Cornwall va­rá­zsa

A Hunguest Hotels üze­mel­te­té­sé­ben, ám az Eravis-lánc tu­laj­­-do­ná­ban lé­vő szál­lo­dák kö­zül töb­bet is ér­té­ke­sí­tet­tek az el­múlt idő­szak­ban. Kö­zü­lük né­gyet egy ha­zai és kül­föl­di be­fek­te­tők­ből ál­ló cso­port vá­sá­rolt meg, s a négy szál­lo­dát a kö­zös üze­mel­te­tő, a Grand Hotels Kft. kö­ti össze. A szál­lo­dák tu­laj­do­no­si kö­re, mint azt dr. Hüse Ist­ván­tól, a kft. ügy­ve­ze­tő­jé­től meg­tud­tuk, csak rész­ben fe­di egy­mást. A Grand fan­tá­zia­név, s a cég szál­lo­da­üze­mel­te­tés­sel fog­lal­ko­zik. A volt Eravis-ho­te­lek üze­mel­te­té­sé­re ha­tá­ro­zat­lan ide­jű szer­ző­dést kö­töt­tek, s az ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó tu­do­má­sa sze­rint a tu­laj­do­no­si kör egy­elő­re nem ter­vez to­váb­bi szál­lo­da­vá­sár­lá­so­kat. A Grand Hotels Kft. je­len­leg is tár­gya­lá­so­kat foly­tat épü­lő vagy ter­ve­zés alatt ál­ló szál­lo­dák üze­mel­te­té­sé­ről.

A szep­tem­be­ri ame­ri­kai ter­ror­ak­ció utó­ha­tá­sai meg­ráz­ták a vi­lág szál­lo­da­ipa­rát. Ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­ban ar­ról kér­dez­tük a te­rü­let meg­ha­tá­ro­zó ha­zai sze­rep­lő­i­t, ho­gyan érin­tet­ték őket az ese­mé­nyek, mit tesz­nek, ter­vez­nek a ne­ga­tív ha­tá­sok ki­küsz­öbö­lé­se ér­de­ké­ben. El­ső­ként Betegh Sán­dort, a Da­nu­bi­us Hotels Rt. ve­zér­igaz­ga­tó­ját fag­gat­tuk er­ről.

Aeroflot

Az idei év ja­nu­ár­já­ban ti­zen­ki­lenc pá­lyá­zat ér­ke­zett a Gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um­hoz, en­­nyi­en sze­ret­tek vol­na tá­mo­ga­tást kap­ni a kong­res­­szu­si tu­riz­mus fej­lesz­té­sé­hez. A cél kong­res­­szu­si köz­pon­tok lé­te­sí­té­se, a nyer­te­sek: Pécs, Sze­ged, Deb­re­cen, Sop­ron.

Két­ezer­re te­he­tő a pa­lo­ták, a kas­té­lyok és a kú­ri­ák szá­ma Ma­gyar­or­szá­gon, eb­ből nyolc­száz a mű­em­lék, il­let­ve a mű­em­lék jel­le­gű épü­let. Me­gyén­ként mi­ni­mum egy tu­cat olyan kas­tély van, ame­lyik­ben szo­ci­á­lis, gye­rek- és re­ha­bi­li­tá­ci­ós ott­hon mű­kö­dik, már­pe­dig ezek nem kas­tély­nak va­ló in­téz­mé­nyek. A kas­tély­sor­so­kat is­mer­ve meg­ál­la­pít­ha­tó, hogy a szo­ci­á­lis ott­hon­ként hasz­nált épü­le­tek van­nak a leg­ros­­szabb ál­la­pot­ban.

A szep­tem­ber 11-i ter­ror­tá­ma­dás miatt vi­lág­szer­te szám­ta­lan cégnek rop­pant meg az anya­gi hely­ze­te. Ha­son­ló­an járt több ha­zai uta­zá­si iro­da, így pél­dá­ul a Mercator Travel, amely­nek a for­gal­ma 92 szá­za­lé­kát az USA-­ba szer­ve­zett utak tet­ték ki (ezen be­lül Flo­ri­da 70 szá­za­lék volt). Most fon­tos vál­to­zá­sok tör­tén­tek a cég éle­té­ben: a Mercator Travel ar­cu­la­ti ele­me­it és ke­res­ke­del­mi jo­ga­it meg­vá­sá­rol­ta a Mercator Net Holiday ne­vű uta­zá­si iro­da, mely­nek tu­laj­do­no­sa a Mercator Travel ko­ráb­bi mar­ke­tingigaz­ga­tó­ja, Meichl Má­tyás. Az üz­let hát­te­ré­ről az új tu­laj­do­nost kér­dez­tük.

