Aeroflot

Az MSZP kép­vi­se­lő­je a fő­vá­ros­ban. A ke­res­ke­del­mi bi­zott­ság el­nö­ke, a tu­risz­ti­kai bi­zott­ság­nak és az Or­szá­gos Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­ság­nak a tag­ja. A Budapest–Közép-dunavidék RIB el­nö­ke. Egye­bek mel­lett.

A mi­nisz­ter­el­nök és a gaz­da­sá­gi mi­nisz­ter be­ve­ze­tő­je előz­te meg a Szé­che­nyi terv 2002-es pá­lyá­za­ta­i­nak is­mer­te­té­sét a bu­dai Vár­ban tar­tott, ün­nep­ség­gel egy­be­kö­tött saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón. Or­bán Vik­tor be­szé­dé­nek egyik leg­fon­to­sabb tar­tal­mi ele­me az a meg­ál­la­pí­tás volt, amely sze­rint a kor­mány fel­is­mer­te: egye­dül nem megy, a gaz­da­sá­got nem­csak a kor­mány­zat, ha­nem a vál­lal­ko­zók, az ön­kor­mány­zat­ok és a kor­mány együt­te­sen irá­nyít­ják. A mi­nisz­ter­el­nö­ki és mi­nisz­te­ri ex­po­zét kö­ve­tő­en a Szé­che­nyi terv meg­va­ló­sí­tá­sá­ért vég­zett ki­emel­ke­dő te­vé­keny­ség el­is­me­ré­sé­ül ok­le­ve­let és Szé­che­nyi­-mell­szob­rot ve­het­tek át a dí­ja­zot­tak.

Ti­sza-ta­vi sze­zon­zá­ró

Mun­ká­ja – tet­szik, nem tet­szik – szin­te na­pon­ta mér­he­tő: több ma a ven­dég, mint teg­nap volt, töb­ben jön­nek az idén, mint ta­valy. „Nem fé­lek a szá­mok­tól. Az idén pél­dá­ul a bel­föl­di tu­riz­mus 17 szá­za­lék­kal emel­ke­dett a ta­va­lyi­hoz ké­pest. Azt hi­szem, csak egy­szer kell el­ér­ni, hogy ide­jöj­jön va­la­ki, s az­tán biz­tos, hogy vis­­sza­tér. Vis­­sza­vár­juk.”

Vi­dám ve­tél­ke­dő­vel egy­be­kö­tött prog­ram ke­re­té­ben mu­tat­ta be a Bu­da­vá­ri La­bi­rin­tus­ban ok­tó­ber 11-én a West Travel új, té­li ka­ta­ló­gu­sát a szak­má­nak. Az uta­zá­si iro­da a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal leg­utób­bi fel­mé­ré­se sze­rint a leg­na­gyobb ki­utaz­ta­tó Ma­gyar­or­szá­gon.

Azért az nem lehet egy akármilyen érzés, amikor az emberről bort neveznek el! Fogod az üveged, az van ráírva: Thummerer. Kihúzod a dugót, azon is az áll: Thummerer. És ami benne van; igazából arra vagy a legbüszkébb

A WTO huszonhat éves történetében először két városban rendezték meg a kétévente esedékes közgyűlést, a két város két országban, Dél-Koreában és Japánban található. Két ország, két város, két kultúra, két történelem és kétféle életmód. Az az igazság, hogy Ázsia két legdrágább országáról van szó, de köztük is van egy jó értelemben vett alárendeltségi viszony. A japán nők egy-egy bevásárlás és szépítkezés kedvéért átutaznak Dél-Koreába, a legjobb szállodákban laknak, míg a koreaiak ezt nem tehetik meg Japánban.

A kilencvenes évek változásai, a piacgazdaság kialakulása és egy vékony, ámde rendkívül fizetőképes réteg megjelenése új távlatokat nyitott az utaztatási piacon. Egyre többen érdeklődnek távoli, egzotikus célpontok után, s ami lényegesebb, a kereslet valódi: meg is tudják fizetni az utazás borsos árát.

A múlt hé­ten Pro Turismo em­lék­érem­mel tün­tet­ték ki. „A meg­hí­vó­ból nem de­rült ki, hogy én is ka­pok egy pla­ket­tet. Kel­le­mes meg­le­pe­tés és nagy meg­tisz­tel­te­tés volt.”

