Hajnan Kína legdélebbi tartománya, egyben a legnagyobb szigete, amely a Dél-kínai-tengerben fekszik, nem messze Vietnámtól. A vulkanikus eredetű, trópusi, szubtrópusi klímájú földterület nagyjából 34 ezer km². A tartományi főváros az északi parton fekvő Hajkou, legismertebb üdülővárosa a déli parton épült Sanya.

Hajnant nagyjából 10 millióan lakják, túlnyomó többségében han kínaiak, de a hegyvidéki területeken és a vidéki régiókban két őshonos kisebbség is él, a Li és a Miao nép tagjai. A lakosság nagy része a part mentén koncentrálódik, különösen a toronyházakkal zsúfolt Hajkou és a szélesen elterülő Sanya környékén, a hegyes-dombos belső területek sokkal ritkábban lakottak.

Mivel Hajnant az elmúlt években különleges gazdasági övezetté nyilvánították, és 2035-re szabadkereskedelmi kikötőt szeretnének kialakítani, számos új fejlesztés és beruházás zajlik elsősorban a partmenti régiókban.

Hogy érhető el a sziget és a szigeten miképp lehet utazni?

Közvetlen légijárat egyelőre nincs Magyarországról Hajnanra (a közeljövőben a kazah Scat Airlines tervez Budapest–Sanya járatot), ezért az utazóknak legalább egy átszállással kell számolniuk, például Pekingben, Sanghajban vagy más kínai nagyvárosban;

így a repülőút összességében általában 15-20 óra.

Mi a kantoni (Guangzhou) székhelyű China Southern Airlinessal utaztunk Budapestről Kantonba, majd onnan a légitársaság belföldi járatával Sanyára; hazafelé pedig a tartományi fővárosból, Hajkouból repültünk a már ismert Hajnan–Kanton–Budapest útvonalon.

Az a magyar utazó, aki önállóan érkezik a szigetre, legkönnyebben a partmentén végigfutó nagysebességű vasúttal juthat el a repülőterekről a kiszemelt tengerpartra.

A hivatalos nevén „Hajnan körgyűrű nagysebességű vasút” – a világ első körkörös nagysebességű vasútvonala –, két fő szakaszból áll: a keleti és a nyugati gyűrűből.

A Hajkout Sanyával összekötő keleti gyűrű hossza 308 kilométer. Mivel a vonatok akár 250 km/h-val is közlekedhetnek, a két város közti menetidő nagyjából másfél óra. A keleti gyűrű mellett a később megépült nyugati gyűrű is része a hálózatnak. A két szakasz egy teljes, 653 kilométeres kört alkot, így az utasok körülbelül három óra alatt utazhatják körbe a szigetet.

Kisebb távolságokra érdemes taxiba ülni,

a taxizás olcsó, de készüljünk rá, hogy sok helyen csak készpénzt fogadnak el.

A DiDi (kínai Uber) alkalmazással is lehet autót hívni – a pekingi alapítású DiDi a világ egyik legnagyobb, eredetileg taxihívásra specializálódott platformja, amely mára számos egyéb szolgáltatást, például autómegosztást, ételszállítást és pénzügyi szolgáltatásokat is kínál.

Egy kis helyismerettel akár buszra is lehet szállni:

Hajnanon a buszközlekedés olcsó, és jól lefedi a főbb turistaközpontokat. A szigeten elképesztően népszerű elektromos robogót is sokfelé lehet bérelni, de a helyi szabályokat szigorúan ellenőrzik.

Hajnan egyébként Kínát tekintve élenjár az elektromos járművek használatában, azt az ambiciózus célt tűzték maguk elé, hogy 2030-ra a legtöbb kategóriában csak elektromos járművek közlekedjenek a szigeten.

Készpénz, bankkártya, applikáció – mivel érdemes fizetni?

Kínában az elektronikus fizetés a fő csapásirány:

leginkább az Alipay vagy a WeChat Pay e-pénztárca alkalmazásokat használják.

Ezekkel gyorsan és biztonságosan lehet fizetni, a használatukhoz azonban internetelérésre van szükség.

Külföldiként most már mi is tudunk Alipay vagy WeChat fiókot regisztrálni, amihez hozzárendelhetjük saját Visa vagy Mastercard bankkártyánkat. Az Alipay használata tényleg nagyon egyszerű. Egyik legnépszerűbb funkciója a QR-kódos fizetés: az üzletekben a felhasználók beolvashatják a kereskedő QR-kódját, vagy megmutathatják saját QR-kódjukat a fizetéshez – többnyire mi is ezt a módját választottuk a vásárlásnak. Az Alipayt egyébként Kínán kívül is sok helyen elfogadják, különösen a kínai turisták körében népszerű országokban, például Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön, Szingapúrban, Malajziában, Ausztráliában és az Egyesült Államokban, de Európa több országában, így Németországban, Franciaországban vagy az Egyesült Királyság nagyobb városaiban és fontosabb turisztikai helyszínein is.

Kínában még az Alipaynél is kedveltebb fizetési mód a WeChat Pay. A WeChat egy kínai fejlesztésű mobilalkalmazás, amely eredetileg üzenetküldésre készült, de mára számos funkcióval bővítették.

Rendkívül népszerű az országban, és világszerte több mint egymilliárd aktív felhasználóval rendelkezik. Egyesíti a közösségi média, az üzenetküldés és az e-kereskedelem funkcióit, így a regisztrációt követően WeChat Payen keresztül is lehet fizetni és a banki átutalásokat intézni.

Ha kisebb boltokban, piacokon vásárolunk, vagy taxizni szeretnénk, akkor

legyen nálunk kínai jüan, mert lehet, hogy csak készpénzzel tudunk fizetni.