A ter­vek sze­rint 2003 szep­tem­be­ré­ben nyit­ja meg ka­pu­it a deb­re­ce­ni kon­fe­ren­ciaköz­pont. Var­ga Lász­ló, a Deb­re­ce­ni Ön­kor­mány­zat vá­ros­fej­lesz­té­si fő­osz­tály­ve­ze­tő­je el­mond­ta: 2000 Őszén, a Szé­che­nyi terv ke­re­té­ben nyúj­tot­ták be a mi­nisz­té­ri­um­hoz azt a 3 mil­li­árd fo­rin­tot igény­lő pro­jek­tet, ami­hez 2001 ja­nu­ár­já­ban a tel­jes ös­­szeg egy­har­ma­dát, 998 mil­lió fo­rint tá­mo­ga­tást nyer­tek el.

A re­gi­o­ná­lis együtt­mű­kö­dés egyik nagy­sze­rű pél­dá­ját je­len­tet­te a Du­nán­tú­li Tu­risz­ti­kai Be­fek­te­té­si Workshop, ame­lyet no­vem­ber 21-én ren­de­zett a Ma­gyar Tu­riz­mus Rt., a Ba­la­to­ni Re­gi­o­ná­lis Tu­risz­ti­kai Pro­jekt Iro­da, a Budapest–Közép-Duna-vidéki, a Dél-du­nán­tú­li, a Kö­zép-du­nán­tú­li és a Nyu­gat-du­nán­tú­li RMI a tér­ség vál­lal­ko­zói, ön­kor­mány­za­tai és pro­jekt­gaz­dái szá­má­ra. Cél­juk az volt, hogy hasz­nos öt­le­tek­kel, in­for­má­ci­ók­kal ösz­tö­nöz­zék a be­fek­te­té­si ked­vet a ré­gi­ók­ban.

Ko­moly el­len­ál­lást vál­tott ki a be­utaz­ta­tás­ban dol­go­zó ide­gen­for­gal­mi szak­em­be­rek kö­ré­ben az a tény, hogy be­lé­pő­dí­jat ve­zet­tek be a Má­tyás-temp­lom­ban, s tet­ték mind­ezt a sze­zon ele­jén. Ér­vek és el­len­ér­vek hang­zot­tak el mind­két fél­től: egyik ol­da­lon az elő­re nem kal­ku­lált költ­sé­gek okoz­ta ne­ga­tív ha­tás, a má­sik ol­da­lon pe­dig a temp­lom ka­taszt­ro­fá­lis ál­la­po­ta és fi­nan­szí­roz­ha­tat­lan­sá­ga állt. Vé­gül komp­ro­mis­­szu­mos meg­ol­dás szü­le­tett: a be­lép­te­tőrend­szert üzem­be he­lyez­ték, de egész év­ben a be­ve­ze­tő áron le­he­tett be­jut­ni, a kü­lön­bö­ze­tet pe­dig a Szé­che­nyi terv pá­lyá­za­ta és a GM egy­sze­ri tá­mo­ga­tá­sa biz­to­sí­tot­ta.

Az MSZP kép­vi­se­lő­je a fő­vá­ros­ban. A ke­res­ke­del­mi bi­zott­ság el­nö­ke, a tu­risz­ti­kai bi­zott­ság­nak és az Or­szá­gos Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­ság­nak a tag­ja. A Budapest–Közép-dunavidék RIB el­nö­ke. Egye­bek mel­lett.

