Radó András, a Wizz Air kommunikációs igazgatója kiemelte: úgy tűnik, nem lehet túlbecsülni azokat a külső körülményeket, amelyek fennakadást okozhatnak egy légitársaság életében. A tavalyi év iparági szinten okozott fejtörtést a szektor szereplőinek, és egy csomó olyan körülmény adódott, amelyek kívül estek a légiszállítók hatáskörén, a működésüket viszont jelentősen akadályozták. A Covid után megugrott hirtelen keresletnövekedést számos repülőtéren nem tudták kielégíteni a hiányzó poggyászkezelői- és biztonsági személyzet miatt, ami óriási káoszt okozott Európa légikikötőiben. Idén a toborzásoknak köszönhetően jobb lehet a helyzet, akad azonban olyan terület, ahol a tavalyinál is nagyobb problémákra számíthatunk az európai légiközlekedésben az Eurocontrol előrejelzése szerint, és ez a légi forgalmi irányítás.
A legnehezebb év lehet az idei a légi irányításban
„Egész Európában szűkös a légi irányítókapacitás. Sokan vonultak nyugdíjba a Covid idején, a pozícióra pályázó szakembereknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, képzésük pedig több évet vesz igénybe. Mindezt nehezíti, hogy a francia, német és olasz, spanyol légiirányítók egyre sűrűbben sztrájkolnak érdekeik érvényesítése érdekében, ami olykor a teljes európai légiforgalmat béníthatja meg” – mondta el a szakember. Mindez súlyos kényszerhelyzeteket teremt a légitársaságok és kényelmetlenséget (késéseket, járattörléseket) az utasok számára. Rámutatott arra is, hogy cégüknél a járattörlés a legutolsó opció egy szorult helyzetben, és minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy ezt elkerüljék, hiszen a közhiedelemmel ellentétben nem éri meg egy légi cégnek járatot törölni, éppen ellenkezőleg, több tízezer euró a költsége egy járattörlésnek. Idén egyébként 99, 8 százalékát teljesítették a járataiknak január óta, ami nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, és továbbra is ezt a 0,2 százalékos rátát célozzák meg. A szakember kitért arra is, hogy a légi forgalmi irányítás mellett az ellátási lánc szűkössége is okozhat fennakadásokat. Az utóbbi időben duplájára nőtt a várakozási idő a repülőgép-alkatrészek pótlására, ezért igyekeztek előre „bespájzolni” a működést tekintve kritikus alkatrészekből.
Intézkedések sora a jobb szolgáltatásért
Radó András hangsúlyozta, hogy a Wizz Air is követett el botlásokat a tavalyi évben: nem tudták kellő mértékben ellátni az ügyféltájékoztatás, panaszkezelés terén megugrott igényeket. Ebből levonták a szükséges következtetéseket és nem kevés pénzt áldoztak arra, mintegy 100 millió eurót, hogy zökkenőmentesebben történjen az üzemelés. Újdonság, hogy mesterséges intelligenciával igyekeznek mérni, hogy mely járatokon várható fennakadás a nyáron. Ezenkívül öt gépet beállítottak mentesítő járatként, amivel szintén az iparági mérték fölött állnak, mivel az előírás szerint 250 gépre kellene ennyit alkalmazni, és ők jelenleg 180-nal rendelkeznek. További megelőző intézkedésként nagyobb ráhagyást biztosítanak a fordulók között a pilóták és a cabin crew beosztásában. Növelték a kollégák számát a reptereken a földi kiszolgáló személyzetben, az operációs csapatban dolgozók létszámát is bővítették, a call centerek munkatársainak számát pedig megduplázták. Szintén az olajozottabb működést szolgálja, hogy a visszatérítés folyamatát teljesen automatikussá tették az idén, így a kártérítési procedúrák ideje megfeleződik. Most már Twitteren is fordulhatnak a légitársasághoz az utasok, és a társaság chatbotja a nap bármely órájában elérhető. Szolgáltatásuk minőségét a munkatársak edukálását célzó új tréningek bevezetésével is emelik.
Messzire kerüljék el az OTÁ-kat
Radó András arra buzdít mindenkit, hogy kerüljék az OTÁ-kat a repülőjegy vásárlás során, és vagy a légitársaság honlapján, vagy az applikáción keresztül foglaljanak. Ez nemcsak olcsóbb megoldás az utasok számára, hanem sokkal biztonságosabb is. Gyakori ugyanis, hogy a repülőjegyfoglaló portálok nem továbbítják a Wizz Air utasoknak a járatokat illető változásokról szóló üzeneteket. A kommunikációs igazgató elmondta, hogy a reklamáló utasok 90 százaléka nem náluk vette a jegyét, hanem OTÁ-knál, és velük is álltak szerződésben.
Kitért arra is a szakember, hogy a Budapest Airport el tudta kerülni tavaly az utazási dömping és a munkaerőhiány okozta fennakadást azzal, hogy pénzt és energiát áldozva megtartották a munkavállalókat és Ferihegy idén is felkészült a turistarohamra. A Wizz Air is résen van a munkaerőt illetően: tavaly több mint 3000 légiutaskísérőt és 700 pilótát toboroztak. Jelenleg 8000 a dolgozói létszám, ami dupla annyi, mint a Covid éveiben. A Wizz Air a közelmúltban a stabilabb és biztonságosabb üzemelés kedvéért és a több lábon állás jegyében diverzifikálta működését, és négy külön légitársásba szerveződött, így jött létre a Wizz Air Hungary, a Wizz Air UK, a Wizz Air Malta és a Wizz Air Abu Dhabi. Jövőre lesz 20 éves a légitársaság, amely robosztus bővülést hajt végre és év végére már 200 gépből áll majd a flottájuk. 2019-ben 41 millió utasuk volt, idén pedig már 67 millióval terveznek, ami 70 százalékos kapacitásbővülést jelent. A Covid előtti 98 százalékos töltöttséget hamarosan elérik a Wizz Air járatai, jelenleg nagyon jók a foglalási számok – hangzott el a sajtóreggelin.
Radó András kiemelte még, hogy az Európa legzöldebb légitársasága címet elsősorban modern flottájuknak köszönhetik, amely üzemanyagtakarékos működést tesz lehetővé. „Ha minden légitársaság olyan hatékony flottával repülne, mint a Wizz Air, 34 százalékkal csökkene a károsanyag-kibocsátás a bolygón. Tavaly 52,2 gramm volt a gépeink CO2 kibocsátása utaskilométerenként, 2030-ra ezt 40 grammra szeretnénk csökkenteni” - tette hozzá a szakember.
