeztetve augusztus elején csökkentette a korábbiakhoz képest a Balaton és a Velencei-tó korábbi mederhasználati díjait, azt is ütemesen, öt év alatt emelve a tervezett szintre. A mederhasználónak 2015-től a vízfelületen elhelyezett építmények és hajóállások területe után vitorlás kikötő esetén 289 forintot, komplex csónak kikötő esetén 144 forintot kell fizetni évente négyzetméterenként az inflációval növelve.

Az új számítási metódus az MNV és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, mint kikötői vagyonkezelő várakozásai szerint a befektetőket hatékony terület-kihasználásra fogja sarkallni, és környezetvédelmi szempontból is hasznosabb lesz. A beruházás ösztönzés, és a gördülékenyebb szerződéskötés érdekében a mederhasználati szerződést a korábbi 30 év helyett 60 évre lehet kötni. Bővítették a díjmentességben, illetve kedvezményekben részesülők körét, így a különleges szolgálatot ellátó rendőrség, tűzoltóság és a vízimentő szolgálat az állami feladatok ellátása érdekében térítésmentesen használhatja az állami tulajdont. A kizárólag közforgalmú menetrendszerű személyszállítást végző hajók kikötőhelyeire 10 százalék a díj mértéke.