Az előadó szerint jelenleg négy fő tényező alakítja a légiközlekedési piacot:
az üzemanyagárak emelkedése, a geopolitikai bizonytalanság, a kapacitáshiány és a fenntarthatósági elvárások erősödése.
A IATA adatai szerint 2024-ben világszerte 4,2 milliárd légi utazást regisztráltak, ami azt mutatja, hogy az ágazat túl van a legsúlyosabb működési problémákon: a repülőtereken és a légitársaságoknál van elegendő személyzet ahhoz, hogy a rendszer működjön. Az előadó elmondta:
Amiből viszont nincs elég, az a repülőgép. Ha több gép állna rendelkezésre, jóval több járatot lehetne üzemeltetni, ez esetben viszont a kerozinellátás problémája is sokkal súlyosabb lenne. Napjainkban a fő gond az, hogy a kerozin ára rendkívül magas: körülbelül a duplája az év eleji szintnek.
Korábban az üzemanyagköltség a rövid és középtávú járatok teljes költségének nagyjából negyedét jelentette, ma viszont sok esetben már 40 százalék fölött jár.
Fotó: SZT
Amikor azt halljuk, hogy egyes légitársaságok járatokat törölnek vagy összevonnak, valójában sokszor olyan gazdasági döntésekről van szó, amelyeket előbb-utóbb így is meghoztak volna.
„A magas üzemanyagár most egyszerű magyarázatot ad ezekre a lépésekre. Nem az a probléma, hogy nincs kerozin, hanem az, hogy bizonyos útvonalakon a járatok nyereségessége kérdőjeleződött meg.”
Szó esett arról is, hogy mekkora kihívást jelent az európai légtér működtetése, hiszen egy normál időszakban naponta több mint húszezer kereskedelmi járat közlekedik Európában, a nyári csúcsidőszakban pedig ez a szám akár 35 ezerre is emelkedhet.
A geopolitikai konfliktusok hatásairól elmondta, a közel-keleti helyzet, a lezárt légterek és az utasszállító gépek elleni támadások mind azt mutatják, mennyire sérülékeny az iparág.
Fotó: DepositPhotos.com
A fenntarthatóság témája szintén hangsúlyosan megjelenik a szektorban, és bár az iparágat gyakran éri a greenwashing kritikája, az előadó szerint az új generációs repülőgépek hajtóművei már körülbelül húsz százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a 10–15 évvel ezelőtti modellek, ráadásul a mai magas kihasználtság mellett a légi közlekedés egy utasra jutó fogyasztása is kedvezőbb lehet, mint azt gondolnánk.
Európában hamarosan fokozatosan kötelezővé teszik a fenntartható repülőgép-üzemanyagok, de a szakemberek szerint még hiányzik az ehhez szükséges infrastruktúra, és világszinten több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy ezek az üzemanyagok minden repülőtéren elérhetők legyenek.
A prezentáció végén a jövő trendjeiről is szó esett: a következő évek nagy nyertesei a digitális technológiák lehetnek, amint egyre nagyobb szerepet kapnak az AI-alapú rendszerek, a dinamikus árazás és az adatvezérelt működés.