A szep­tem­ber 11. utá­ni hely­zet­ről, a ki­lá­ba­lás esé­lye­i­ről ren­de­zett szak­mai fó­ru­mot lap­tár­sunk. Ami biz­to­san ki­de­rült: nincs – még nem is igen le­het – egy­sé­ges ál­lás­pont.

A ha­gyo­má­nyos vi­dám­par­kok igye­kez­nek át­ala­kul­ni kor­sze­rű te­ma­ti­kus és él­mény­par­kok­ká, újak épí­té­se fo­lyik, mi­köz­ben né­me­lyek már be­zár­nak. Vál­to­zás, és fo­lya­ma­tos meg­úju­lás a jel­lem­ző.

2001. szep­tem­ber 11-ig az egész­ség­tu­risz­ti­kai pá­lyá­za­to­kon ös­­sze­sen huszonnyolcan nyer­tek ál­la­mi tá­mo­ga­tást.

Az IBUSZ egy­ko­ri „pá­pá­ja”, majd a Budatours ügy­ve­ze­tő­je – bár ez majd két­mé­te­res alak­ján nemigen lát­szik – ma már in­kább csak ta­ná­­-cso­kat ad. Még­pe­dig fi­á­nak: ő vi­szi to­vább az üz­le­tet. „Sok­kal oko­sabb, mint én.”

A globalizált vi­lág vi­ha­ros tem­pó­ja, in­for­má­ci­ós özö­ne meg­vi­se­li az em­be­ri­sé­get. Az aláb­bi­ak­ban a sváj­ci trend­ku­ta­tó, Be­at Krippendorf né­hány, a szál­lo­da­ipar jö­vő­jé­vel kap­cso­la­tos, meg­le­pő­en új­sze­rű kö­vet­kez­te­té­sét oszt­juk meg ol­va­só­ink­kal.

El­ké­szült az a nem­zet­kö­zi ten­der, ame­lyet Ma­gyar­or­szág ti­zen­két leg­je­len­tő­sebb kas­tély­épü­le­té­nek fel­újí­tá­sá­ra, s eh­hez be­fek­te­tők ke­re­sé­sé­re ír­tak ki, mond­ta el la­punk­nak Ko­vács Fe­renc, a Par­la­ment Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­sá­ga Kas­tély és Kú­ria al­bi­zott­sá­gá­nak el­nö­ke. A ver­seny­ki­írás komp­lex hasz­no­sí­tás­ra szól, de a gaz­da­sá­gi szem­pont­ok ér­vé­nye­sü­lé­se csak a mű­em­lék­vé­del­mi, hely- és kul­túr­tör­té­ne­ti szem­pont­ok fi­gye­lem­be­vé­te­le mel­lett va­ló­sul­hat meg. A hely­re­ál­lí­tan­dó mű­em­lé­kek so­rá­ból ki­emel­ke­dik a fertődi Es­ter­házy-kas­tély, amely egyút­tal jó pél­da is ar­ra, ho­gyan kép­ze­lik a jö­vő­be­ni hasz­no­sí­tást. A fő­épü­let­nél to­vább­ra is a mú­ze­u­mi funk­ci­ó­kat kell meg­őriz­nie a maj­da­ni be­fek­te­tők­nek, ám az egyéb ki­szol­gá­ló lé­te­sít­mé­nyek­nek csak a mel­lék­épü­le­tek ad­hat­nak helyt. A kas­télyok a ma­gyar ál­lam tu­laj­do­nai, a Mű­em­lé­kek Ál­la­mi Gond­nok­sá­ga ke­ze­li azo­kat, s a tu­laj­do­ni vi­szo­nyok a ten­der ha­tá­sá­ra sem vál­toz­ná­nak. A mű­em­lé­ke­ket a be­fek­te­tők tar­tós hasz­ná­lat­ba kap­nák meg, s le­he­tő­sé­gük nyí­lna – a kör­nye­zet­tel har­mo­ni­zá­ló – új épü­le­tek épí­té­sé­re, a ré­gi mel­lék­épü­le­tek szál­lás­hel­­lyé át­ala­kí­tá­sá­ra.

„A világ legszebb helye a Mekong deltavidéke. Ha eljutsz oda, eltűnődhetsz: jó fele megy-e a világ? Én még annyi boldog embert nem láttam, mint ott, pedig még villany sincs arrafelé.”

