A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) beszámolója szerint szerdán a 40 tonnás mozaik első negyede érkezett meg Oroszországból Szerbiába. A Jézus mennybemenetelét ábrázoló kép Nyikolaj Muhin orosz ikonfestő műtermében készült. Muhint művészeti körökben Andrej Rubljov 15. századi ikonfestő legnagyobb követőjének és méltó utódjának tartanak.
A 30 méter átmérőjű, 1230 négyzetméteres alkotást egy orosz és szerb művészekből álló csapat helyezi majd fel a Szent Száva-templom legnagyobb kupolájába, a munkálatok a várakozások szerint még idén befejeződnek.
Oroszország korábban 30 millió eurós támogatást adott a templom építésére, a négymillió euróba kerülő mozaikot pedig részben az orosz Gazprom Neft olajipari cég finanszírozta.
Miután a világ legnagyobb alapterületű ortodox temploma teljesen elkészül, a falait és kupoláját összesen mintegy 17 ezer négyzetméteren díszítik majd szerb-bizánci stílusú mozaikok. A korábbi információk szerint a műveken mintegy 600 szent, valamint az Ó- és Újszövetség legfontosabb jelenetei kapnak helyet.
A Szent Száva-templom építésének ötlete 1895-ben merült fel. Helyszínként a Belgrád központjában fekvő Vracar-fennsíkot választották, mert 1594-ben ott gyújtották fel Szent Szávának, az önálló szerb ortodox egyház megalapítójának az ereklyéit. A templomépítés azonban az 1912-1913. évi balkáni háború, majd az első világháború miatt késlekedett. 1935-ben ugyan megkezdődött, de a második világháború miatt ismét leállt. Ezt követően csak 1985-ben folytatódhatott az építkezés a hely újbóli felszentelése után. A Belgrád szimbólumának számító és a városba vezető utak mindegyikéről látható 4000 tonnás kupolát 1989-ben helyezték rá az épületre.
Mivel az építkezés költségeit főként adományokból fedezték, így azóta is nagyon lassan haladt a munka. A templom külseje 2004-ben készült el, és külsőleg a koszovói Gracanica kolostort idézi.
Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány évvel ezelőtti belgrádi látogatásakor járt a Szent Száva-templomban, és akkor döntött arról, hogy a templomot orosz segítséggel fejezik majd be, ezzel is erősítve a hagyományosan jó orosz-szerb kapcsolatokat.
Forrás: MTI