A biennálén a szakmai programok mellett nyilvános, nagyközönség programok is szerepelnek, amelyen olyan résztvevők vesznek részt, mint a nápolyi L'Orientale és a milánói IULM Egyetem, a firenzei Művészeti Akadémia, a New York-i Image Threads, további két másik biennálé – Larnaca és Mulhouse Biennale de la photographie, valamint az UNESCO Világörökségi Helyek Értelmezésének és Bemutatásának Nemzetközi Központja.

A máltai Heritage Malta, az MCAST, a Magna Żmien, a ŻfinMalta, a KorMalta, a Manoel Színház, a Máltai Filharmonikusok, a Valletta Kulturális Ügynökség és a Festivals Malta is számos programhoz csatlakozik.

A fesztivál a nemzeti örökséget kortárs művészettel párosítja. Ez egy nagy kihívás, és egyben ihletforrás is a művészek számára. A résztvevők között olyan neves alkotókat láthatunk majd, mint a kubai Tania Bruguera, a mexikói Andrea Ferrero, az osztrák Barbra Kapusta, a dél-koreai Dew Kim, az angolai Edson Chagas, az amerikai Amy Bravo, a svájci Anna Anderegg, valamint az olasz Post Disaster Collective és Agnes Questionmark valamint számos máltai művészt, mint például Austin Camilleri, Norbert Attard, Trevor Borg, Romeo Roxman Gatt és Martina Farrugia.

Az első máltai biennálé vezér tematikája a Földközi-tenger. A biennálé alcíme „white sea olive groves" a fehér-tengeri olajfaligetek a régió állandó békekeresésére reflektálnak, mely a jelen korban is éppoly aktuális. A fesztivál küldetése három célt fogalmaz meg. Elsőként egy dialógust a múlt és a jelen között, másodsorban a történelem és a kortárs művészet között, illetve harmadik célként azt, hogy miként lehet a múltat úgy bemutatni, hogy segítsen a jelen és a jövő jobb megértésében. 
A szigetország évszázadok során számos művészt látott vendégül. Caravaggio, Preti, Favray, Laparelli, Ġlormu Cassar, kik a saját korukban éppúgy kortársak voltak, mint most Pasmore, Barry vagy Renzo Piano.

A biennálé négy művészeti téma köré épül: a Matri-Archive, amely a régióban élő nőket kutatja; a posztkolonializmus, amely a Földközi-tenger térségének mindig aktuális témája; maga a Földközi-tenger; valamint a kalózkodás és annak jelenlegi jelentése. Minden témát több helyszínhez társítanak, amelyek mind releváns módon kapcsolódnak az adott témához.

A fesztivál minden bizonnyal Máltát is felveszi a nemzetközi kulturális eseménynaptárba, ezt a törekvést mondhatni már el is érték, ha figyelembe vesszük, hogy a biennáléra már több mint 2500 művészeti pályázat érkezett több mint 100 országból.

A biennálé művészeti vezetője, Sofia Baldi Pighi, milánói székhelyű, kortárs művészeti kurátori tapasztalattal rendelkező olasz szakember vezeti a maltabiennale.art kurátori csapatát. Munkáját a New York-i Elisa Carollo, valamint a máltai Emma Mattei és Nigel Baldacchino segíti. 

A szigorúan vett szakmai kezdeményezések mellett számos közönség program is megrendezésre kerül, minden korosztály számára, melyek keretén belül a biennálé ideje alatt workshopokat, beszélgetéseket és konferenciákat tartanak.