Ez 4 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest, ami közel 60 millióval több utazót jelent, mint egy évvel korábban. A légi összeköttetések bővülése és az egyszerűsített vízumeljárások, például az elektronikus vízumok és digitális belépési engedélyek további térnyerése gördülékenyebbé tették a nemzetközi utazást. A növekedést segítette továbbá az ázsiai kontinens lépcsőzetes keresleti újraélénkülése.  

A Világszervezet kontinenseket külön is vizsgáló mérései alapján elmondható, hogy Európa 2025-ben is megőrizte vezető világelső szerepét úticélként, a kontinens előző évhez képest négy százalékkal több, mintegy 793 millió nemzetközi turistát fogadott.

Nyugat-Európa (+5 százalék) és a Földközi-tenger térsége (+3 százalék) robosztus teljesítményt mutatott, míg saját régiónk, Közép- és Kelet-Európa 6 százakékos növekedést ért el. 

Egyenetlen ugyanakkor a növekedés, az amerikai kontinens mindössze 1 százalékos bővülést ért el '25-ben, elsősorban az Egyesült Államok nem várt gyenge teljesítménye miatt. A nemzetközi turisták egy része, elsődlegesen Nyugat-Európából és Kanadából, beszámolók szerint úgy döntött, más úticélt választ, elsődlegesen a határbelépéskori ellenőrzések új procedúráinak hírei alapján. Különösen igaz volt ez a kanadaiakra, akik 2025-ben 23 százalékkal kevesebbet utaztak az USÁ-ba, helyette a bővülő légi összeköttetésnek köszönhetően közvetlen járatok révén Mexikóba, a Bahamákra és Európába utaznak, anélkül, hogy az Egyesült Államokat érintenék. 

A globális trendekkel összhangban Magyarország turizmusa és légi közlekedése is kiemelkedő évet zárt 2025-ben.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér régiós szerepe egyértelműen tovább erősödött, utasforgalma minden hónapban 1,5 és 1,9 millió fő között alakult, az év végére pedig 19,6 millió utast kezelt. Ez kiemelkedő, 11,7 százalékos növekedést jelent az azt megelőző évhez képest. 

A növekedést a reptér járatfejlesztési tevékenysége nagyban támogatta, 2025-ben a repülőtér minden eddiginél szélesebb körű menetrendet kínált, 45 légitársaság és 154 desztináció volt elérhető, a korábbi éveknél is magasabb ülőhelykapacitás mellett. Magyarország az európai országok rangsorában a közvetlen légi összeköttetések változása alapján, a 11. helyen végzett, 14 százalékos növekedéssel 2024-hez képest.

A kínálat 2026-ban tovább erősödik azzal, hogy a legnagyobb észak-amerikai légitársaságok visszatérnek a budapesti piacra, az American Airlines Budapest-Philadelphia, míg az Air Canada Budapest-Toronto között biztosít 2026-tól közvetlen járatokat. Tovább erősíti Budapest összeköttetését a napi három Budapest-Frankfurt járat az új szepelőként érkező Condor német légitársasággal, illetve a Kína és Magyarországot összekötő járatok további bővülése is várható. Piaci indikációk és a Moore Hungary becslése szerint az idei évben a BUD repülőtér átlépi a 20 millió fős utasforgalmat, ami a reptér fontosságát nemzetközi összehasonlításban is tovább emeli. 

A növekvő utasforgalomra reagálva átfogó repülőtéri infrastruktúra-fejlesztés indult el.

A tervek szerint a Budapest Airporton több ütemben legkésőbb 2035-re megvalósulhat a 3-as terminál, amely 12 légijármű egyidejű kiszolgálására lesz alkalmas. A fejlesztés hosszabb távon akár 35-40 millió fős elméleti kapacitást is lehetővé tehet, a jelenlegi 20+ millió fős szintről.

A növekvő utazási kedv hatására Magyarországon folyamatosan növekszik a forgalom a szálláshelyeken, és 2025-ben előzetes szakértői becslések alapján meghaladta a 20 millió vendégéjszakát a szálláshelyeken regisztrált vendégek száma, amivel megdőlt az egy évvel korábbi éves csúcs. A fővárosi szállodákban az első tizenegy hónapban 8,8 millió vendégéjszakát regisztráltak, amelyből 1,2 millió belföldi, 7,6 millió pedig külföldi vendégekhez köthető.

Decemberig, az előző évhez képest 6,3 százalékkal több éjszakát töltöttek el a turisták magyarországi szálláshelyeken, a külföldiek esetében 4,6 százalékos, míg a belföldi vendégéjszakáknál 6,6 százalékos bővülés volt megfigyelhető.

A nemzetközi piackutató cég, az STR jelentése szerint Budapest 2025 első tizenegy hónapjában a közép-kelet-európai régióban kiemelkedően teljesít, a régió öt vizsgált fővárosa közül Budapest a második legjobb eredményt érte el az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) tekintetében, 88,7 eurós nettó értékkel. Ez az összeg nem tartalmazza az egyéb bevételeket, például a vendéglátás vagy wellness szolgáltatások tekintetében. Ezzel megelőzi Prágát, és mindössze 7,4 százalékkal marad el Bécstől.

„Az STR legfrissebb adatai egyértelműen visszaigazolják, hogy Budapest turisztikai vonzereje és árazási ereje szintet lépett a közép-kelet-európai régióban. A 88,7 eurós nettó RevPAR elérése, ami 100 euró feletti nettó átlag hotel szoba árat jelent, egy fontos mérföldkő, ami azt jelzi, hogy a magyar főváros képessé vált tartósan a prágai szint fölé pozicionálni magát, és érdemben megközelíteni a hagyományosan piacvezető Bécset. Ami igazán figyelemre méltó, az a pandémia előtti állapothoz képest megtett út. 2019-ben Budapest még 71,2 eurós RevPAR-ral a harmadik helyen állt, érezhető távolságra Bécstől (85,9 EUR) és Prágától (74 EUR) is. Akkor a cél még távolinak tűnt, ma viszont a realitás az, hogy Prágát sikerült magunk mögé utasítani, ami a regionális verseny szempontjából jelentős mérföldkőnek tekinthető. Bécs előnye pedig minimálisra olvadt.” – mondta el Takács Márton, a Moore Hungary hotel ingatlan üzletági partnere és nemzetközi szektorvezetője.  

Globális szinten a turizmus előtt álló legnagyobb kihívások továbbra is a magas utazási költségek és a geopolitikai kockázatok, ugyanakkor a fent már bemutatott eredmények alapján a turizmus alkalmazkodóképessége és növekedési potenciálja továbbra is egyedülálló.

Az utazási költségek emelkedése elsősorban a repülőjegyárak tartósan magas szintjéből fakad.

Az átlagos utazási költségeket tovább erősítik a szálláshelyek folyamatos áremelkedései, valamint az infláció miatt dráguló vendéglátási és egyéb helyi szolgáltatások, amelyek összességében jelentősen növelik az utazások teljes költségszintjét.

A kilátások ugyanakkor óvatosak, de egyszerre optimisták, 2026-ra a turizmusban 3-4%-os további növekedés várható, feltéve, hogy az ázsiai és csendes-óceániai térség folytatja a felzárkózást, a globális gazdasági környezet stabil marad, és a geopolitikai konfliktusok nem eszkalálódnak jelentősen. Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy az orosz-ukrán háború hatása az európai turistaérkezésekre a vártnál jelentősen enyhébb volt.