Egyre többször hallani a turisták ellen fellázadt helyiekről, akiknek lakóhelye élhetetlenné vált az oda irányuló turistaáradat nyomán. Ilyenek a magyarok által is szívesen látogatott helyek – mint például Barcelona, Velence, Amszterdam, a Kanári-szigetek – a teljesítőképességük határán vannak, derül ki az írásból.

Miközben a tömegek, az overtourism extra bevételeket hoz az adott desztinációknak, tovább kell nézni a következő három-öt évnél, és hatásos eszközökkel megfékezni a látogató cunamit, mert az semmilyen szempontból nem fenntartható. Ráadásul

• a túlturizmusból adódó ökológiai feszültség fokozódik, ezért bizonyos szinten túl a természeti lábnyomot már nem lehet növelni, a világ márciusra így elhasználta az egész évre tervezett természeti erőforrásokat.
• A társadalmi nyomás is nő, miközben a helyi közösségek képtelenek őszintén és sikeresen megmutatni azokat az értékeiket, amiket szeretnének, de már nem kérnek a tömegesen érkező látogatókból.

Vannak azonban már láthatóan jól működő eszközök a túlturizmus megfékezésére és visszaszorítására, vagyis az elvezetésére.

Nincs más és nincs jobb megoldás, mint megfékezni a tömeget, enyhíteni a túlturizmus által sújtott településekre, illetve felkapott területekre nehezedő nyomást

– szögezte le Bódis Gábor turisztikai szakértő, egyetemi docens, a Hungary NEXT alapító ügyvezetője.

Kőkemény marketing a megoldás

Ahogy arra a turisztikai szakértő rámutatott: a felkapott helyekről jó marketinggel át lehet irányítani a turistákat olyan másodlagos, vagy harmadlagos helyekre, amelyek kevésbé terheltek, de ugyanolyan autentikus betekintést ígérnek a látogatóknak.

Egyedüli megoldás a hálózatokban gondolkodás, amikor nem egy térséget fejlesztenek még tovább, hanem azokat az összeköthető elemeket, amelyek egymást kiegészítik, felfűzik egy látogatói útvonalra.

Kőkemény marketingmunka, de hatásos, mert előbb-utóbb oda mennek az emberek, amit megmutatnak nekik.

Bódis szerint hibás elgondolás, ahol a szolgáltatókat egyenként támogatják, mert a hálózatot kéne támogatni, annak a szervezetét.

A belépődíj és az előregisztráció is hatásos lehet, akárcsak a szálláskapacitás korlátozása, vagy az idegenforgalmi adó kivetése és emelése, mindez önmagában láthatóan nem elég.

A szakértő elmondta:

jó példa az osztrák modell, melynek keretében Bécs és az Alpok között – ahol nincs turisztikai régió – létrehoztak egy pufferzónát Wiener Alpen néven

Ez a korábban nem létező fogalom mára tartalommal telt meg, és a két térség közötti üresebb régiót fel tudták hozni. Ma már sokan megállnak, megszállnak, kirándulnak ott, élvezik és felfedezik a környék értékeit. Ezzel egyszerre tehermentesítették Bécset is, és a bakancsos, biciklis turisták sokasága miatt túlturizmustól szenvedő Alpok is fellélegezhetett.

Törekvés máshol is van, hogy kivezessék az érintett városból vagy túlterhelt területekről a túlfejlett vendégforgalmat, illetve megmutassák a pufferzónákat, a környékbeli települések érdekességeit, derül ki még az írásból.