Milyen képet mutat a város egy átlagos kedd este? Hány moziba lehet elmenni, mennyire könnyű biciklivel közlekedni? Egy kutatás szerint a kellemes helyek, a színvonalas tömegközlekedés és a városkép dönti el, mennyire élhető egy település. A turisták számára is fontos szempontú válogatáson nem szerepel kelet-európai város.

Szavakban a turizmust is támogatja a Bajnai-kormány, a nyilvánosságra hozott válságkezelő intézkedésekben azonban ez nem tükröződik. A szakma képviselői úgy látják, a terhek növekedése mindenképpen jóval meghaladja majd a könnyítéseket.

Az egyik hazai hipermarketben évek óta árulnak üdüléseket, a közelmúltban pedig a Tesco után a Lidl is kiadott egy üdüléseket tartalmazó katalógust, és egymás után tűnnek fel a „civilnek” tekinthető, nem idegenforgalommal foglalkozó társaságok az utaztatásban.

Március 29-én életbe lépett az a rendelet, amely a korábbitól eltérő módon szabályozza a számítógépes helyfoglalási rendszerek (GDS) ügyviteli szabályzatát. A piaci szereplők szerint az új szabályozás jogi keretet szabott a de facto állapotoknak. A rendelet legfontosabb eleme, hogy legfeljebb három hónapos határidővel felmondhatja az utazási iroda a GDS-szolgáltatójával kötött szerződést, és a GDS nem követelhet ezért horribilis összegű kártérítést.

A tavalyinál valamivel kevesebb kiállító és vásárló, ugyanakkor minden eddiginél több újságíró – ha csak a számokat nézzük, így lehet leírni Közép-Európa legnagyobb beutaztató vásárát, a január 25. és 29. között Bécsben megtartott austrian and central european travel business (actb) 2009-et. Válság idején azonban ez is szép teljesítmény.

A gazdasági válság hatására több utazásszervező kiszállt a chartereztetésből, a többiek általában, ha nem is látványosan, de csökkentették a nyárra kínált kapacitásaikat. Új desztináció alig akad, de az utazási irodák számos újdonsággal próbálják magukhoz csalogatni az utasokat. A legnépszerűbb repülőgépes desztinációk listáját várhatóan Görögország, Törökország, Egyiptom és Tunézia vezeti majd az idén is, de továbbra is népszerű lesz Bulgária. Érdekes jelenség a luxusutak – például Dubai – iránti kereslet növekedése.

Tavaly december 15-én az MKEH törölte a nyilvántartásból a fénykorában egymilliárd forint fölötti forgalmú Exotic Travelt. A csődnek – úgy tűnik – nincs köze a válsághoz, de kissé érthetetlen, miért kell nyomtalanul eltűnnie egy jól bevezetett márkanévnek.

A német fővárosban idén több olyan évforduló lesz, amely a köré szervezett eseményekkel együtt egyedül is alkalmas lenne arra, hogy a városra irányítsa a világ figyelmét. Az már csak hab a tortán, hogy itt lesz az atlétikai világbajnokság is, és még mindig csak a lista elején tartunk…

Az utazási szektorban is egyre több cég fordítja a karácsonyi ajándékokra, illetve a képeslapokra szánt összeget adományokra. A növekvő társadalmi felelősségvállalás mindenképp pozitív – a partnerek is nagyra értékelik –, de kérdés, hogyan hat majd rá a válság.

Nemrégiben újraírták az online reklámozást érintő jogszabályokat, és a változtatások közül jónéhány az utazási irodákat is érinti. Az új szabályozásnak is vannak gyenge pontjai; nem minden van egyértelműen kifejtve, és az előírások néhol nem életszerűek.

Nem kétséges, hogy a gazdasági világválság elérte a turizmust. A helyzet nem tragikus, de az biztos, hogy jövőre nem várható a forgalom fellendülése. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy mennyi ideig tart, és milyen mély lesz a krízis. Cikkünkben a következményeket és a lehetséges megoldásokat vettük számba.

Többfelé olvashatunk (rém)híreket arról, mennyire bürokratikusak az EUpályázatok, és milyen sokat késnek a kifizetések. A valóságban a helyzet nem ilyen sötét, ezt az Állami Számvevőszék jelentése is alátámasztja.

A közelmúltban beszüntette tevékenységét az egyik nagy forgalmú miskolci utazásközvetítő, az Omnitours. Utasait nem érte kár, az őket elutaztató utazásszervezők egy részét azonban valószínűleg igen. Az érvényes jogszabályok értelmében az utazásközvetítőknek az utazásszervezőknél sokkal kevesebb kötelezettségük van. Ez várhatóan nem fog változni a jövőben sem, vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel a tour-operátorok csökkenthetik kockázatukat.

Amint arról előző számunkban beszámoltunk (TT 2008/10., 5. oldal) az Állami Számvevőszék nyár végén meglehetősen kritikus jelentést adott ki a 2001. és 2006. közötti fürdőfejlesztésekről. A szakértők egy része vitatja a jelentés bizonyos megállapításait, az azonban tény, hogy sok helyen a kétségtelen forgalomnövekedés ellenére sem nyereséges a fürdők üzemelése. Most újabb hazai fürdőfejlesztések indulnak milliárdos uniós támogatásokból. Cikkünkben arra kerestük a választ, milyek kilátások várnak a már befejezett és az új fejlesztésekre.