A mi­nisz­ter­el­nök és a gaz­da­sá­gi mi­nisz­ter be­ve­ze­tő­je előz­te meg a Szé­che­nyi terv 2002-es pá­lyá­za­ta­i­nak is­mer­te­té­sét a bu­dai Vár­ban tar­tott, ün­nep­ség­gel egy­be­kö­tött saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón. Or­bán Vik­tor be­szé­dé­nek egyik leg­fon­to­sabb tar­tal­mi ele­me az a meg­ál­la­pí­tás volt, amely sze­rint a kor­mány fel­is­mer­te: egye­dül nem megy, a gaz­da­sá­got nem­csak a kor­mány­zat, ha­nem a vál­lal­ko­zók, az ön­kor­mány­zat­ok és a kor­mány együt­te­sen irá­nyít­ják. A mi­nisz­ter­el­nö­ki és mi­nisz­te­ri ex­po­zét kö­ve­tő­en a Szé­che­nyi terv meg­va­ló­sí­tá­sá­ért vég­zett ki­emel­ke­dő te­vé­keny­ség el­is­me­ré­sé­ül ok­le­ve­let és Szé­che­nyi­-mell­szob­rot ve­het­tek át a dí­ja­zot­tak.

A Rák­té­rí­tő men­tén, a Sza­ha­rá­tól alig 200 ki­lo­mé­ter tá­vol­ság­nyi­ra, az At­lan­ti-óce­án­ban fek­vő Ka­ná­ri-szi­ge­tek nép­sze­rű üdü­lő­pa­ra­di­csom­má vált az el­múlt két év­ti­zed­ben, ám nap­ja­ink egyik leg­fon­to­sabb kér­dé­se a szi­ge­tek jö­vő­jé­vel ös­­sze­füg­gés­ben pont a tu­riz­mus fej­lő­dé­sé­nek irá­nya. A szi­ge­te­ken a leg­főbb be­vé­te­li for­rás még min­dig a ba­nán­ter­mesz­tés, ám a tu­riz­mus­ból szár­ma­zó be­vé­te­lek szé­pen nö­ve­ked­nek, ter­mé­sze­tes te­hát, hogy egy­re töb­ben akar­nak ma­guk­nak ha­sí­ta­ni eb­ből a tor­tá­ból. És ép­pen ez a prob­lé­ma: a men­­nyi­sé­gi, vagy in­kább a mi­nő­sé­gi tu­riz­mus fe­lé tö­re­ked­je­nek?

Ti­sza-ta­vi sze­zon­zá­ró

Mun­ká­ja – tet­szik, nem tet­szik – szin­te na­pon­ta mér­he­tő: több ma a ven­dég, mint teg­nap volt, töb­ben jön­nek az idén, mint ta­valy. „Nem fé­lek a szá­mok­tól. Az idén pél­dá­ul a bel­föl­di tu­riz­mus 17 szá­za­lék­kal emel­ke­dett a ta­va­lyi­hoz ké­pest. Azt hi­szem, csak egy­szer kell el­ér­ni, hogy ide­jöj­jön va­la­ki, s az­tán biz­tos, hogy vis­­sza­tér. Vis­­sza­vár­juk.”

„Két­fé­le em­ber él a Föl­dön – mond­ja Zám Ti­bor, a Best Reisen uta­zá­si vál­lal­ko­zás iro­da­ve­ze­tő­je –: aki járt már Egyip­tom­ban, és aki sze­ret­ne el­men­ni.” En­nek a mon­dat­nak az igaz­sá­gá­ról győ­ződ­het­tem meg ma­gam is, ami­kor az iro­da ál­tal szer­ve­zett szak­mai ta­nul­mány­út­ról vis­­sza­tér­tem."

Vi­dám ve­tél­ke­dő­vel egy­be­kö­tött prog­ram ke­re­té­ben mu­tat­ta be a Bu­da­vá­ri La­bi­rin­tus­ban ok­tó­ber 11-én a West Travel új, té­li ka­ta­ló­gu­sát a szak­má­nak. Az uta­zá­si iro­da a Köz­pon­ti Sta­tisz­ti­kai Hi­va­tal leg­utób­bi fel­mé­ré­se sze­rint a leg­na­gyobb ki­utaz­ta­tó Ma­gyar­or­szá­gon.

Ko­csis Ró­bert, az Észak-al­föl­di Re­gi­o­ná­lis Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­ság el­nö­ke már ki­hir­det­te a jö­vő évi pá­lyá­za­to­kat, en­nek fé­nyé­ben kér­tük fel az el­múlt évi ta­pasz­ta­la­tok ér­té­ke­lé­sé­re.

