A világ több mint 1550 repülőterének üzemeltetőit tömörítő, genfi székhelyű Airport Council International (ACI) adatai szerint 2003- ban a tagrepülőtereken 3,5 milliárd utas és 69 milliárd tonna teheráru fordult meg. A 45 ország 450 repülőterét képviselő ACI Europe kimutatásai szerint a földrészen a kereskedelmi forgalom 90 százalékát bonyolító létesítmények 2002-ben 1 milliárd utast szolgáltak ki. Egyes európai repülőterek túlzsúfoltsága azonban az utóbbi évek során egyértelművé vált. Míg 2000-ben az európai légtér biztonságáért felelős Eurocontrol adatai szerint a járatok késése az esetek 23 százalékában a repülőtereken történt, addig 2003-ban már a késések 46 százalékára volt ugyanez igaz. Az ACI Europe legfrissebb, április végén kiadott közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen el kell kezdeni bővíteni a meglevő repülőtereket, és új létesítményeket is építeni kell, mert a forgalmi előrejelzések szerint 2025-re több mint hatvan európai repülőtér válik túlzsúfolttá. Becslések szerint 2020-ra a jelenlegi forgalom a duplájára nő, vagyis 2 milliárd utas fordul meg a földrész repülőterein. A legfontosabb 20 repülőtéren legalább napi 8-10 órán át tart majd a „forgalmi dugó”.

Dollármilliárdok repülőtér-fejlesztésre

Természetesen a repülőtér-üzemeltetők tisztában vannak azzal, hogy csak új fejlesztések révén lesznek képesek megbirkózni a növekvő forgalommal. Az európai repülőterek közel 60 milliárd dollárt kívánnak fejlesztésekre költeni 2025-ig. A legkomolyabb beruházások London Heathrow repülőterén történnek: 9,2 milliárd dollárt fektetnek be az új, immár ötödik terminál felépítésébe és a már meglevő négy modernizálásába. Frankfurtban 5,67 milliárd dollárt költenek az 1-es és 2-es terminál modernizálására, a negyedik kifutópálya megépítésére, továbbá a 3-as terminál építésére. Madridban a Barajas repülőtérre 3 milliárd dollárt fordítanak, itt új személy- és teherterminál épül, és két új kifutópálya is készül. A Párizs három repülőterét (Orly, Charles de Gaulle, Roissy) üzemeltető ADP 3 milliárd dollárt szán fejlesztési célokra.

Az is elképzelhető azonban, hogy még ez sem lesz elegendő az igények kielégítéséhez. Feltételezve ugyanis, hogy a forgalom évente átlagosan 4,3 százalékkal nő, a légi forgalom 2025-re valószínűleg a 2003-asnak a két és félszeresére bővül. Ha ez így lesz, akkor az európai repülőterek nem lesznek képesek kielégíteni a repülési igények 17,6 százalékát. Az új létesítmények építése, a régiek bővítése pedig egyre nehezebb feladat. Figyelembe kell venni a fejlesztések során a környezetvédelmi szempontokat, elsősorban a zajszennyezést és a károsanyagkibocsátást, és a biztonságra is egyre többet kell költeniük a repülőtereknek.

Az Európai Unió közlekedéspolitikai alapelvei szerint azonban a jó minőségű közlekedési kapcsolatok kulcsfontosságúak a földrész gazdasági versenyképességében, és hozzátartoznak az életminőséghez. A forgalom növekedésére vonatkozó becslések közül egyébként még az ACI World Forecastja a legkevésbé optimista a maga 4 százalékos becslésével. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) évi 5-6 százalék közötti növekedésre számít a következő évek során.

Drágább lesz a repülőtéri illeték

Az ACI arra is felhívja a figyelmet, hogy a repülőtéri infrastrukturális fejlesztések nem finanszírozhatók a légitársaságok, illetve az utazók által fizetett, jelenlegi mértékű díjakból. Ezért a repülőterek jelentős része bankhitelek felvételére is kényszerül, a spanyol repülőtereket üzemeltető Aena társaság adóssága például 2003-ban 2,8 milliárd euróra rúgott. A repülőtéri illetékek még mindig csupán 4 százalékát teszik ki a légitársaságok működési költségeinek, ez az arány harminc évvel ezelőtt is ennyi volt.

Tavaly is folytatódott a forgalomnövekedés

2004-ben az európai légi személyforgalom 7,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb forgalombővülésről az évi 5 millió utasnál kevesebbet fogadó légikikötők számoltak be: Liege és Riga forgalma egy év alatt megduplázódott, míg Gironában 93,6 százalékkal több utas fordult meg.

