Mint a tudósításból kiderül,
ez a negyedik globális fehéredési esemény 1998 óta, és mára meghaladja a 2014–2017-es pusztulást, amely a zátonyok kétharmadát érintette
– mondta az ICRI, amely több mint 100 kormányt, nem kormányzati szervezetet és másokat tömörít. És az sem világos, hogy a jelenlegi válság, amely 2023-ban kezdődött és az óceánok felmelegedését okozza, mikor ér véget.
Fotó: Pixabay
„Olyat jelenségnek vagyunk a tanúi, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink azon képességét, hogy életet és megélhetést biztosítsanak”
– mondta Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára és az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalának nyugalmazott korallfigyelő vezetője.
Mint ismert,
a tavalyi év volt a Föld legmelegebb éve. A sarkoktól távol eső óceánok átlagos éves tengerfelszíni hőmérséklete rekord 20,87 Celsius-fok volt.
Ez halálos a korallokra, amelyek kulcsfontosságúak a tenger gyümölcsei termelésében, a partvonalak eróziótól és viharoktól való védelmében. A korallzátonyokat néha „tenger esőerdőinek” nevezik, mert támogatják a biológiai sokféleség magas szintjét – az összes tengeri faj körülbelül 25 százaléka megtalálható a korallzátonyokon, azok körül és környékén.
A korallok élénk színeiket a bennük élő színes algáktól kapják, és táplálékforrásként szolgálnak a korallok számára.A hosszan tartó melegedés hatására az algák mérgező vegyületeket bocsátanak ki, és a korallok kidobják azokat. Egy éles fehér csontváz marad hátra, és a legyengült korall fokozottan ki van téve az elhalálozásnak.
A tudósok szerint a természetvédelmi erőfeszítések nem elegendők a rekordhőmérséklet okozta károk visszafordításához. Alapvető fontosságú a bolygót felmelegítő üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán kibocsátásának csökkentése.