A régió legfontosabb értékei között említik az érintetlen természetet, a natúr természet gyümölcseit és a népi építészet emlékeit. A régió minden szög­letében más meglepetés fogadja a látogatót.

Azért az nem lehet egy akármilyen érzés, amikor az emberről bort neveznek el! Fogod az üveged, az van ráírva: Thummerer. Kihúzod a dugót, azon is az áll: Thummerer. És ami benne van; igazából arra vagy a legbüszkébb

A WTO huszonhat éves történetében először két városban rendezték meg a kétévente esedékes közgyűlést, a két város két országban, Dél-Koreában és Japánban található. Két ország, két város, két kultúra, két történelem és kétféle életmód. Az az igazság, hogy Ázsia két legdrágább országáról van szó, de köztük is van egy jó értelemben vett alárendeltségi viszony. A japán nők egy-egy bevásárlás és szépítkezés kedvéért átutaznak Dél-Koreába, a legjobb szállodákban laknak, míg a koreaiak ezt nem tehetik meg Japánban.

A magyar lakosság mintegy egyharmada tölti szabadságát, illetve annak egy részét üdüléssel – derül ki a TÁRKI Társadalomkutató Intézet Rt. 2001 augusztusában a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére végzett kutatásából, amely az idei turisztikai szezonban megvalósult, és tervezett nyaralásairól kérdezte a felnőtt korú lakosságot.

Nemrégiben, 40. számunkban áttekintést adtunk arról, milyen eredménnyel zárták a hazai utazásszervezők az idei nyarat. Az alábbiakban folytatjuk összeállításunkat.

A kilencvenes évek változásai, a piacgazdaság kialakulása és egy vékony, ámde rendkívül fizetőképes réteg megjelenése új távlatokat nyitott az utaztatási piacon. Egyre többen érdeklődnek távoli, egzotikus célpontok után, s ami lényegesebb, a kereslet valódi: meg is tudják fizetni az utazás borsos árát.

A múlt hé­ten Pro Turismo em­lék­érem­mel tün­tet­ték ki. „A meg­hí­vó­ból nem de­rült ki, hogy én is ka­pok egy pla­ket­tet. Kel­le­mes meg­le­pe­tés és nagy meg­tisz­tel­te­tés volt.”

Saj­tó­tá­jé­koz­ta­tót tar­tott a Ma­gyar Tu­riz­mus Rt. az As­to­ria szál­ló­ban az észak-ma­gyar­or­szá­gi és az észak-al­föl­di ré­gió lo­vas tu­riz­mu­sá­nak hely­ze­té­vel és fej­lesz­té­si le­he­tő­sé­ge­i­vel ösz­­sze­füg­gés­ben. Eh­hez ap­ro­pót az je­len­tett, hogy az MT Rt. meg­bí­zá­sá­ból Lóska Já­nos, az Equus Kft. ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja ve­ze­té­sé­vel át­fo­gó ta­nul­mány ké­szült a két ré­gió lo­vastu­riz­mu­sá­ban rej­lő adott­sá­gok jobb ki­hasz­ná­lá­sá­ról.

A szep­tem­ber 11. utá­ni hely­zet­ről, a ki­lá­ba­lás esé­lye­i­ről ren­de­zett szak­mai fó­ru­mot lap­tár­sunk. Ami biz­to­san ki­de­rült: nincs – még nem is igen le­het – egy­sé­ges ál­lás­pont.

A ha­gyo­má­nyos vi­dám­par­kok igye­kez­nek át­ala­kul­ni kor­sze­rű te­ma­ti­kus és él­mény­par­kok­ká, újak épí­té­se fo­lyik, mi­köz­ben né­me­lyek már be­zár­nak. Vál­to­zás, és fo­lya­ma­tos meg­úju­lás a jel­lem­ző.

2001. szep­tem­ber 11-ig az egész­ség­tu­risz­ti­kai pá­lyá­za­to­kon ös­­sze­sen huszonnyolcan nyer­tek ál­la­mi tá­mo­ga­tást.

