Terjed a hikikomori, az önkéntes remeteség

Az Amerikai Pszichológiai Társaság, az APA márciusi felmérése szerint a válaszadók nagyjából fele a járvány elmúltával is kerülné a társas eseményeket, szorong a szociális kontaktusok lehetőségétől, és inkább otthon maradna. A fekete válaszadók 57 százaléka válaszolta azt, hogy nem szívesen menne el hazulról, az ázsiaiak 51, a latinók 50 százalékban voltak az otthon maradás mellett. A fehér válaszadók 47 százaléka válaszolt ugyanígy. 

A bőrszínnek ebben a kutatásban azért lehetett szerepe, mert az amerikai járványügyi hivatal, a CDC februári felmérése szerint a feketék körében 3,7-szer, a latinóknál pedig 4,1-szer vannak többen azok, akik a covid miatt kórházba kerültek, mint a fehérek között, és az oltások is lassabban jutottak el hozzájuk a vakcinációs kampány kezdetekor, mint a fehérekhez. Az ázsiai-amerikaiak köréből nem szolgált hasonló adattal a CDC, de elképzelhető, hogy a világjárvány kirobbanásakor felerősödő xenofóbia miatt érzik sokan úgy, hogy biztonságosabb otthon maradniuk.

Változó szokások

Bár nem valószínű, hogy az esetek többségében mindez évtizedekig eltart, az szinte biztos, hogy a világjárvány több szokást tartósan is meg fog változtatni. Vijaya Manicavisagar, az ausztrál Black Dog Institute pszichológusa szerint az embernek fokozatosan kell hozzászoknia a covid utáni világhoz, az új szokásokhoz és ahhoz, hogy egyes korábban normális dolgok most már sokakat szorongással töltenek majd el (például az ölelés, a puszi vagy a kézfogás üdvözléskor). 

De mi van azokkal, akik annyira elszoktak ezektől a korábban hétköznapinak számító tevékenységektől, hogy már el se akarnak menni otthonról? Akik pizsamanadrágban akarják leélni az életüket, nem vágynak a több órás dugókra, és akár évtizedekig is ellennének úgy, hogy házhoz rendelik, amire szükségük van? Úgy tűnik, hogy azokra lecsapott a hikikomori.

Hikikomori, az önkéntes remeteség

A hikikomori nem egy pokémon, hanem egy szociokulturális mentális egészségi jelenség, vagyis a pszichológia nem ismeri el külön mentális betegségként. A jelenséget 1998-ban nevezte el így egy japán pszichológus, Szaitó Tamaki a hiki (visszavonulni) és komori (odabent lenni) szavak összetételével. A kilencvenes évek elején a gazdasági nehézségek miatt sok pályakezdő nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, ezek pedig gyakran hazamentek – és nem jöttek elő. Szaitó arra figyelt fel, hogy többségüknek nincs diagnosztizálható mentális betegsége, mégis extrém módon visszavonult életet élnek. A kutatók kezdetben úgy gondolták, hogy ez a fajta remeteség speciálisan japán probléma, mostanában viszont már világméretű jelenségként kezelik – már a pandémia előtt is bőven akadtak nemzetközi példák erre az állapotra. 

A hikikomorinak különböző fokozatai vannak. Egy 2020 elején megjelent tanulmányban a kutatók három alapvető feltételt rögzítettek ahhoz, hogy valakit ezzel lehessen diagnosztizálni:

  • szociális izoláció, méghozzá az illető saját otthonában;
  • az elszigeteltségnek legalább hat hónapon át kell tartania;
  • az izoláció negatívan befolyásolja az egyén funkcionális működését, vagy komoly szorongást vált ki belőle.

Az első két feltételnek igazából bárki megfelel, aki a járvány miatt elrendelt lezárások idején olyan helyen élt, ahol komolyabb korlátozások voltak, és otthonról kellett dolgoznia vagy tanulnia, de a legtöbb esetben alighanem a harmadik feltételnek is. A kutatók hikokomorisnak tekintik azt is, aki ugyan elhagyja az otthonát, de kerüli a társas interakciókat, kivéve akkor, ha egy hét alatt legalább négyszer elmegy hazulról, ami már kizárja ezt a diagnózist. Azt, amikor valaki eljár ugyan otthonról, de fenntartja az elszigeteltségét, szotokomorinak nevezik (illetve Takahiro E. Kato és társai ezt már a valódi hikokomori előszobájának tekintik).

Különös? 2020-ban nem az 

Békeidőben az ilyen önkéntes elszigetelődés esetleg furcsának tűnhet, de a koronavírus miatti korlátozások miatt sokszor épp ez tűnt az új normalitásnak. Stephen Taylor, a Brit Columbiai Egyetem pszichológusprofesszora szerint ráadásul azok a tényezők, amelyek megkönnyítették az életet a lezárások alatt – a kényszerű otthonmaradás, a nethasználat, a hálózatban játszható játékok vagy akár a Netflix –, a remeteséget is elősegíthetik. 