Az európai repülőtereket forgalmuk alapján négy csoportba sorolják. Az évi 25 millió főnél nagyobb forgalmat bonyolító légikikötők közül tavaly London Gatwick (7,9 százalék), Madrid Barajas (5,1 százalék) és Amszterdam (3,9 százalék) ért el kiemelkedő növekedést, a 10-25 millió fő közötti forgalmú repterek közül tavaly Palma de Mallorca (+15 százalék), Manchester (10,8 százalék) és Dublin tudta jelentősen növelni a forgalmát. Az 5 és 10 millió utas közötti forgalmat bonyolító repterek közül Prága (+26,9 százalék), Köln/Bonn (15,4 százalék), Moszkva/Domodedovo (11,5 százalék) és Lanzarote (11,5 százalék) emelkedik ki.

2005 februárjában az európai repülőterek személyforgalma 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb forgalomnövekedést (6,7 százalék) az évi ötmillió utasnál kevesebbet fogadó kategóriába tartozó légikikötők érték el. Riga forgalma 85,8 százalékkal, Róma Ciampino forgalma 51,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Forgalomnövekedés, olajár, e-ticket

A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) legfrissebb adatai szerint az idei első negyedévben a légi személyforgalom 9,4 százalékkal nőtt, így a nemzetközi légi járatok átlagos kihasználtsága elérte a 73,7 százalékot. Észak-Amerikában még magasabb, 81,1 százalékos kihasználtságot mértek, Giovanni Bisignani elnök- vezérigazgató szerint azonban a magas olajárak miatt a légitársaságok nyereségessége továbbra is elmarad a kívánatos szinttől. A kihasználtság növekedése arra utal, hogy a szállítók elsősorban meglevő kapacitásaik jobb kihasználása révén igyekeznek megfelelni a növekvő vásárlói igényeknek. Bisignani szerint az üzletág áramvonalasabbá válását szolgálja az elektronikus jegykiállítás elterjedése is, amely a terveknek megfelelően halad. Míg tavaly a kiállított jegyeknek 19 százaléka volt e-ticket, addig az idei első negyedévben ez az arány 26 százalékra nőtt. Ez év végére 40 százalékos részesedés várható, 2007-re pedig az öszszes eladott jegy ebben az egyszerűsített formában juthat el a fogyasztókhoz.

Terv szerint halad az 1-es terminál átépítése

42 százalékkal nőtt a Budapest Airport forgalma

A Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Rt. április végi közleménye szerint az idei év első három hónapja alatt közel másfél, csak márciusban több mint félmillió – 581 ezer – utas fordult meg a Ferihegyi repülőtéren. A 42 százalékos növekedés elsősorban a diszkont-légitársaságoknak köszönhető. Az első három hónap alatt elért 35 százalékos forgalombővülés több mint háromszorosa az európai átlagnak, a diszkont-légitársaságok tavaly márciushoz képest nyolcszor annyi – 176 ezer – utast szállítottak. „Jelentősen nőni fog a forgalom a továbbiakban is, amelyet a Ferihegyi repülőtér 2-es terminálja kezelni tud. Zsúfoltság és némi kényelmetlenség várható a csúcsszezonban, de a munkába álló 1-es terminál sokat fog javítani ezen, és megnöveli Ferihegy kapacitását” – kommentálta az eredményeket a Budapest Airport kommunikációs igazgatója. Fórika Ibolya hozzátette: „A terminál teljes átépítése az egyedüli lehetőség, amely a forgalombővülés okozta kényelmetlenségekre enyhülést hozhat.” Az IATA elemzése szerint Magyarország a világ harmadik leggyorsabban fejlődő légiközlekedési piaca lesz az elkövetkező években. Hazánkat Kína és Lengyelország előzi csak meg, az európai növekedés pedig átlagosan 9 százalékos lesz. „Ezt szem előtt tartva kezdte meg a Budapest Airport a 2C terminál megvalósíthatóságának előkészítő munkálatait.” – mondta Fórika.

Domogyedovó átváltozása

Oroszország egyetlen magánkézben levő repülőtere, a moszkvai Domogyedovó hihetetlen forgalomnövekedést könyvelhetett el az utóbbi években. Tavaly a nemzetközi utasforgalom tekintetében már megelőzte moszkvai vetélytársát, Seremetyevót. Az ACI on-line magazinjában a repülőteret üzemeltető East Line Group elnöke, Dimitrij Kamencsik elmondta, hogy egy 400 millió dollár értékű modernizációs program eredményeként harminc éves technológiai lemaradást sikerült leküzdenie a repülőtérnek, és olyan légitársaságok jelentek meg náluk, mint a British Airways, az Emirates és a Swiss. Tavaly óta járatokat közlekedtet a Moszkva belvárosától 35 kilométerre fekvő légikikötőbe még a Qatar Airways, az El Al, az SN Brussels, a Pakistan Airlines és a Vietnam Airlines is.