Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára egyenesen katasztrofálisnak nevezte, hogy az áfa 5 százalékos emelését tervezik. „2004. január 1-ig 12 százalékos volt az áfa, ha most 25 százalékos lesz, azt jelenti, hogy alig öt év alatt több mint a kétszeresére nőtt” – emlékeztetett. Szerinte ezzel a lépéssel „padlóra viszik” az ágazat jövedelmezőségét. A jelenlegi helyzetben árat sem lehet emelni, ráadásul a kereslethez képest túlzottak a szállodai kapacitások. Mindezek eredményeképpen egyre több alkalmazottat fognak elküldeni a szállodák. Nem ért egyet az áfa-emeléssel a Fidesz sem, amely a szerkesztőségünkbe is eljuttatott sajtóanyagában arra emlékeztet, hogy 2009. március 10-én az Európai Unió mind a 27 pénzügyminisztere áldását adta arra a javaslatra, mely megadja valamennyi tagállamnak a lehetőséget, hogy vendéglátóhelyeiket csökkentett áfa-kulcsba sorolják. Több kutatás és hatásvizsgálat támasztja alá, hogy az áfa csökkentése a turizmus területén néhány évig valóban adóbevétel-kiesést jelentene a költségvetés számára, ezt követően azonban a foglalkoztatásra és a forgalombővülésre gyakorolt hatásai révén elérnék az állam összesített adóbevételei azt a szintet, ahová a jelenlegi, jóval magasabb kulcs mellett jutnának.

A szakma egységes véleménye az, hogy nem lenne szabad megadóztatni az üdülési csekket. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) elnöke is megerősítette korábbi álláspontját, amely szerint a jelenlegi áfa-szint rontja a turizmus-vendéglátás eredményességét.

A Fidesz érvelése szerint Magyarországon az üdülési csekk rendszer az utóbbi években jelentősen hozzájárult a belföldi turizmus erősítéséhez, ami most már a teljes vendégforgalom felét teszi ki (2008-ban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 49,9 százaléka belföldi volt). A 2007-es 30 milliárd forint után 2008-ban 41,7 milliárd forint volt a csekkforgalom. A csekket 2008-ban 2 millióan használták fel turisztikai és egyéb szolgáltatások vásárlására, melyből 70 százalékot (közel 25 milliárd forintot) szálláshelyeken váltottak be. A válság miatt prognosztizált forgalomcsökkenés a belföldi turizmusban még jelentősebb lesz, ha az üdülési csekk adókötelessé válik.

Minimális segítség

Háber Tamás, a Vendéglátók Ipartestületének elnöke azt mondja, a kormányzat még mindig nem ismerte fel a turizmusban rejlő lehetőségeket. Ahelyett, hogy felszabadítaná a számos kötöttség alól, és lehetővé tenné a kifehéredését, a feketegazdaság irányába löki. Így pedig az állami bevételek sem fognak nőni. Az intézkedések hatására csökkenni fog a vendégszám és a lakossági fogyasztás is. Az irreális terhek – például a 60 százalékos adó a protokoll- és reprezentációs költségeken – a cégek kedvét is elvették az étterembe járástól.

A jövedéki adó 5–6 százalékos emelését Háber Tamás nem tartja tragikusnak, hiszen a legtöbb vendéglátóhely már korábban szűkítette italkínálatát a standtörvény miatt. Egyetért ezzel Kovács István is, aki azt teszi hozzá: a jövedéki termékek árusítása mindig is csak marginális szerepet játszott a szállodák forgalmában. Az előfordulhat, hogy az ingatlanadó komoly terhet jelent majd. Háber Tamás szerint a kormánynak azzal is tisztában kéne lennie, hogy egy vendéglátóhelynek több olyan helyisége lehet, amely nem vesz részt aktívan a termelésben, mégis fenn kell tartania – például sörkamrák –, el kell tehát gondolkozni azon, érdemes-e csak az alapterületet alapul venni. Csalóka lehet az elhelyezkedés is, hiszen előfordulhat, hogy egy jól bevezetett külvárosi étterem többet hoz egy belvárosinál. Amíg nem ismertek a konstrukció részletei, nem lehet biztosat mondani.

A munkáltatói járulék 5 százalékos csökkentése egyik megkérdezett szakember szerint sem lesz képes kompenzálni a pluszterheket. Tóth István János, a Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa azt mondja, azért is így van ez, mert az ágazatra jellemző a fekete foglalkoztatás, azaz lényegében eddig se fizették be szabályosan az összes járulékot a munkáltatók.

Bezárnak a falusi vendégfogadók?

