Szabados Róbert emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusi látogatásán ígéretet tett arra, a magyar kormány 100 millió forintig terjedő összeggel támogatja az épület felújítását. A zsinagóga rossz állapota miatt azonban Budapest úgy döntött, nagyobb összegre - a korábban ígért ötszörösére - lehet szükség, amit Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára közölt a szabadkai zsidó hitközséggel a közelmúltban - magyarázta Szabados Róbert.

A zsidó hitközség vezetője szerint a támogatásnak köszönhetően felgyorsulhatnak a munkálatok, és egy, de legfeljebb két éven belül az épület külső és belső felújítása, valamint a zsinagóga udvarának rendbe hozása is befejeződhet. Hozzátette: a külső rekonstrukciót a szabadkai önkormányzat támogatta.

A felújítást követően a zsinagóga úgy néz majd ki, mint 1902-es átadásakor - nyomatékosította Szabados Róbert.

A hitközség vezetője korábban úgy fogalmazott: a rekonstrukció után az épület megtartja vallási funkcióját, emellett azonban kiállítási térként és idegenforgalmi célpontként is működik majd.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart.

A szabadkai zsinagóga 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szerepel, tavaly májusban Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális öröksége közé sorolták az Europa Nostra páneurópai műemlékvédelmi szervezet Bécsben zajló éves közgyűlésén.

Szabadkán a második világháború előtt még mintegy 6000 fős zsidó közösség létezett, mára a helyi zsidóság 250 főre zsugorodott. A zsinagógában legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.