El­bo­csá­tás után mar­ke­ting­ak­ció

A vi­lág­gaz­da­ság sze­szé­lye­sen re­a­gált az ame­ri­kai ter­ror­tá­ma­dás­ra. A re­pü­lő­tár­sa­sá­gok, a biz­to­sí­tók pi­a­ci ér­té­ke húsz-har­minc szá­za­lé­kot is esett. Az olaj­ár, a dol­lár, az euró és a jen ár­fo­lya­ma nap­ról nap­ra vál­to­zik. Ami­re szá­mít­ha­tunk: el­bo­csá­tá­sok és jegy­ár­eme­lés, mert nincs olyan lé­gi­tár­sa­ság a vi­lá­gon, ame­lyik nye­re­ség­gel zár­ná az idei évet. Skulthéty Lász­lót, a Gaz­da­ság­ku­ta­tó Rt. mun­ka­tár­sát kér­dez­tük a ter­ror gaz­da­ság­ra és tu­riz­mus­ra ki­fej­tett ha­tá­sá­ról.

Ma­gyar Tu­riz­mus Rt. a 2002-es évet az üdü­lés évé­nek vá­lasz­tot­ta. En­nek ke­re­té­ben há­rom kor­cso­por­tot ke­zel ki­emel­ten – kis­gyer­me­kes csa­lá­dok, if­jú­sá­gi, senior –, akik ré­szé­re kü­lön ki­ad­vány­ban gyűj­tik ös­­sze a ki­fe­je­zet­ten ne­kik ös­­sze­ál­lí­tott, 2002-es év­re vo­nat­ko­zó aján­la­to­kat. A ki­ad­vá­nyo­kat in­gye­ne­sen ter­jesz­tik bel­föld­ön és kül­föld­ön egy­aránt. A ki­ad­vány­ok­ban meg­je­le­nő szol­gál­ta­tók fel­ke­rül­nek az internetre (nem­ze­ti tu­risz­ti­kai hon­lap), il­let­ve a Tourinform-há­ló­zat in­for­má­ci­ós rend­sze­ré­be.

Cél­pont a né­met fő­vá­ros

2,4 mil­li­árd a Ba­la­ton­ra

A ma­gyar BTI part­ner Kuoni Uta­zá­si Iro­da Kft., a zü­ric­hi Kuoni Reisen Hol­ding AG le­ány­vál­la­la­ta, 2001. ja­nu­ár 1-jé­ig vis­­sza­me­nő ha­tál­­lyal meg­vá­sá­rol­ta az ed­dig ma­gán­kéz­ben lé­vő DER Uta­zá­si Iro­dát. Ez­zel a lé­pés­sel a BTI (Bu­si­ness Trav­el Inter­na­tion­al) je­len­tő­sen meg­erő­sí­ti ma­gyar­or­szá­gi pi­a­ci sze­re­pét.

A múlt hé­ten mu­tat­ták be a saj­tó kép­vi­se­lő­i­nek az új­já­va­rá­zsolt mar­git­szi­ge­ti Ther­mal Ho­telt, a Da­nu­bi­us-cso­port egyik leg­szebb szál­lo­dá­ját. Talán nem véletlen, hogy eheti interjúalanyunk az óriásberuházást levezénylő vállalat vezérigazgatója.

Nem­ré­gi­ben négy na­pot tölt­het­tem a Princess Cruis­es leg­újabb ha­jó­ján, a Gold­en Princessen, mely ugyan má­jus óta a 12 na­pos Bar­ce­lo­na–Isz­tam­bul me­di­ter­rán utat jár­ja, ke­resz­te­lő­jé­re azon­ban csak ok­tó­ber­ben ke­rül sor az USA-be­li Ft. Laud­erdale-ben.

Az ame­ri­kai el­nö­kök­nek vis­­sza­vo­nu­lá­suk után iro­da jár a meg­fe­le­lő tech­ni­ká­val és sze­mély­zet­tel. Bill Clin­ton, fe­ke­te sza­va­zó­i­nak tett gesz­tus­ként, Har­lem szí­vé­ben, a 125. ut­cá­ban nyi­tot­ta meg ezt az iro­dát.

Hátrányos helyzetű biciklisták

Az MT Rt.-n vé­gig­sö­pört át­szer­ve­zé­sek ered­mé­nye­ként, jú­li­us 1-je óta ve­ze­ti a mar­ke­tingigaz­ga­tó­sá­got. Hoz­zá tar­to­zik a ter­mék­me­ne­dzse­lés, a promó­ció, a PR és a saj­tó. Egy „ár­va” girl.

