A tervezetet a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek több hónapos egyeztetése és kölcsönös kompromisszumok alapján a munkaügyi minisztérium dolgozta ki. Az elképzelések szerint a rendszert novemberben vezetnék be, azt követően, hogy lejár a hasonló céllal a tavaszi koronavírus-járvány következményeinek mérséklésére elfogadott úgynevezett Antivírus-program. A kormány a tervezetet mihamarabb a parlament elé szeretné terjeszteni, hogy az novemberben életbe léphessen, s ne legyen szükség az Antivírus-program meghosszabbítására.

Milos Zeman államfő már korábban közölte, egyetért a törvénymódosítással, és a parlamenti elfogadás után aláírja azt. Az állami bértámogatást akkor kapnák meg a munkavállalók, ha cégük járvány, természeti katasztrófa, kibertámadás, vagy gazdasági válság miatt nem képes munkát biztosítani számukra teljes munkaidőben. Alapvető célja, hogy megakadályozza az elbocsátásokat. Feltétel lenne, hogy az érintettek az ötnapos munkahétből legalább két napot ledolgozzanak. A 70 százalékos bértámogatásra három hónapig lenne jogalap, azt követően a támogatás mértéke 65 százalékra, majd 60 százalékra csökkenne. Az állami bértámogatást az alkalmazottak maximálisan kilenc hónapig kaphatnák. A kurzarbeit bevezetéséről mindig a kormány döntene külön rendelettel. Országos méretben a rendszert akkor vezetnék be, ha három egymást követő hónapban éves szinten több mint 15 százalékkal emelkedne a munkanélküliség, a munkanélküliek száma pedig meghaladná a 400 ezret.