Két olyan pontja van még a Bajnai-programnak, amelyet a Fidesz a turizmussal és vendéglátással kapcsolatban sérelmez: a falusi szálláshelyek és az étkezési utalványok tervezett megadóztatása. Jelenleg mind a falusi szálláshely-szolgáltatás, mind az úgynevezett agroturisztikai szolgáltatások (vendéglátás, programszervezés, stb.) adómentes tevékenységek évi 1 200 000 forintos bevételig. A szállásszolgáltatáson kívüli tevékenységeket épp tavaly helyezte a kormányzat ebbe az adómentes körbe. Közel 6500 falusi szállásadással foglalkozót regisztrált a KSH, ahol évente mintegy 700 ezer vendégéjszakát töltenek el a turisták. Fontos kiemelni, hogy a falusi turizmus a vidékfejlesztésnek egy rendkívül jelentős eszköze, a mezőgazdasági tevékenység kiegészítő bevételi forrása a kisvállalkozások számára, ugyanakkor kedvezményes üdülési lehetőség az alacsonyabb jövedelműek, például a nagycsaládosok számára. A tevékenység adókötelessé tétele teljes mértékben ellehetetleníti a turizmusnak ezt a formáját. Egyetért ezzel a véleménnyel Csizmadia László, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) elnöke. A vidékfejlesztés az egész EU-ban központi téma, és mindenhol arra törekednek, hogy helyi termékeket részesítsék előnyben. A falusi vendéglátók ezen az úton indultak el, de ez a pozitív irányú folyamat félbeszakadhat. Nem hagyják abba a falusi vendéglátást, mert rá vannak szorulva, de a szektor eltolódhat a feketegazdaság irányába.

A KOPINT-TÁRKI vizsgálata kimutatta: az étkezési utalványok megadóztatás esetén a megkérdezett munkaadók 40 százaléka kompenzáció nélkül megszüntetné a meleg étkezési utalványok nyújtását, így az étkezési utalványok (hideg és meleg) korábbi 231 milliárd forintos éves forgalma országosan az egyharmadára csökkenne. A megmaradó mintegy 76,9 milliárdra eső adóteher 40,7 milliárd forint többletbevételt eredményezne a költségvetésnek, ha az intézkedésnek nem volnának másodlagos bevételi hatásai. A lakossági fogyasztáscsökkenés miatt kieső áfa-bevételek, valamint a vendéglátásban várható elbocsátások hatására ugyanis a büdzsé e forrásból remélt többletbevétele a számítások szerint mindössze 19,5 milliárd forint lehet. Ezzel szemben a törvénymódosítás hatására országosan 18.900 állás szűnne meg egyedül a vendéglátásban. Az intézkedés országszerte közel 9 ezer vendéglátóhelyet érint.

Fordulópont: talán jövő ilyenkor

Azzal, hogy az ágazat nehéz helyzetben van, a kutató sem vitatkozik, bár megjegyezte, hogy a gondokat nem elsősorban a Bajnai-kormány okozta. Tóth István János azt mondja, az igazi probléma a kereslet viszszaesése a válság miatt. A megszorító intézkedések – a 13. havi bér megvonása, a családi pótlék befagyasztása stb. – és a növekvő munkanélküliség biztosan lefékezik a belföldi turizmust. Németországban is nagy lesz a recesszió, és egyelőre nem lehet tudni, a mostani sokkhelyzetben utazik-e az általában Magyarországon nyaraló német alsó középosztály. Az viszont tény, hogy a gyenge forint miatt Magyarország sokkal olcsóbbá vált a korábbinál, aminek köszönhetően mégsem lesz olyan nagy a külföldi vendégéjszakák számának csökkenése.

Kovács István szerint a kutató felvetése sajnos inkább csak elméleti jellegű: a KSH első két hónapra vonatkozó adatai ugyanis egyáltalán nem utalnak növekvő külföldi érdeklődésre: a külföldi vendégéjszakák száma 15 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Másrészt a gyenge forint nem jó azoknak a szállodáknak, amelyek devizahiteleiket törlesztik. Ezekből pedig sok van, hiszen az elmúlt években szinte minden szálloda hitelből épült vagy fejlesztett. Márciusi számok még nincsenek, de Kovács információi szerint azok sem adnak majd sok okot a bizakodásra. És bár a trend az, hogy az utasok egyre később foglalnak, nagyon nehéz megmondani, mi lesz az év hátralévő részében. A válságnak – és a gyenge forintnak – akár olyan hozadéka is lehet, hogy belföldön nyaralnak azok a magyar turisták, akik eddig a külföldet választották. Tóth István János szerint a lakosság valószínűleg csak a nyár közepén vagy ősszel ébred rá, hogy nagy baj van. Az idei év utolsó negyedéve lesz a legrosszabb, jövő ilyenkor elérjük a fordulópontot, ami azt jelenti, hogy már lassul a visszaesés. Fellendülés legfeljebb 2010 második félévében várható.