A vi­lág tu­riz­mu­sa hét­szá­za­lé­kos emel­ke­dést köny­velt el ta­valy, kö­zel öt­venmil­li­ó­an kel­tek út­ra vi­lág­szer­te. A leg­gyor­sab­ban a Tá­vol-Ke­let és a csen­des-óce­á­ni tér­ség fej­lő­dik. Az el­múlt év­ben az erős dol­lár és a gyen­ge euró ha­tá­sá­ra min­den ed­di­gi­nél több ame­ri­kai uta­zott Eu­ró­pá­ba, a leg­töb­ben Sváj­cot és Né­met­or­szá­got vá­lasz­tot­ták. A tu­risz­ti­kai si­ker­rel pár­hu­za­mo­san el­kez­dő­dött és min­den ed­di­gi­nél na­gyobb mér­té­ket öl­tött az uta­zá­si iro­dák fú­zi­ó­ja. Ma már nem meg­le­pő, hogy ma­rok­nyi sze­rep­lő ural­ja az eu­ró­pai or­szá­gok uta­zá­si pi­a­ca­it.

Jor­dán si­ke­rek

Egy­más­ra tor­nyo­zott pa­pír­do­boz­ok kö­zött ülünk; csak két sza­bad szék akad a la­kás­ban. Egy köl­tö­zés ké­pei. A köl­tö­zés­ről – a ha­za­köl­tö­zés­ről – egy le­vél is hírt adott: jó né­há­nyan kap­ták meg a na­pok­ban. Sugataghy Ani­kó, ahogy ír­ja: „az örö­kös nemecsek” húsz év után bú­csút vesz a szak­má­tól.

Ki ne ta­lál­ko­zott vol­na He­gyes­ha­lom­nál vagy más ha­tár­ál­lo­má­son zsú­fo­lá­sig meg­ra­kott, nem ép­pen a leg­újabb év­já­ra­tú au­tók vé­ge­lát­ha­tat­lan ka­ra­ván­já­val? Ilyen­kor a mé­di­á­ban is, száj­ról száj­ra is fu­tó­tűz­ként ter­jed a ri­a­dó­val fel­érő jel­zés: jön­nek (vagy ép­pen men­nek, mi­kor hogy) a ven­dég­mun­kás­ok. Mi­fe­lénk fő­leg a „ju­gók”, meg a tö­rö­kök, akik­nek a szá­ma pél­dá­ul Né­met­or­szág­ban köz­is­mer­ten ha­tal­mas.

Vál­to­zá­sok az uta­zá­si vál­lal­ko­zók mű­kö­dé­si fel­tét­ele­i­ben (II.)

Ér­de­kes mó­don alig a fe­lé­be ke­rül, ha a kül­föl­di tu­ris­ta Ma­gyar­or­szá­gon vá­sá­rol­ja meg az úti­könyv­ét, mint­ha ugyan­ezt ott­hon ten­né, leg­alább­is ez de­rült ki, mi­kor a Blue Guide so­ro­zat Bu­da­pest cí­mű ki­ad­vá­nyá­ról be­szél­get­tem an­nak szer­ző­jé­vel, Bob Denttel. Az író-új­ság­író ti­zen­öt éve él Ma­gyar­or­szá­gon, s a ne­vé­hez ed­dig két Hun­ga­ry és két Bu­da­pest kö­tet fű­ző­dik.

„Én még lát­tam dol­goz­ni az öre­ge­ket, akik át­ad­ták ne­künk a sztenderdjeiket. Ma ez meg­vál­to­zott, ezért nem lá­tom ki­küsz­öböl­he­tő­nek a vi­lág szál­lo­da­ipa­rát át­fo­gó sza­bá­lyo­zást. Ez­zel együtt is, az el nem ké­szült dok­to­ri dis­­szer­tá­ci­ó­mat az Em­ber­ről ír­tam vol­na, az Em­ber­ről, aki meg­őr­zi ven­dé­gét.”

A Né­met Tu­risz­ti­kai Köz­pont (DZT) im­már 27. al­ka­lom­mal ren­dez­te meg a Germany Travel Marktot, ahol a kül­föl­di tu­risz­ti­kai szak­em­be­rek mé­lyít­het­ték el üz­le­ti kap­cso­la­ta­i­kat az or­szág szol­gál­ta­tó­i­val. Idén a Raj­na-men­ti Köln, Düs­sel­dorf és Bonn fo­gad­ta a vi­lág min­den tá­já­ról ér­ke­ző szak­em­be­re­ket. Azért esett a vá­lasz­tás ép­pen Köln­re, mert idén Né­met­or­szág tu­riz­mu­sá­nak leg­fon­to­sabb té­má­ja a romanika, s ez a vá­ros büsz­kél­ked­het az or­szág­ban a leg­több ro­mán stí­lu­sú temp­lom­mal.