Nagy örö­münk­re szol­gált, ugyan­ak­kor ko­moly meg­tisz­tel­te­tés is volt la­punk szá­má­ra, ami­kor a Thai­föl­di Ide­gen­for­gal­mi Hi­va­tal frank­fur­ti kép­vi­se­le­te meg­hí­vott min­ket éves be­utaz­ta­tó vá­sá­rá­ra, a Thailand Travel Mart 2001 ren­dez­vé­nyé­re, Pattayára. Az idei ta­lál­ko­zón szá­mos ki­ál­lí­tó vett részt a Mekong-ré­gi­ó­ból is, je­len­tő­sen szí­ne­sít­ve ez­zel a fo­ga­dó or­szág egyéb­ként is gaz­dag kí­ná­la­tát. Mos­ta­ni ös­­sze­ál­lí­tá­sunk­ban el­ső­sor­ban a thai­föl­di új­don­sá­gok­kal fog­la­ko­zunk, kö­vet­ke­ző lap­szá­munk­tól kezd­ve azon­ban szá­mos új tu­risz­ti­kai ter­mé­ket mu­ta­tunk a dél­ke­let-ázsi­ai ré­gi­ó­ból.

Az IBUSZ egy­ko­ri „pá­pá­ja”, majd a Budatours ügy­ve­ze­tő­je – bár ez majd két­mé­te­res alak­ján nemigen lát­szik – ma már in­kább csak ta­ná­­-cso­kat ad. Még­pe­dig fi­á­nak: ő vi­szi to­vább az üz­le­tet. „Sok­kal oko­sabb, mint én.”

Bel­föl­di utaz­ta­tók szá­má­ra szer­ve­zett ta­nul­mány­utat a Ma­gyar Tu­riz­mus Rt. Dél-al­föl­di Re­gi­o­ná­lis Mar­ke­ting Igaz­ga­tó­sá­ga, hogy a tér­ség vál­lal­ko­zá­sa­it, az ide­gen­for­ga­lom­ban rej­lő ki­hasz­ná­lat­lan ka­pa­ci­tást meg­is­mer­tes­sék az uta­zás­szer­ve­zők­kel. Az uta­zás­ra, s a má­so­dik na­pon a Sze­ge­den ren­de­zett workshopra a szak­saj­tó kép­vi­se­lői is el­kí­sér­ték a meg­hí­vot­ta­kat.

Ezer éve áll­nak Angkor temp­lo­mai a kam­bo­dzsai dzsun­gel­ben, és hos­­szú év­ti­ze­dek óta elő­ször új­ra biz­ton­sá­go­san meg­te­kint­he­tők. A Khmer Bi­ro­da­lom fény­ko­rá­ban épült cso­dá­la­tos szen­té­lyek, pa­lo­ták, te­met­ke­zé­si he­lyek együt­te­se olyan mű­sza­ki is­me­re­tek­ről és mű­vé­szi tö­kély­ről árul­ko­dik, hogy bár­kit ámu­lat­ba ejt, aki csak ar­ra jár.

A He­ves Me­gyei Ke­res­ke­del­mi és Ipar­ka­ma­ra, az Észak-ma­gyar­or­szá­gi Re­gi­o­ná­lis Mar­ke­ting Igaz­ga­tó­ság és a Ti­sza-ta­vi Re­gi­o­ná­lis Tu­risz­ti­kai Pro­jekt Iro­da szep­tem­ber ele­jén há­rom­na­pos or­szág­já­ró prog­ra­mot szer­ve­zett a szak­ma kép­vi­se­lő­i­nek és az új­ság­írók­nak.

A globalizált vi­lág vi­ha­ros tem­pó­ja, in­for­má­ci­ós özö­ne meg­vi­se­li az em­be­ri­sé­get. Az aláb­bi­ak­ban a sváj­ci trend­ku­ta­tó, Be­at Krippendorf né­hány, a szál­lo­da­ipar jö­vő­jé­vel kap­cso­la­tos, meg­le­pő­en új­sze­rű kö­vet­kez­te­té­sét oszt­juk meg ol­va­só­ink­kal.

Idén szep­tem­ber­ben im­már har­ma­dik al­ka­lom­mal ren­dez­te meg Ázsi­á­ban köz­gyű­lés­ét a tu­risz­ti­kai vi­lág­szer­ve­zet. Az idei ren­dez­vény­re a vi­lág min­den ré­szé­ből ér­kez­tek a tu­risz­ti­kai ipar­ág pro­mi­nens kép­vi­se­lői. Az ide­gen­for­gal­mi szak­saj­tó 12 ne­ves kép­vi­se­lő­je ve­he­tett részt a nem­zet­kö­zi szak­mai csúcs­ren­dez­vé­nyen, köz­tük la­punk tu­dó­sí­tó­ja is.

