A főbb szabályok változatlanok maradtak. A fogyasztónak mindig tudnia kell, hogy reklámot lát, tilos erőszakos, másokat veszélyeztető, a környezetet, természetet károsító magatartásra ösztönözni, a gyermekek és a fiatalkorúak fejlődését károsítani, vagy a hiszékenységüket kihasználni. Tiltott a pornográf és a tudatosan nem észlelhető hirdetés alkalmazása. Az összehasonlító reklám lehetséges, de csak azonos rendeltetésű árukat lehet összemérni lényeges tulajdonságuk alapján. A reklám nem sérthet jó hírnevet, nem lehet szolgaian utánzó és megtévesztő. Elkészítésekor elvárás a szakmai gondosság – ennek pontos definiálása a szakmára vár –, és tilosak a fekete listás gyakorlatok. Ez azt jelenti, hogy tiltottak azok az akciók, amelyek tételesen fel vannak sorolva a reklámtörvényben; ide tartozik például az, hogy egyértelműen kell közölni a szolgáltatások árát, és egy cég nem tüntetheti fel magát valamilyen kódex aláírójának. Ezekben az esetekben a hatóságnak ki kell szabnia a bírságot. Mindezek érvényesek az online reklámozásra is, de néhány dologra érdemes külön felhívni a figyelmet.

Fontos például, hogy a weblapokon a hirdetések mellett (a bannerek mellett is!) fel kell tüntetni, hogy hirdetés. A tudnivalók másik része az e-dm-ek, sms-ek, mms-ek és faxok kiküldésére vonatkozik. Az alaptétel az, hogy reklámtartalmú üzenetet csak a címzett hozzájárulásával lehet küldeni. A domain-név vagy egy közlemény közzététele – például, hogy egy időszakban az iroda nincs nyitva – önmagában nem reklám. Reklámnak minősül egy üzenet vagy egy hírlevél már akkor is, ha egyetlen bannert tartalmaz, sőt akkor is, ha szerepel benne a küldő cég logója vagy neve – azaz lényegében mindig. Ebben az esetben két alapvető előírást kell betartani: egyrészt biztosítani kell az ingyenes és indoklás nélküli lemondás lehetőségét, amiről a címzettet is értesíteni kell, másrészt az adatok kezelőjének rendelkeznie kell a címzett előzetes (és kifejezett, egyértelmű) hozzájárulásával. Az engedélykérő levél is spam, tehát telefonon vagy személyesen kell engedélyt kérni.

Az megfelel, ha valaki egy weboldalon regisztrálva jelentkezik, mert például szeretne hírlevelet kapni. Egyéb esetekben a hozzájáruló nyilatkozatok lehetnek írásosak vagy hangfelvétel is szóba jöhet – bár ez csak akkor érvényes, ha az ügyféllel közlik, hogy rögzítik a beszélgetést. Ezeket a hozzájárulásokat elvileg ma is bármikor kérheti az ellenőrző hivatal, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) az adatok kezelőjétől. Ha nincsenek meg, a jogsértő magatartás beszüntetésére kötelezi a rajtacsípett céget – azaz ha hírleveleket küldött, akkor például annak leállítására –, és pénzbírságot szab ki. Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkára néhány esetről tud, amikor az NHH százezer forintos nagyságrendű büntetést szabott ki, de ezt mindig figyelmezetés előzte meg. A vizsgálatok általában bejelentésre kezdődnek. Ez származhat magánszemélytől, de fegyver lehet a konkurencia kezében is. Május 31-étől szigorúbbá válik a szabályozás: attól kezdve csak akkor érvényes a hozzájáruló nyilatkozat, ha az ügyfél lakcímét is tartalmazza. Van, amikor ez sem elég: ha egy utazási iroda például egy bortúrára hívja fel a figyelmet e-mailben, azt is tudnia kell bizonyítani, hogy a címzett nagykorú. (Felvetődik a kérdés: biztos, hogy nagykorú, aki azt állítja?) Egyetlen kivétel van a szabály alól: ha a küldemény az [email protected] címre érkezik, bár mérlegelést követően az NHH ebben az esetben is indíthat eljárást.

A lakcím nyilvántartására vonatkozó előírás életszerűtlen, hiszen a regisztrálóról gyakran csak az e-mailcímét tudja a küldő, és nincs is szüksége más adatra. Ráadásul sért is egy másik törvényt, hiszen az adatkezelési törvény azt mondja, hogy az adatokat csak meghatározott céllal lehet gyűjteni. Több nagy kiadó az MRSZ-szel összefogva kérte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól a szabályozás megváltoztatását, de hivatalos választ még nem kaptak.