Egye­dül nem megy (… az Eu­ró­pai Uni­ó­ban egy kö­zös tu­riz­muspo­li­ti­ka ki­ala­kí­tá­sa.)

1977-ben Carter ame­ri­kai el­nök ír­ta alá azt a szer­ző­dést, mely­nek alap­ján a csa­tor­nát 1999. de­cem­ber 31-én át­ad­ták a pa­na­ma­i­ak­nak. Pa­na­ma szá­má­ra most az a kér­dés, ho­gyan tud­ja hasz­no­sí­ta­ni az örö­költ ame­ri­kai ka­to­nai lé­te­sít­mé­nye­ket, és mi­vel tud­ja pó­tol­ni azt az évi 350 mil­lió dol­lá­ros be­vé­tel­ki­esést, amely az ame­ri­kai ka­to­nák, tiszt­vi­se­lők, nyug­dí­ja­sok és csa­lád­ja­ik tá­vo­zá­sa után ke­let­ke­zett a csa­tor­naöve­zet­ben. Mos­tan­ra már lát­szik, hogy az or­szág ve­ze­tői a tu­riz­mus­ra sza­vaz­tak, és bíz­nak Pa­na­ma ter­mé­sze­ti tá­ja­i­nak von­ze­re­jé­ben.

1997 szep­tem­be­ré­ben szü­le­tett meg a Ma­gyar Tu­riz­mus Rt. bé­csi nem­ze­ti tu­risz­ti­kai kép­vi­se­le­té­nek kon­cep­ci­ó­ja, amely­ben az 1998–2000-ig ter­je­dő há­rom év­ben „Hó­dít­suk meg együtt Ausztriát” jel­szó­val biz­tat­ta ak­tív auszt­ri­ai pi­a­ci rész­vé­tel­re a ma­gyar fé­rő­hely­gaz­dá­kat, prog­ra­mo­zóiro­dá­kat, ré­gi­ó­kat, tu­risz­ti­kai vál­lal­ko­zó­kat.

Egy­más­nak né­me­lyest – oly­kor pe­dig hom­lo­ke­gye­nest – el­lent­mon­dó elő­re­jel­zé­sek lát­nak nap­vi­lá­got a né­me­tek uta­zá­si szo­ká­sa­i­ról. A Bunte ma­ga­zin Volker Böttchert, a né­met utaz­ta­tá­si ma­mut (TUI) egyik nagy­fő­nök­ét kér­dez­te a 2001-es uta­zá­si tren­dek­ről. Böttcher úr nem ér­zé­kel vis­­sza­esést; sze­rin­te az idei há­rom do­bo­gós Mal­lor­ca, Flo­ri­da és Tö­rök­hon lesz.

Gye­rek­men­tes szál­lo­dák

Az uta­zás ame­ri­kai tör­té­ne­té­nek év­köny­vé­be 2000 az elé­ge­det­len uta­sok éve­ként vo­nul­hat be. Az USA Köz­le­ke­dé­si Mi­nisz­té­ri­u­má­nak fel­mé­ré­sei sze­rint a lé­gi­tár­sa­ság­ok uta­sa­i­nak pa­nasz­men­­nyi­sé­ge re­kor­dot dön­tött, az uta­sok szá­ma is re­kor­dot dön­tött, és a mun­ka­las­sí­tó sztráj­kok mennyi­sé­ge is re­kor­dot dön­tött. Két ki­sebb lé­gi­tár­sa­ság ment csőd­be, en­nek kö­vet­kez­té­ben vi­lág­szer­te 3000 dü­hös utas­nak kel­lett más já­ra­tot ta­lál­nia a ha­za­té­rés­re.

Eu­ró­pa fej­let­tebb ré­sze­in hos­­szabb ide­je meg­szo­kot­tá vált, hogy kis­re­pü­lő­gé­pek­kel bo­nyo­ló­dik a lé­gi köz­le­ke­dés egy­re na­gyobb szá­za­lé­ka. A ten­den­cia már Ma­gyar­­or­szá­gon is érez­he­tő, hi­szen EU-tag­sá­gunk szem­pont­já­ból sem mel­lé­kes: mi­ként kö­ze­lít­he­tő meg lé­gi úton Ma­gyar­or­szág. Ami a leg­fon­to­sabb: meg­in­dult re­pü­lő­te­re­ink egy ré­szé­nél a nél­kü­löz­he­tet­len inf­rast­ruk­tú­ra ki­épí­té­se.