El­ké­szült az a nem­zet­kö­zi ten­der, ame­lyet Ma­gyar­or­szág ti­zen­két leg­je­len­tő­sebb kas­tély­épü­le­té­nek fel­újí­tá­sá­ra, s eh­hez be­fek­te­tők ke­re­sé­sé­re ír­tak ki, mond­ta el la­punk­nak Ko­vács Fe­renc, a Par­la­ment Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­sá­ga Kas­tély és Kú­ria al­bi­zott­sá­gá­nak el­nö­ke. A ver­seny­ki­írás komp­lex hasz­no­sí­tás­ra szól, de a gaz­da­sá­gi szem­pont­ok ér­vé­nye­sü­lé­se csak a mű­em­lék­vé­del­mi, hely- és kul­túr­tör­té­ne­ti szem­pont­ok fi­gye­lem­be­vé­te­le mel­lett va­ló­sul­hat meg. A hely­re­ál­lí­tan­dó mű­em­lé­kek so­rá­ból ki­emel­ke­dik a fertődi Es­ter­házy-kas­tély, amely egyút­tal jó pél­da is ar­ra, ho­gyan kép­ze­lik a jö­vő­be­ni hasz­no­sí­tást. A fő­épü­let­nél to­vább­ra is a mú­ze­u­mi funk­ci­ó­kat kell meg­őriz­nie a maj­da­ni be­fek­te­tők­nek, ám az egyéb ki­szol­gá­ló lé­te­sít­mé­nyek­nek csak a mel­lék­épü­le­tek ad­hat­nak helyt. A kas­télyok a ma­gyar ál­lam tu­laj­do­nai, a Mű­em­lé­kek Ál­la­mi Gond­nok­sá­ga ke­ze­li azo­kat, s a tu­laj­do­ni vi­szo­nyok a ten­der ha­tá­sá­ra sem vál­toz­ná­nak. A mű­em­lé­ke­ket a be­fek­te­tők tar­tós hasz­ná­lat­ba kap­nák meg, s le­he­tő­sé­gük nyí­lna – a kör­nye­zet­tel har­mo­ni­zá­ló – új épü­le­tek épí­té­sé­re, a ré­gi mel­lék­épü­le­tek szál­lás­hel­­lyé át­ala­kí­tá­sá­ra.

„A világ legszebb helye a Mekong deltavidéke. Ha eljutsz oda, eltűnődhetsz: jó fele megy-e a világ? Én még annyi boldog embert nem láttam, mint ott, pedig még villany sincs arrafelé.”

Tíz éve min­den nyá­ri sze­zon­zá­rás azt mu­tat­ja, nőtt az uta­zá­si kedv. Töb­ben és több­ször uta­zunk, s már rég­óta nem a ma­gyar nyel­vű ide­gen­ve­ze­tett utak a ked­ve­sek. A nyelv­is­me­ret biz­ton­sá­got ad, ezért a tu­ris­ták sok eset­ben csak szál­lás­fog­la­lá­sért fo­lya­mod­nak az uta­zá­si iro­dák mun­ka­tár­sa­i­hoz. Azt vi­szont, hogy ho­vá uta­zunk, a po­li­ti­ka és a di­vat ha­tá­roz­za meg. Hor­vát­or­szág­nak évek­be tel­lett, amíg el­vesz­tett ven­dé­ge­it vissza­csa­lo­gat­ta. Eb­ben az év­ben vi­szont re­kor­dot dön­tött, hi­szen már a sze­zon ele­jén fog­lal­tak vol­tak a szál­lo­dák. Jú­li­us­ban, au­gusz­tus­ban egy gom­bos­tűt is alig le­he­tett le­ej­te­ni a hor­vát ten­ger­par­ton. Iz­ra­el az idén je­len­tős visz­­sza­esést köny­vel­het el, míg a spa­nyo­lok – a ter­ror­tá­ma­dás­ok el­le­né­re – nem pa­nasz­kod­tak a lá­to­ga­tók szá­má­nak csök­ke­né­sé­re. So­ro­za­tunk­ban a na­gyobb uta­zá­si iro­dák szá­mol­nak be for­gal­muk ala­ku­lá­sá­ról és az uta­zá­si di­vat vál­to­zá­sá­ról.

