Rögtön kezdetnek egy majdnem rémtörténet egy egyesületről, amely beszállt egy 2005 júliusában indult EU-programba. Ennek tavaly decemberben kellett volna befejeződnie. Nem így történt, és bár a pályázó pontosan teljesített mindent, amit számára a szerződés előírt, az EU csaknem 60 ezer euróval tartozik az egyesületnek, és vészesen közeledik az a határidő is, ameddig a projekt elszámolható. Ez a sztori röviden, de persze van hosszabb és pontosabb változata is. A kulturális tematikus út fejlesztés vidéki térségekben a címe és az 5 C111 HERITOUR az azonosítója az Interreg III B Cadses nemzetközi projektnek, amelynek megvalósításában a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület (GKRTE) több magyar, szlovák, olasz és görög partnerrel együtt vett részt. A fő szerződés az olasz irányító-hatóság és projektvezető partnere, az Ajkai Többcélú Kistérségi Társulás között jött létre. A Nemzeti Fejlesztés Ügynökség képviseletében megbízott szervezet a VÁTI Kht. volt, a projektben részt vevő magyar partnerek az Ajkai és Jászsági Többcélú Kistérségi Társulás, a Magyar Nemzeti Múzeum és a GKRTE szakmai és pénzügyi tevékenységének ellenőrzését végzi. A dokumentumok, illetve az abban foglalt szakmai és pénzügyi tevékenység jóváhagyása esetén a VÁTI Kht. biztosítja a 62 500 euró értékű pályázati önrész 50 százalékát. A program 2005. július 7-én indult, és 2007. december 31- én kellett volna befejeződnie. A projekt bruttó költségvetése 250 ezer euró, amelynek 75 százalékát kellene az EU-nak finanszíroznia. A fennmaradó 25 százalék felét a VÁTI Kht., a másik felét pedig a GKRTE biztosítaná. Az EU-támogatás összegének öt százaléka a pályázót utólag illetné meg, amikor az Interreg III B Cadses Program valamennyi projektjét elszámolják – mondja Bárd István, a Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület ügyvezető igazgatója.

Feltételes mód

A sok feltételes mód a leírásban arra utal, hogy az előírt határidőig sok minden nem valósult meg. De ez még nem is a legnagyobb baj; a projekt eredetileg is több sebből vérzett. „A szerződésből nem állapítható meg egyértelműen a projektpartnerek előfinanszírozási kötelezettségének mértéke és az EU-támogatás ütemezése, illetve megérkezésének határideje. Az eredetileg évente négy alkalommal történő pénzügyi elszámolási lehetőség lecsökkent évi egy alkalomra az olasz irányító hatóság egyoldalú szerződésmódosítása következtében” – meséli Bárd. A GKRTE 2007 júniusában a projekt keretében elvégzett és a VÁTI Kht. által jóváhagyott szakmai és pénzügyi tevékenységének előfinanszírozására felhasznált 65 ezer euró összegű devizahitel keretét a mai napig képtelen volt visszafizetni, mivel az EU-támogatás a mai napig nem érkezett meg. Jelenleg az EU 59 840 euróval tartozik a GKRTE-nek. A GKRTE 2007. december 31-ig elvégzett – a költségvetés 75 százalékával számolva – további 63 778 euró értékű tevékenységet, amelynek elszámolását az előírt határidőn, 2008. június 30-án belül nyújtotta be a VÁTI Kht.-nak. A VÁTI Kht. az elszámolás jóváhagyását felfüggesztette, tekintettel arra, hogy a GKRTE-vel szerződéses kapcsolatban lévő pénzintézet nem kíván, az egyesület pedig nem képes fizetni hitelezőinek az általa már elszámolt és jóváhagyott tevékenysége után járó EU-támogatás megérkezéséig. Az EU-támogatás megérkezésének elhúzódása jelentős többletkamatköltséget jelent a GKRTE számára. További gondot okoz, hogy semmi garancia nincs arra, hogy a többszöri határidő-hosszabbítás ellenére 2008. október 31-ig – amely a projekt pénzügyi elszámolhatóságának határidejét jelenti – a várt EU-támogatás megérkezik!