2001. ja­nu­ár 1-én lép ha­tály­ba a biz­to­sí­tó­in­té­ze­tek­ről és a biz­to­sí­tá­si te­vé­keny­ség­ről szó­ló 1995. évi XCVI. tör­vény mó­do­sí­tá­sát je­len­tő 2000. XCVIII. tör­vény. Ezt a mó­do­sí­tást az uni­ós jog­har­mo­ni­zá­ció in­do­kol­ta. Az uta­zá­si iro­dá­kat és a biz­to­sí­tó­kat a tör­vény ügy­nö­kök­re vo­nat­ko­zó pont­jai érin­tik. Hor­váth Pé­ter, az At­lasz Biz­to­sí­tó Rt. utas ága­zat igaz­ga­tó­ja ki­emel­te, az egyes ügy­nö­kök egy tár­sa­ság­nak dol­goz­nak majd, de a tár­sa­ság min­den ter­mé­két ér­té­ke­sít­he­tik az utas­biz­to­sí­tás te­rü­le­tén. A töb­bes biz­to­sí­tá­si ügy­nök több biz­to­sí­tó­val áll kap­cso­lat­ban. Az egyes és töb­bes ügy­nö­ki te­vé­keny­ség fel­té­te­le az, hogy a Cég­bí­ró­ság előtt mó­do­sít­sa ne­vét, pél­dá­ul így: Pe­ga­zus Uta­zá­si Iro­dák Kft. Egyes ügy­nök. A rö­vi­dí­tett név­ben en­nek nem kell sze­re­pel­nie.

Az ide­gen­ve­ze­tői szak­ma presz­tí­zse a rend­szer­vál­tás után meg­gyen­gült, leg­aláb­b­is így ér­té­ke­lik a szak­ma kép­vi­se­lői. A ma­gyar ide­gen­for­gal­mi pi­ac át­ren­de­ző­dé­sé­vel en­nek a nagy fel­ké­szült­sé­get, tár­gyi tu­dást és ki­tű­nő kom­mu­ni­ká­ci­ós ké­pes­sé­ge­ket igény­lő fog­lal­ko­zás­nak a mű­ve­lői ki­szol­gál­ta­tot­tá vál­tak, és a meg­fe­le­lő ér­dek­ér­vé­nye­sí­tő ké­pes­ség hi­á­nyá­ban hely­ze­tük fo­lya­ma­to­san rom­lott. No­ha a Ma­gyar Ide­gen­ve­ze­tők Szö­­vet­sé­ge 1989-ben ala­kult, va­lós ér­dek­kép­vi­se­le­ti szerv­ként meg­fe­le­lő tör­vé­nyi sza­bá­lyo­zás nél­kül nem iga­zán tud­tak funk­ci­o­nál­ni. 1997-ben, tá­vol­lét­ében a MISZ el­nö­ké­vé vá­lasz­tot­ták Bá­lint Zol­tánt, aki­nek a meg­vá­lasz­tá­sá­ban dön­tő sze­re­pet ját­szott, hogy az ál­ta­la ko­ráb­ban szer­ve­zett Ide­gen­ve­ze­tő Tár­sa­ság „ön­szer­ve­ző­dé­se” már bi­zo­nyos ered­mé­nye­ket tu­dott fel­mu­tat­ni. Nem ke­vés fel­adat várt rá: a jo­go­su­lat­lan ide­gen­ve­ze­tés kér­dé­se, a meg­ol­dat­lan kép­zé­si és to­vább­kép­zé­si ne­héz­sé­gek, az egy­sé­ges ta­ri­fa­rend­szer, de leg­fő­kép­pen az is­mert­ség és el­is­mert­ség hi­á­nya, hogy csak né­há­nyat em­lít­sünk a prob­lé­mák kö­zül (ame­lyek­kel egyéb­ként a jö­vő­ben fo­lya­ma­to­san fog­lal­koz­ni kí­vá­nunk – a szerk.).

Békés rejtett kincsei

Nem csak cég- országérdek is a beutaztatás

“Falra hányt” panziósötlet