Visa vagy Mastercard kártyával sok helyen ATM-ből is lehet pénzt felvenni, de érdemes figyelni a tranzakciós díjakra. A nagyobb városokban, főleg Sanyában és Hajkouban a jelentősebb bankfiókok (pl. Bank of China, ICBC) váltanak valutát, és a művelethez többnyire kérik az útlevelet. Sanya és Hajkou repülőterén ugyancsak van pénzváltó, itt az árfolyam általában rosszabb, mint a városban.

Egyes nagyobb nemzetközi hotelekben is válthatunk jüant (nekünk sikerült), de előfordulhat, hogy gyengébb árfolyamon, és korlátozott összeget.

Utcai pénzváltókra nem érdemes számítani, Kínában hivatalosan csak bankban, reptéren vagy nagy szállodában válthatunk valutát.

Mindezek ismeretében hasznos már Magyarországon vásárolni némi jüant, hogy legyen nálunk készpénz az első napokra.

Hogyan lesz internet a telefonon?

Kínában több lehetőség is van a wifin kívüli internetkapcsolatra:

1. Helyi SIM-kártya vásárlása: Érkezés után lehet vásárolni helyi SIM-kártyát, amely adatcsomagot is tartalmaz. Ez az egyik legolcsóbb megoldás, de érdemes előre tájékozódni a szolgáltatók kínálatáról.
2. eSIM használata: Ha a telefonunk támogatja az eSIM-et, előre megvásárolhatunk egy kínai eSIM-et, amely adatcsomagot és esetleg VPN-t is tartalmazhat. Én is a kínai vendéglátóktól ajándékba kapott eSIM-et használtam, és a telefonomon problémamentesen működött minden itthon is használt alkalmazás, beleértve a Gmailt és a Facebookot is. Ez azért is kényelmes, mert a megérkezéskor rögtön bekapcsolhatjuk, és attól kezdve folyamatos az internetkapcsolat.
3. Mobilinternetes roaming: A magyar szolgáltatónál is aktiválható a roaming, ez biztos és stabil megoldás, de előfordulhat, hogy drágább, mint a helyi opciók.

Kínában sok nyugati alkalmazást és weboldalt (pl. Google, Facebook, Instagram) blokkolnak, ezért a hozzáférésükhöz érdemes VPN-t használni. Az eSIM-ek közül néhány már beépített VPN-t is kínál.

Mikor érdemes utazni?

A sziget klímája szinte egész évben meleg és párás. Az átlagos nappali hőmérséklet télen 20–25 °C, májustól szeptember végéig 28–35 °C, magas páratartalommal. A tájfunszezon június végétől októberig tart.

Július–augusztus a legkockázatosabb, ekkor előfordulhatnak heves viharok, rövid lezárások.

Hajnanon a nyaralási főszezon nagyrészt a kínai ünnepekhez kapcsolódik. A legforgalmasabb időszak a kínai újév (január-február környéke), amikor rengeteg a belföldi turista. Ilyenkor az árak is kiugróan magasak, akár kétszeres, háromszoros összeget is kérnek egy éjszakáért. Hasonlóan népszerű, és ugyancsak kiugró árakat hoz a Kína nemzeti ünnepe az október 1-jével kezdődő Aranyhét, amikor szintén nagyon sokan érkeznek a szigetre.

A külföldieknek ideális választás lehet a decembertől áprilisig tartó időszak, ilyenkor jó az idő, és – a nemzetközi turisták körében népszerű karácsony-szilveszter környékét leszámítva – kisebb a tömeg. Aki spórolni szeretne, az érkezhet május közepétől június végéig, ekkorra a tavaszi szüneteknek már vége, de még nem indult be a nyári belföldi turistaáradat; vagy szeptember közepétől november elejéig, ami a tájfunszezon utolsó időszaka, amikor kevesebb turista, de még kellemes az idő (kivéve, ha épp vihar közeleg).

A nyári hónapokban is lehetnek kedvezőek az árak, olyankor a forró és párás idő miatt a külföldiek inkább elkerülik a szigetet.

A víz egész évben meleg, télen is 22–26, nyáron 28–30 °C-os. A homokos partok biztonságosak, nem kell félni éles szikláktól vagy hínártól, és általában a vízminőség is jó.

Ennek ellenére azt tapasztaltuk, hogy több strandon is tiltották vagy korlátozták a fürdőzést, amire többek szerint a kínaiak hiányos úszástudása a magyarázat.

Kik nyaralnak Hajnanon?

Hajnan Kína trópusi üdülőszigete, ahol 80–85 százalékban belföldi turisták. Főleg a gazdagabbak járnak ide pihenni, különösen télen és a fontos ünnepek idején. Sanya és környéke az oroszok körében is kifejezetten népszerű, olyannyira, hogy európaiként minket is többnyire orosznak néztek. Sok helyen van orosz nyelvű étlap, kiírás, és külön orosz programokat is szerveznek.

Délkelet-ázsiai turisták (pl. malájok, szingapúriak) is gyakran érkeznek rövidebb, pár napos üdülésre, míg a koreai és japán vendégek inkább a luxusszállodákat és a wellness-központokat keresik a szigeten. Az utóbbi időben egyre több nyugati utazó fedezi fel Hajnant, főleg hátizsákos turisták, akik a szárazföldi Kínából ruccannak le pár napra. Európai turistaként egy kicsit mindannyian különlegesnek számítunk – kedves élmény, hogy a legtöbben kíváncsiak ránk, és kimondottan segítőkészek és barátságosak velünk.