„Semmiféle szabályozásra nincs szükség, mint minden más szektorban, a versenytörvény itt is elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a félrevezetéseket.” „Nagyobb szabadságot kell adni a légitársaságoknak és a CRS-szolgáltatóknak, hogy tárgyaljanak a foglalási díjakról.” „Biztosítani kellene, hogy a CRS-szolgáltatók ne állapítsanak meg túlzottan magas árakat, főleg a kis- és közepes légitársaságokkal szemben” – néhány vélemény azok közül, amelyeknek a szakmabeliek hangot adtak azon a nyilvános internetes konzultáción, amelyet 2007 februárjában tartottak a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli rendszerének szabályozásáról. Persze az Unió malmai lassan őrölnek. Miután 2007 februárjában lezajlott a nyilvános internetes konzultáció, végül csak idén január 14-én fogadták el a 80/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amely hatályon kívül helyezte a számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzatáról szóló 2299/89/EGK tanácsi rendeletet. Az új jogszabályt 2009. február 4-én hirdették ki a Hivatalos Lap 35. számában. A hatályba léptetésről a rendelet 19. cikke szól, ennek értelmében a tagállamoknak 2009. március 29-étől kell végrehajtaniuk a rendelkezéseit. A hatályba lépéstől kezdődően ez a rendelet közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, ami azt jelenti, hogy nem kell a Magyar Közlönyben megjelennie – tájékoztatta lapunkat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium sajtóosztálya.
Magyarországon jelenleg három számítógépes helyfoglalási rendszer, illetve újabb kori elnevezésén globális disztribúciós rendszer (GDS) érhető el jelenleg: a Travelport GDS (amely a Galileo és a Wordspan egyesülésével jött létre), az Amadeus és a Sabre.
A legfontosabb változások• A rendszerszolgáltatónak a fuvarozók által a rendelkezésére bocsátott adatokat azonos gondossággal és gyorsasággal kell feldolgoznia és hozzáférhetővé tennie. |
De jure lett, ami de facto volt
A rendelet szándéka, hogy egyszerűsítse az ügyviteli szabályzatot, ösztönözze a CRSszolgáltatók közötti versenyt, fenntartsa azokat a biztonsági elemeket, amelyekkel megakadályozhatók a visszaélések, továbbá biztosítsa a fogyasztók számára a lehetőséget, hogy semleges információkhoz jussanak. „Nincs szó komoly változásokról. Az új jogszabály csak rögzíti azokat a kereteket, amelyek között a legtöbb szerződést eddig is kötötték” – értelmezi a helyzetet Csuhaj Miklós, a Galileót és a Wordspant működtető Travelport GDS képviselője. Szerinte a lépés inkább logikus utánkövetése volt a változásoknak – az USA-ban már korábban lezajlott ez a dereguláció –, nem pedig válasz a napi működésben felmerült problémákra. Csuhaj szerint arra mindenképp jó lesz az új rendelet, hogy az utazási irodákat ráébressze a felelősségükre, amikor szerződést kötnek egy CSR-rel, a szolgáltatókat pedig visszatartsa attól, hogy túlzott követelményeket támaszszanak az utazási irodákkal szemben.
Horváth Ákos, az Amadeus magyarországi igazgatója azonban úgy véli, az előfizetőkkel való kapcsolatról szóló rész fontos változást hoz majd: ez azt mondja ki, hogy az az előfizető (utazási iroda), amelynek éves forgalma nem haladja meg a 10 millió eurót (ez igaz az összes Magyarországon működő utazási irodára), legfeljebb három hónapos felmondási idővel, írásban felmondhatja a rendszerszolgáltatóval kötött szerződését. Ebben az esetben a rendszerszolgáltató csak a szerződés megszűnésével közvetlenül kapcsolatos költségei megtérítését kérheti. Az eddigi gyakorlat nem ez volt: a CRS és az utazási irodák közötti szerződések több évre szóltak, és az utazási irodák csak elég komoly szankciók árán léphettek ki belőlük. Ez nem magyar sajátosság: egy 2008-ra vonatkozó ASTA-jelentés szerint az egész világon három évre kötik a legtöbb szerződést, de egyre több az egy vagy két évre szóló. A Galileo, a Worldspan és az Amadeus szerződéseinek többsége Magyarországon is három évre szól. Mint Simon András ügyvezető igazgató elmondta, a Galileót és az Amadeust is használó Chemol Travel szerződése több évre szól, és nem könnyű kilépni belőle, és mint Komora Zoltán turisztikai igazgatótól megtudtuk, hasonló cipőben jár az IBUSZ is, amely helyei 95 százalékát a Galileón keresztül foglalja. Ez nem hangzik jól, de legfeljebb azért nem kínos nagyon, mert az utazási irodák elégedettek a szolgáltatójukkal, és amúgy sem akarnak váltani. „A Neckermann szerződése 2009 végén jár le, az új szolgáltatót tenderen fogjuk kiválasztani” – mondta Szvoboda János, a NUR Neckermann Kft. cégvezetője. A szolgáltatójukhoz való ragaszkodással megint csak nincsenek egyedül a magyarok: az ASTA-felmérésben részt vevő válaszadók 58,6 százaléka tervezi, hogy megújítja GDSszerződését, 26,4 százalékuk pedig még nem döntött erről.
