Moldávia: óriás Lenin-szobrok és a 130 kilométeres borospince

Pár fős kultúrturisztikai és zarándokcsoporttal jártam Moldáviában. Nagyon régen vágyott úti cél volt ez számomra, ahová most egy tihanyi bencés atya szervezésében sikerült eljutnom.  Az utazás kapcsán sok segítséget kaptunk a kisinyovi (chisinaui, vagy ha úgy tetszik, kisjenői) magyar külképviselettől, valamint a helyi katolikus püspökségtől.

Moldáviáról nagyon keveset tud általában a magyar. Tudja talán, hogy a Szovjetunió egyik utódállama, tán azt is, hogy rendre felmerül, Románia szeretné magáénak tudni a területet, de többet nem nagyon.

Az 1700-as évek rendszeres orosz-török háborúit követően Moldávia, azaz Besszarábia orosz uralom alá került. Moldva 1859-ig megmaradt fejedelemségnek, majd Cuza ezredes egyesítette Havasalfölddel, s létrejött az első román állam, mely majd 1918-ban sok csalfasággal, budapesti forradalmi események katasztrofális következményeként megszerzi Erdélyt is.

1918-1940 között a teljes terület Románia (azaz Nagy-Románia) része, majd jön a Szovjetunió, és a németekkel kötött ún. Molotov-Ribbentrop paktumban szereplő dátumnál három nappal korábban bevonulva, mintegy 50 ezer román tisztviselőt, katonát meggyilkolva szovjet (azaz ismét orosz) területté teszi Besszarábiát.

A szovjet korszak végére az ország lakossága zömében (kb. kétharmad arányban) „moldovánnak” tartja magát, míg a fennmaradó 30-35% ukrán, orosz, román, lengyel, bolgár és gagauz. Ma a hivatalos nyelv a román és az orosz, de a hirdetmények, feliratok szinte csak román nyelvűek, míg a mindennapok kommunikációja nagyobb részt orosz nyelven zajlik.

Moldávia lakosságának majdnem egyharmada a főváros, Kisinyov agglomerációjában él, egy másik harmad vidéken, míg a harmadik harmad külföldön él, dolgozik, nagyobb részt Oroszországban, kisebb részben az Európai Unióban.

Az 1991-ben a függetlenségét kinyilvánító, kb. 3,5 millió lakosú Moldáv Szocialista Szövetségi Köztársaságban polgárháború tört ki. Ennek 1992-ben vége is lett, azonban eredménye máig hat. A Moldávián átfolyó Dnyeszter folyó bal partján ugyanis létrejött egy állam, a kb. félmillió lakosú Dnyeszter Menti Köztársaság (Transnistria), melyet csak Oroszország (és más szakadár országok, mint pl. Abházia) ismert el – ez jogilag Moldávia része, gyakorlatilag azonban az orosz 14. hadsereg „békefenntartása” révén önálló életet él önálló pénzzel, egyértelmű orosz befolyással.

Moldávia de jure és de facto létező másik része a Gagauzia, azaz a Gagauz Autonóm Tartomány 150 ezer lakossal, 1800 km2-en. A gagauzok tulajdonképpen ortodox keresztény törökök, de magukat az úzok, besenyők, kunok utódainak is tartják. Fővárosuk Komrat (románul Comrat), ahol a ma is gondozott Lenin-szobor árnyékában működik a keresztény törökök egyeteme, államhatalmi szervei, és ott áll egy szoborpark, benne többek között a párttitkárokból államfő-diktátorokká lett egykori szovjet tagköztársasági vezetők szobraival. Nagy hát a zavar, a közép-európai (s még inkább a nyugat-európai) vakargathatja feje búbját, miként is van ez az egész?

Turisztikai szempontból egyrészt ez a talányos ideológiai közeg és ennek építészeti, városképi lecsapódása teszi izgalmassá Moldáviát. Mindenképpen meg kell látogatniuk azoknak, akik a tenger habjai helyett inkább a poszt-szovjet világban mártóznának meg. Itt hiába keresünk gótikus katedrálisokat, középkori várakat, szépen rendezett klasszicista városokat – viszont teljes mélységében tárul elénk a Magyarországhoz ezer szállal kötődő térség történelme. A régebbi emlékek közül kiemelkedik a benderi (románul Tighina) vár a Dnyeszter Menti Köztársaságban, amelyet Dugonics András „királyi tanító” az 1700-as évek végén Neszter-Fehér-várként emleget együtt Gyulafehérvárral, Székesfehérvárral és Nándorfehérvárral. A benderi várat Nagy István fejedelem, majd a törökök építették ki. Az 1700-as évek második felében már többször is ostromolják az oroszok, az egyik csatában részt vett a híres Münchausen báró is, rá emlékeztet a várnál az az ágyúgolyó, melyen a Münchausen-történetek szerint a báró repült. A várat nem egyszerű megtalálni a külső védelmi övezetekben lévő ipari, katonai objektumok között, de megéri megkeresni. A belső vár szépen rendbe van téve, élvezetes a kiállítás, sok a denyesztermelléki öntudatot igazoló szobor, felirat.