Taylor szerint a világjárvány egy külön mentális problémát is teremtett, a covidstressz-szindrómát. Az ebben szenvedők rettegnek a fertőzéstől, a különböző fertőzöttnek vélt felületek megérintésétől, adott esetben xenofóbok (attól tartanak, hogy a külföldiek terjesztik a betegséget), illetve a fokozott stressz jeleit mutatják, rémálmaik vannak stb. A szakember szerint az még nem világos, hogy ezek a tünetek a járványhelyzet elmúltával is tartósak maradnak-e, de annak alapján, hogy a SARS-fertőzésen átesett betegek körében milyen gyakori volt a tartósan fennálló PTSD (poszttraumás stressz-zavar), valószínűnek tűnik, hogy a covid után is hasonló trendekre lehet majd számítani. 

Taylor szerint a járvány elmúltával több mentális rendellenesség is kifejlődhet, illetve a járvány alatt több meglévő zavar is felerősödhetett, de hogy ezek mennyire lesznek tartósak, azt még nehéz megjósolni. A kanadai pszichológus nem tartaná meglepőnek, ha több hikikomoris esetet észlelnének, mivel a járvány hónapjaiban az emberek egy része nagyjából csak a saját lakását érezhette biztonságos helynek, ahol ráadásul optimális esetben minden a rendelkezésére áll (az otthoni munkavégzés, illetve a mozi helyetti netflixezés már régóta erősödő trendek, de nem túl meglepő módon a covid alatt pörögtek fel igazán).

Eltűnnek a radarról

Maki Rooksby, a Glasgow-i Egyetem pszichológusa szerint félő, hogy sokan, akik a járvány miatt kényszerültek remeteségbe, egyszerűen úgy is fognak maradni – és valószínűtlen, hogy segítséget kérnének. Rooksby szerint a legnagyobb veszélyben azok lehetnek, akik már eleve szorongással küzdöttek a járvány előtt is, de azok körében is előfordulhat, hogy nem akarnak visszatérni a társadalomba, akiknek az életét különösen súlyosan befolyásolta a világjárvány. 

Rooksby szerint a megoldást az internet szolgáltathatja: mivel a remeték hajlamosak eltűnni a radarról, de ha mégis tájékozódnak valahol, vagy tartják valahol a kapcsolatot másokkal, az az internet lesz, úgyhogy ott kell megpróbálni segíteni nekik. A pszichológus szerint emellett az iskoláknak és a munkahelyeknek számon kell tartaniuk azt is, hogy ki nem tér vissza az oktatásba vagy a munkába, mert ez is a hikikomorira utaló jel lehet; a pszichológus emellett egy a jelenségről szóló netes tájékoztató kampány elindítását is javasolja.

Magyar nyelven a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszéke állított össze egy olvasmánylistát azoknak, akik poszt-covid mentális szindrómában szenvednek, illetve azoknak a segítőknek, akik velük dolgoznak, angolul pedig a WHO és a CDC is sok hasznos tanácsot gyűjtött össze – igaz, ezek inkább az általános mentális egészségről szólnak, mint a hikikormoriról.

Forrás: Hrpwr


MNB: nyaraláskor kiemelten figyeljen a bankkártyaforgalomra!

MNB: nyaraláskor kiemelten figyeljen a bankkártyaforgalomra! 

Az MNB-hez érkezett ügyfélpanaszok szerint nyáron folyamatosan nőnek a szállásadói, autókölcsönzői és egyéb partnerekre hivatkozó kibercsalási kísérletek.
Nyári ajánlatok a Visit Maldives bemutatóján

Nyári ajánlatok a Visit Maldives bemutatóján 

A Visit Maldives közép- és kelet-európai képviseletének online bemutatóján beszámoltak a Maldív-szigetek legújabb nyári szezonra vonatkozó turisztikai kínálatáról.
Új korszak a gízai piramisoknál

Új korszak a gízai piramisoknál 

Egyiptom határozott lépéseket tesz a világ egyik legismertebb történelmi helyszíne, a gízai piramisok rendbetétele érdekében.
A világ legjobb helyeinek egyike, történelmi múltja páratlan

A világ legjobb helyeinek egyike, történelmi múltja páratlan 

Rász el-Haima (Ras Al Khaimah) 7 ezer éves történelme, 64 kilométer hosszú tengerpartja, a területén áthúzódó vörösen izzó sivatag és a Hadzsar-hegység sziklás vonulatai egyre több látogatót vonz a világ minden tájáról.
Újra pandás övezet a bécsi állatkert

Újra pandás övezet a bécsi állatkert 

A pandák 2020-ban születtek a kínai óriáspanda kutató központban.
Erős földrengés Isztambulban

Erős földrengés Isztambulban 

Tucatnyian megsérültek, miközben épületekből ugrottak ki.
Végveszélyben a világ korallzátonyai

Végveszélyben a világ korallzátonyai 

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ez és a mögötte álló jelenség teljesen megváltoztatja bolygónk ökoszisztémáját.
Hazai utazási irodások  Hajnanban – helyszíni tudósítás

Hazai utazási irodások Hajnanban – helyszíni tudósítás 

A MUISZ tavaszi tanulmányútján a kínai nyaralósziget, Hajnan volt az úti cél. Háromrészes tudósításunk első részét közöljük.
Bécsi szigor az illegális lakáskiadások ellen

Bécsi szigor az illegális lakáskiadások ellen 

Bécs városvezetése határozott lépésekkel igyekszik visszaszorítani az illegális rövid távú lakáskiadásokat.
Visszaesett az Egyesült Államokba érkező turisták száma

Visszaesett az Egyesült Államokba érkező turisták száma 

Csak márciusban az érkezők száma globálisan közel 12 százalékkal (11,6%) zuhant.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.