Hegedűs Ádám, a Malév szóvivője szerint a legfontosabb változtatás „az árakról történő bilaterális tárgyalási lehetőség, amely funkció hiányzott a régi rendszerből, amely éppen ezért már elavult volt”.
A CRS nem ATM
A CSR-piac sajátos szabályok alapján működik. Amikor egy utazási iroda kiválaszt egy CSR-t, az lényegében hozzáférést biztosít az irodának az adatbázisához egy program segítségével. Minimum egy szoftvert ad, de van, hogy emiatt új számítógépekre is szükség lesz, és kiképez az irodánál néhány embert a szoftver használatára. Mindez nem kis beruházást jelent; bár pontos összeget egyik szolgáltató sem mondott, de az világos, hogy milliós nagyságrendről van szó. Így aztán nem meglepő az sem, hogy szolgáltatók minél hoszszabb távra akarják magukhoz kötni az utazási irodákat, hogy megtérüljön a beruházásuk. Ennek is többféle módja van: vagy a szerződésben részletezett szankciókkal próbálják elvenni az utazási irodák kedvét a szerződésbontástól, vagy azzal, hogy vonzó kedvezményeket nyújtanak nekik. Elsősorban persze azoknak, amelyek hosszabb időre vagy nagyobb volumenre szerződnek. Sok konkrétumot sem a kedvezmények típusáról, sem a mértékükről nem tudtunk meg. Csuhaj Miklós azt mondja, annyira sokszínű a rendszer, hogy alig lehet általánosítani; teljesen az ügyféltől függ, mit kap. A kedvezmények mértéke is igen széles skálán mozog: akár a 100 százalékot is elérheti. „Arra is van példa, hogy egy ügyfelünknek ingyen adjuk valamelyik termékünket” – mondja Horváth Ákos. A kedvezmények másik célja, hogy az utazási irodákat több foglalásra ösztönözzék. A már említett ASTA-jelentésből kiderül az is, hogy az utazási irodák 60 százalékát ösztönzik arra, hogy többet foglaljon GDS-en át, mint amennyire szerződött. Érdekes, hogy az ASTA szerint figyelemre méltó elmozdulás van a fix áras szerződésektől a hatékonyság alapú szerződések irányába. Ügyfélmegtartó tényező az ár is: pillanatnyilag egyik GDS sem tervez áremelést.
Van arra példa, hogy a működésbe hiba csúszik; állítólag előfordult, hogy egy GDS nem csak a beruházással kapcsolatos közvetlen költségei megtérítését várta egy-egy utazási irodától. Másrészt pedig voltak olyan utazási irodák is, amelyek úgy viselkedtek, mintha a GDS pénzautomata lenne: bezsebelték a szerződés megkötésekor járó és a beruházásokat fedező „aláírási díjat”, és odébbálltak. A rendelet módosítása mindkét típusú akciót tiltja, illetve meghatározza, szerződésbontás esetén milyen összeget kell visszafizetniük az utazási irodáknak.
A jövő az interneté
A piac nyilván alakul még; hosszabb távon tovább nőhet az internet szerepe. Ezt erősítette meg Csuhaj Miklós a Travelport Netbook nevű termékét használó utazási irodák online oldalain mért adatok alapján. Míg a Magyarországon eladott repülőjegyek értéke (6,4 milliárd forint) 2009 első két hónapjában 34 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest (9,7 milliárd forint), a Netbookon folyamatosan nő a foglalások száma. Horváth Ákos azt mondja, az Amadeus online termékein (például e-power) körülbelül 50 százalékkal nőtt a forgalom 2009. február végén az előző év azonos időszakához képest. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos foglalások kerülnek át az online-ra.