Moldávia egyik leghíresebb látványossága a cricovai borgazdaság és a földalatti város. Ez a „város” tulajdonképpen úgy keletkezett, hogy a közeli Kisinyov építéséhez innen termelték ki a követ. Végül kialakult egy 130 km hosszú (!) pincerendszer, melyben főleg villamos hajtású autók közlekednek, s bizony még KRESZ-táblák is vannak a hatalmas labirintusban. És természetesen megállók, ahol rendre bemutatnak valamit a turistáknak. Boroshordókat, pezsgőpalackozót, mozit, melyben a gazdaságról vetítenek filmet, kóstolótermeket. Ez utóbbiak hangulata valamiért hasonlít a saharnai kolostorra, csak éppen luxuskivitelben megépítve.



Moldávia élvezhető ország, jó szolgáltatásokkal. Persze a jobb szállodákat meg kell fizetni, a látogatás pedig biztosan egyszerűbb szervezett csoport keretében. Különösen akkor, ha a Dnyeszter Menti Köztársaságba is mennénk. Ide egyébként mindenképpen kell útlevél. A határátkelésekre hosszabb időt kell számolni, a román-moldáv határra akár órákat is. A moldávok viszont barátságosak, kedvesek, elmondásuk szerint azonban boldogok lennének, ha több volna a külföldi vendég.


Mercedes-múzeum és igazi sváb konyha - felfedeztük Németország egyik legélhetőbb nagyvárosát

Mercedes-múzeum és igazi sváb konyha - felfedeztük Németország egyik legélhetőbb nagyvárosát 

Béke, nyugalom, tiszta utcák, rendezett terek, hatalmas parkok, halálpontos tömegközlekedés – ilyen manapság az egyik legélhetőbbnek tartott német nagyváros, Stuttgart.
Nagy siker volt ez a kiállítás a római Falconieri-palotában

Nagy siker volt ez a kiállítás a római Falconieri-palotában 

Molnár Vera az egyik úttörője volt a számítógépes művészetnek, amellyel az 1960-as években kezdett el foglalkozni.
Pörögnek az ALDI utazási irodájánál a nyári foglalások

Pörögnek az ALDI utazási irodájánál a nyári foglalások 

A Magyarországon hetedik éve működő kiutaztató iroda rendkívül erős hónapot zárt 2024 januárjában.
"Egyensúlyt kell teremteni a vendégek és a helyben élők között"

"Egyensúlyt kell teremteni a vendégek és a helyben élők között"  

A turizmus komoly gazdasági jelentőséggel bír Ausztriában is, de gyakran terhet jelent a lakosság számára. 
Személyi változás az Österreich Werbungnál

Személyi változás az Österreich Werbungnál 

Kaufmann Ildikó február végén távozik az Österreich Werbungtól, feladatait március 11-től Borsi Valéria veszi át.
Huszonöt  osztrák város korlátozná az autósforgalmat

Huszonöt osztrák város korlátozná az autósforgalmat 

Ehhez azonban az osztrák KRESZ, az StVA módosítására van szükség.
Titkos kapuk nyílnak meg Máltán egyetlen hétvégére

Titkos kapuk nyílnak meg Máltán egyetlen hétvégére 

A látogatóknak életre szóló élményben lesz részük miközben a nagyközönség előtt általában zárva tartó helyeket ismerhetnek meg. 
Hetedhét ország kalandos felfedezése a Fjällräven Classic szervezésében

Hetedhét ország kalandos felfedezése a Fjällräven Classic szervezésében 

 Az eseménysorozat idén is ellátogat Svédországba, Dél-Koreába, Dániába, Németországba és az Egyesült Államokba, visszatér az Egyesült Királyságba, illetve elsőként járja be Chile egyedülálló vidékét.
Készpénzfelvétel külföldön? Megoldható, de nem minden áron

Készpénzfelvétel külföldön? Megoldható, de nem minden áron 

Könnyen megkopaszthatják az embert a külföldi pénzautomaták. Szerencsére van olcsó megoldás is - mutatjuk.
Alakul Bécs új okos városrésze: Aspern

Alakul Bécs új okos városrésze: Aspern 

Az osztrák főváros legújabb szlogenje a Smart City, amelynek jegyében egy új negyedet álmodtak meg.

Interjú

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.
Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban

Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban 

Korábban írtunk már a ZAZIE „újragondolatlanul” merész, hamisítatlan magyar konyhájáról - de nem lehet szó nélkül elmenni Nagy Gergő szemet gyönyörködtető tányérdesszertjei mellett sem.