A poént nem lőjük le, tessék először végigolvasni a cikket! Szóval 2014-ben készült először ilyen lista a legzöldebb úti célokról, az idei a második toplista. A díj odaítélésével a felelősségteljes és fenntartható turizmust díjazta a szakmai zsűri. A listára bárki jelentkezhetett egy online elérhető nyomtatvány kitöltésével, ugyanakkor a jelölteknek részletes információt kellett adniuk a desztinációjukról, továbbá arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság érdekében a látogatók, a helyi lakosság és a világ szempontjából.

Több mint 150 nevezetés érkezett az idén, melyeket egy 100 fős szakértői csapat bírált el. A zsűri hangsúlyozta, hogy bár rengeteg az előremutató kezdeményezés, egyetlen úti cél sem tekinthető jelen pillanatban 100%-ban fenntartható desztinációnak. A nyertesek egy globális gálaesten vehették át a díjaikat szeptember 27-én Ljubljanában.

A top 100-as lista a Green Destinations és további öt, turisztikai fenntarthatósággal foglalkozó globális szervezet (a TravelMole – Vision for Sustainable Tourism, Destination Stewardship Center, Asian Ecotourism Network, Sustainable Travel International and QualityCoast) közös kezdeményezése.

15 alapkritériumnak kellett megfelelniük a fenntartható desztinációknak:

- fenntarthatósági koordinátor - vagyis foglalkoztatnak olyan szakembert, aki a fenntartható desztinációmenedzsment megvalósításával foglalkozik

- turisztikai stratégia – a desztináció rendelkezik naprakész, nyilvánosan elérhető, egész éves turisztikai irányelvvel vagy stratégiával, amely az összes fontos kérdéssel foglalkozik

- természetvédelem - hatékonyan védik a természeti örökséget, élőhelyeket, fajokat és ökoszisztémákat

- állatetika - hatékonyan ellenőrzik az állatok felhasználását a turizmusban, hogy ezzel megelőzzék az állatok szükségtelen szenvedését, megbetegedését, pusztulását

- táj és természet – védik a tájat és a helyi sajátosságokat, megelőzik a táj pusztulását és a túlzott urbanizációt

- szennyvízkezelés – megfelelően működik a rendszer, hogy minimalizálja a környezetre gyakorolót negatív hatást

- hulladékcsökkentés – a szilárd hulladék mennyiségét figyelik, csökkentik, különösen a műanyagok esetében. Szelektív hulladékkezelés és újrafelhasználás folyik

- a fosszilis energiafüggőség csökkentése – ösztönzik a fosszilis energiaforrásoktól való függőséget és támogatják a megújuló energia felhasználását

- a kulturális örökség megőrzése – az eredetiség fenntartása, az értékek, épített örökségek esztétikus bemutatása

- szellemi örökség – a szellemi kulturális örökséget, a helyi életformát és kultúrát megfelelő módon védik és tiszteletben tartják

- a helyi lakosság védelme – a desztináció megfelelő módszerekkel, hatékonyan védi meg a helyi lakosságot a kereskedelmi, szexuális vagy más jellegű kizsákmányolástól

- a helyi lakosság bevonása – a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos kérdések eldöntésébe bevonják a helyieket

- a helyi árucikkek népszerűsítése – helyi kézművesek, gyártók és szolgáltatók bevonása a turisztikai értékláncba, a helyi és fenntartható termékek népszerűsítése

- egészség és bűnmegelőzés – hatékony módszereket alkalmaznak az egészségügyi és biztonsági kihívások leküzdésére

- megközelíthetőség – a fogyatékkal élők részére is lehetővé teszik a turisztikai látványosságok elérését, ügyelve arra, hogy ettől ne sérüljenek a látnivalók és a hely szelleme.

A listát böngészve rögtön szemünkbe ötlik, hogy nem került rá magyarországi úti cél, és tőlünk keletre sem akadt – vagy legalábbis nem pályázott – túl sok fenntartható úti cél. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy Németországból három, Horvátországból hat desztináció kapta meg a címet, Szlovéniában pedig díjazták a fővárost, Ljubljanát. A legjobban Hollandia szerepelt, ahonnan nyolc úti cél került fel a listára. 

Ezek után következzen a lista:

 Az úti célok bemutatását ezen a linken találják.