A bécsi Prátermúzeum Hans Pemmer tanár és helytörténész gyűjtőszenvedélyének köszönheti létrejöttét, aki 1964-ben a városnak ajándékozta gyűjteményét. A város az akkor új Planetárium egyik termében helyezte el a relikviákat.
A Prátermúzeum azóta is itt működik, mára viszont szinte semmilyen szempontból nem felel meg a feladatnak. Kevesen látogatják, mivel távol esik a megszokott turistaútvonalaktól, a helyszűke miatt pedig a gyűjteménynek csak töredékét tudják bemutatni. Ráadásul az állagmegőrzési sztenderdeknek sem tudnak megfelelni, hiszen a planetárium nem gyűjtemények tárolására épült.
Épp ezért Bécs Városa úgy döntött, hogy méltó helyre, a Práter szívébe, a Május 1. utcába költözteti a múzeumot. A 2024-ben megnyíló kiállítóhelyre 1,6 millió eurót fordít a város. „Szinte nincs még egy olyan vidámpark a világon, amely annyire összenőtt volna a város identitásával és imidzsével, mint a Práter Béccsel” – magyarázza Michael Ludwig polgármester a döntés hátterét.
A bécsi vidámpark történetét bemutató új tárlat már ezt a meghatározó szerepet is feldolgozza, illetve külön fejezetet szentel a zöld Práternek, amely a bécsiek fontos pihenőhelye a városban. A múzeum gyűjteménye a Práter egyes attrakcióit működtető családi vállalkozásoknak köszönhetően egyébként folymatosan bővül, legutóbb a Lang család ajándékozta oda egy 50-es évekből származó kacsa-körhinta figuráit. De van itt hintaló, a világkiállítás egy modellje, pofozóember, egy házasságközvetítő-automata, egy világító ördögfej és megtalálható az osztrák fényképész, Emil Mayers számtalan felvétele is.