Az NFÜ-től megkérdeztük, mit tegyen a pályázó, ha ilyen kelepcébe kerül. A következő választ kaptuk:„Magyarország a programban mint monitoringbizottsági tag vesz részt. A kifizetési folyamatba beleszólása és arra hatása nincs. Az NFÜ póttagként vesz részt a monitoringbizottsági ülésen . A bizottsági ülésen Magyarországot szavazati joggal rendelkező tagként a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) képviseli, ezért illetékesség hiányában továbbítottuk nekik a kérést.” Az NFGM lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.

Pozitív tapasztalatok

Bárd István mindezek ellenére sem tartja haszontalannak a projektet, mint mondja, szakmai szempontból sokat profitált belőle az egyesület: „A GKRTE megalakulásának tizedik évfordulója tiszteletére 2006- ban Gödöllőn rendeztük meg az egyházi és világi borok versenyét, amelyet 2007-ben Fóton, 2008-ban pedig Pécelen szerveztünk meg. A 2009. évi program helyszíne Mogyoród lesz. A GKRTE 2008-ban használatba vehette és működtetheti a Gödöllői Régió új turisztikai Információs Irodáját. A szlovák és jászsági projektpartnereinkkel együttműködve öt új turisztikai tematikus útvonalat alakítottunk ki. Hazai és nemzetközi partnereinkkel együtt kifejlesztettük a www.heritour. com című honlapot, és továbbfejlesztettük az egyesület www.gkrte.hu című turisztikai portálját. A GKRTE 2007–2008. évi magyar, német és angol nyelven megjelent programajánlója és eseménynaptára is a nemzetközi pályázati forrásból készülhetett el. A Heritour- projekt eredményeit 2007 végén szakmai konferenciákon és egy kiállításon a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutattuk.”

Vegyesek a tapasztalatai a pályázatokkal kapcsolatban egy magát megnevezni nem kívánó tanácsadó cég munkatársának is. „Hihetetlen mértékű a bürokrácia” – mondta. Az egyik ügyük kapcsán – a pályázati kiírásban engedélyezett gyorspostai úton nyújtották be a pályázatot, de erre később azt mondták, hogy mégsem lett volna szabad, ezért nem fogadták be a pályázatot – fellebbezést nyújtottak be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ). Az azonban olyan lassan bírálta el a kérelmet – állítólag mert akkor ült öszsze a bizottság, amikor az összes fellebbezés befutott –, hogy addigra minden határidőből kicsúsztak.

Könnyítések

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire bürokratikus a rendszer, a NFÜ-nél azt a választ kaptuk, hogy minden rendben van, ám mégis bevezettek néhány újítást, hogy megkönnyítsék a pályázók életét. Ezek közül néhány csak vázlatosan: könnyítések a biztosítéki szabályoknál, a bekért igazolások számának csökkentése, az eljárások egységesítése, az egyablakos ügyintézés bevezetése, az elektronikus ügyintézés kiterjesztése és egyszerűbb és gyorsabb kifizetési eljárás bevezetése.

A számok alapján úgy tűnik, a bürokrácia nem veszi el pályázók kedvét. Mint az NFÜ-ben megtudtuk, nagyon népszerűek az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) pályázatai. Augusztus végéig összesen 17 551 projekt érkezett 3245 milliárd forint támogatási igénynyel, amelyből hatezer projekt részesült már NFÜ-támogatásban több mint 700 milliárd forint értékben.

