A magyarországi szigorítások előtt egy héttel, november 4-én léptek életbe Ausztriában a turisztikai szektort is érintő korlátozások. Azóta az osztrák szállodák nem fogadhatnak turistákat, illetve a fürdők, uszodák sem üzemelhetnek.

A jelenlegi helyzet az Ausztriában működő termálfürdőket is megviseli anyagilag. Emiatt még tavaly ősszel, Therme Plus néven egy közös kezdeményezést indított 35 osztrák termálfürdő, amelyek összességében 6500 munkavállalót foglalkoztatnak.

Az osztrák fürdőüzemeltetők számára a fő problémát az jelenti, hogy az állami támogatás a kiadásaiknak csak egy részét fedezi, miközben a zárva tartó fürdők fenntartása is jelentős költséget emészt fel. Amit még a Therme Plus kezdeményezés résztvevői nagyon sérelmeznek, az a tervezhetőség hiánya. Nem kapnak semmilyen információt az osztrák kormánytól arra vonatkozóan, hogy mégis mivel számoljanak a jövőre nézve, nincs még csak hozzávetőleges menetrendje sem az újranyitásnak.

A munkavállalóikat ugyan részmunkaidőben foglalkoztatják, viszont a lecsökkent fizetések miatt sok szakképzett dolgozó új állás után nézett. Ez pedig veszélyezteti a majdani újranyitást. Szeretnék azt is elérni, hogy csökkentsék a fürdőbelépők árát terhelő áfát. Mindez ráadásul nem pusztán a fürdők problémája, hiszen a kezdeményezésekhez csatlakozott fürdőknek több mint 5000 helyi partnerük, beszállítójuk van, akik számára szintén gondot jelent a zárvatartás.

A fürdők szerint a létesítmények beüzemelése két-három hetet vesz igénybe, így ideális esetben akár már március elsején megnyithatnának. Ezt már csak azért is fontosnak tartanák, mert egy húsvét utáni nyitást sok fürdő már nem bírna ki anyagilag és félő, hogy sokan csődbe mennének.

Nyitás esetén vállalnák a legszigorúbb szabályok betartását, ahogy már a tavalyi újranyitást követően is túlteljesítették az akkori előírásokat. Nagy hangsúlyt fektetnének a fertőtlenítésre, a távolságtartásra, illetve folyamatos lenne a dolgozók Covid-tesztelése.