Az, hogy az internet mennyire tud majd ügyfeleket elhódítani a GDS-ektől, attól is függ, hol milyen fejlesztések lesznek. Az látszik, hogy a légitársaságok fontos értékesítési felületnek tartják saját weboldalaikat, és áldoznak is a fejlesztésére. A Malév utasainak 11 százaléka vásárolt jegyet az (Amadeust használó) malev.com-on keresztül 2008-ban, ami 29 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A Malév január végén új honlapot indított. „Az új site számos új eszközzel segíti a repülőjegy-értékesítést. Ezek közül az egyik legszembetűnőbb, hogy a foglalási rendszer a nyitóoldal mellett valamennyi, a kifejezetten utazóközönségnek szánt aloldalon is közvetlenül elérhető. További újdonság, hogy a különböző országokból a honlapra látogatók az ottani kiindulásnak megfelelő legjobb ajánlatok közül választhatnak az összesen harminc, országspecifikus nyitóoldalon. Ez kiváló lehetőséget nyújt az egyes piacokat célzó árkommunikációra. A légitársaság nagyobb teljesítményű szervert is használ, hogy a foglalási folyamat gyorsabb legyen” – mondta Hegedűs Ádám. A Lufthansánál Németországban az utasok több mint 20 százaléka foglalja le jegyét online módon. Ez az arány néhány év alatt megduplázódott. A Lufthansa is fejleszt, hogy megkönnyítse ügyfeleinek a foglalásokat: 2008 májusában például – elsőként a világon – Németországban bevezette a mobil beszállókártyát, majd 2008 decemberétől ezt a szolgáltatást már Európa számos repterén, közük Magyarországon is elérhetővé tette.
Helyfoglalás-történelemA számítógépes helyfoglalási rendszerek ügyviteli szabályzata 1989-ben készült, amikor a repülőgépes helyfoglalások többsége a számítógépes helyfoglalási rendszereken keresztül futott, amelyek a légitársaságok tulajdonában és ellenőrzése alatt voltak. A légi közlekedést illetően az utasok egységes információs és forgalmazási csatornára hagyatkozhattak: a CSR-ekre és az utazási irodákra. Azóta azonban jelentős változások mentek végbe a piacon: egyre nagyobb teret nyernek az alternatív érékesítési csatornák, például a légitársaságok internetes oldalai és call centerei. Emellett több légitársaság is eladta CSR-részesedését. A változások után nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi rendelet, amely sikeresen rábírta egyrészt a rendszerszolgáltatókat, hogy valamennyi légi fuvarozót és utazási irodát egyenlő bánásmódban részesítsenek, másrészt pedig a tulajdonos fuvarozókat, hogy ne részesítsék előnyben saját CRS-üket más rendszerekkel szemben, idővel elfojtotta a versenyt és az innovációt. Korlátozta például a légitársaságokat és a CRS-szolgáltatókat abban, hogy tárgyaljanak a helyfoglalási díjakról és a CRS-eken keresztül felkínált díjtartalmakról. A helyfoglalási díjak így a szükségesnél magasabb szintre álltak be, ezért a légitársaságok egyre több repülőjegyet adtak el saját internetes oldalaikon, amelyek alacsonyabb költséggel működnek, és műszaki szempontból is rugalmasabbak. Komoly átalakulás ment végbe a piacon tavaly augusztus 21-én, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy a Gaileo GDS tulajdonosa, a Travelport megvásárolja egyik legnagyobb konkurensét, az amerikai székhelyű Worldspant. Az európai rangsor élén a tranzakció után is az Amadeus maradt, a másodikon a Travelport GDS áll, a harmadikon pedig a Sabre. Magyarországon egy kicsit más a helyzet: az IATA 2008. december 31-i adatai szerint a Travelport piaci részesedése 55,64 százalék volt a helyfoglalási rendszert használó IATA-ügynökök adatai alapján, az Amadeusé 43,15 százalékos és 1,21 százalékos részesedést a Sabre is tudott szerezni. Az arányok nem nagyon változnak, bár Horváth Ákos szerint az Amadeus részesedése tavaly óta egy százalékkal nőtt. |