Az NFÜ szerint a projektek finanszírozásával kapcsolatban minden rendben van. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében utófinanszírozás van; a támogatásokat az n+2 szabály értelmében 2015-ig lehet kifizetni, így a 2007–2013-as időszakot vizsgálva a 2008 első félévéig megtörtént kifizetések nagysága nem ad pontos képet az ÚMFT eredményességéről. Július végéig egyébként 35 milliárd forintot fizettek ki, de sok projektgazda a megvalósítás elején tart, még el sem jutott abba a szakaszba, amikor pénzt kellene kapnia. Az NFÜ szerint tavaly év végén a 27 tagállam közül Magyarország volt az első, ahol a kifizetések megindultak. Jövőre a kifizetések megugrása várható. Attrakció- és szálláshelyfejlesztésre tavaly év végén írták ki a pályázatokat, most pedig a bírálóbizottságok értékelik a pályázatokat. Az egyfordulós pályázatoknál még az idén születhetnek döntések, és elindulhatnak a szerződéskötések. Az első körös támogatási döntések megszületése a kétfordulós attrakciófejlesztési konstrukcióknál is rövidesen várhatóak. A támogatott pályázóknak a döntés után legfeljebb egy év áll rendelkezésükre a pályázat részletes kidolgozására. Ezután újra értékelik őket, és csak a szakmailag megfelelőnek minősített pályázatoknál írják alá a támogatási szerződést. Ezeknél tehát jóval később indulnak a kifizetések.

Bizakodásra adhat okot, hogy a korábbi alapokból elég jó arányban sikerült az országnak lehívnia a támogatásokat; a 2000–2006-os I. NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv) keretében benyújtott 41 ezer projektből 19 900 nyert. Máig 638 milliárd forintot fizettek ki, ami a teljes keret 95 százalékát jelenti. Ugyancsak nagyon eredményes volt Magyarország az előcsatlakozási alapokból (SAPARD, PHARE) igénybe vehető támogatások lehívásában.

ÁSZ-jelentés

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén szeptember végén publikálta jelentését az európai uniós támogatások 2007. évi felhasználásának ellenőrzéséről. A jelentés tartalmaz néhány olyan megállapítást, amely a mi cikkünk szempontjából is érdekes. Például állítása szerint Magyarország nagyon sikeres volt az előcsatlakozási alapok és a schengeni alap kihasználásában. 2004-ben és 2006-ban igen dinamikus volt a forrásfelhasználás, ezért az NFT ezen periódusa is sikeresnek tekinthető. Az ÁSZ azonban arra is felhívja a figyelmet arra, hogy koncentrálni kell a szerződéskötések és a kifizetések meggyorsítására és a pályázóbarát rendszer kialakítására. Megemlíti azt is, hogy 2004 és 2006 között folyamatos átalakulásban volt az intézményi és jogszabályi környezet, és nagy volt a fluktuáció, ami nehézzé tette a pályázatok feldolgozását. A kezdeti lassú pályázatfeldolgozási periódusban sok volt a lejárati határidőn túli kifizetés. A programozási periódus végére sem működött teljes körűen, megbízhatóan és eredményesen a támogatásfelhasználást segítő informatikai rendszer. Az EU 2007–2013-as költségvetési periódus első éve gyakorlatilag a felkészülés jegyében telt el. A támogatásközvetítő intézményrendszer és a jogszabályi környezet változásai következtében az operatív programok végrehajtása lassan és nem minden program esetében indult be. A korábbiakban kiépített monitoring- és ellenőrzési rendszert valamennyi szervezetben és szinten erősíteni kelleme. Az ÚMFT támogatásfelhasználást támogató informatikai rendszerének kiépítettsége 2007. év végén még nem volt teljes. 2007-ben a költségvetésben megjelenő uniós források felhasználása 38,4 százalékkal elmaradt a tervezettől (466 692,3 millió forint), ugyanakkor a központi költségvetési eszközök felhasználása 3,6 százalékkal meghaladta meg az előirányzottat (165 629,6 millió forint). Így az uniós forrásokat is tartalmazó előirányzatok teljesülése összesen 27,2 százalékkal marad el a tervezett összegtől (630 165 7 millió forint). Az EU költségvetéséből forráslehívás – az agrártámogatások kiegyensúlyozott lehívásaitól és egy csekély, operatív programokra kifizetett összegtől eltekintve – nem volt. Ez az uniós források felhasználásának tervezettől történő – korábbi évekhez képest jelentős – elmaradása összhangban van az ellenőrzése során tett megállapításokkal. Az elemzés rámutat arra is, hogy fontos kiküszöbölni a feltárt hiányosságokat, hiszen anélkül forrásokat veszíthetünk a 2007–2013-as időszakban biztosított jelentős mennyiségű uniós támogatásból.