El­bo­csá­tás után mar­ke­ting­ak­ció

A vi­lág­gaz­da­ság sze­szé­lye­sen re­a­gált az ame­ri­kai ter­ror­tá­ma­dás­ra. A re­pü­lő­tár­sa­sá­gok, a biz­to­sí­tók pi­a­ci ér­té­ke húsz-har­minc szá­za­lé­kot is esett. Az olaj­ár, a dol­lár, az euró és a jen ár­fo­lya­ma nap­ról nap­ra vál­to­zik. Ami­re szá­mít­ha­tunk: el­bo­csá­tá­sok és jegy­ár­eme­lés, mert nincs olyan lé­gi­tár­sa­ság a vi­lá­gon, ame­lyik nye­re­ség­gel zár­ná az idei évet. Skulthéty Lász­lót, a Gaz­da­ság­ku­ta­tó Rt. mun­ka­tár­sát kér­dez­tük a ter­ror gaz­da­ság­ra és tu­riz­mus­ra ki­fej­tett ha­tá­sá­ról.

Ma­gyar Tu­riz­mus Rt. a 2002-es évet az üdü­lés évé­nek vá­lasz­tot­ta. En­nek ke­re­té­ben há­rom kor­cso­por­tot ke­zel ki­emel­ten – kis­gyer­me­kes csa­lá­dok, if­jú­sá­gi, senior –, akik ré­szé­re kü­lön ki­ad­vány­ban gyűj­tik ös­­sze a ki­fe­je­zet­ten ne­kik ös­­sze­ál­lí­tott, 2002-es év­re vo­nat­ko­zó aján­la­to­kat. A ki­ad­vá­nyo­kat in­gye­ne­sen ter­jesz­tik bel­föld­ön és kül­föld­ön egy­aránt. A ki­ad­vány­ok­ban meg­je­le­nő szol­gál­ta­tók fel­ke­rül­nek az internetre (nem­ze­ti tu­risz­ti­kai hon­lap), il­let­ve a Tourinform-há­ló­zat in­for­má­ci­ós rend­sze­ré­be.

A tu­riz­mus tör­té­ne­te ar­ról is szól, hogy egy há­bo­rú, vagy csu­pán csak egy fe­nye­ge­tett, bi­zony­ta­lan hely­zet men­­nyi­re visz­­sza­ve­ti az adott or­szág ide­gen­for­gal­mát.

Cél­pont a né­met fő­vá­ros

Az ötcsillagos Parádsasvári Kastélyszálló jelmondatát egy királyi látogatásnak köszönheti. (1917-ben IV. Károly és felesége, Zita királyné szállt meg itt.) A szlogen: Ahol valaha a király volt a vendég, ma a vendég a király!

Hor­to­bá­gyi hú­sos pa­la­csin­ta, deb­re­ce­ni töl­tött ká­posz­ta, nyír­sé­gi gom­bóc­le­ves, sza­lkai ba­tyu­le­ves, nyír­sé­gi gön­gyölt szűz­pe­cse­nye, haj­dú­sá­gi or­ja­le­ves; ta­lán ez az ételka­valkád is ér­zé­kel­te­ti, hogy az or­szág eme táj­egy­sé­ge igen gaz­dag gaszt­ro­nó­mi­a­i­lag. Az Észak-al­föl­di Re­gi­o­ná­lis Mar­ke­ting Igaz­ga­tó­ság ve­ze­tő­je már ko­ráb­ban el­árul­ta, ki­ad­ványt sze­ret­né­nek meg­je­len­tet­ni a gaszt­ro­nó­mi­á­ról, en­nek el­ső lé­pé­se­ként a leg­utób­bi Mé­dia-est te­rí­té­kén a sza­bol­csi, a haj­dú­sá­gi és a szol­no­ki spe­ci­a­li­tá­sok vol­tak.

Több­mil­li­ár­dos be­vé­te­li le­he­tő­ség és sta­bil pi­a­ci ke­res­let jel­lem­zi a ma­gyar­or­szá­gi char­ter­pi­a­cot. Mi­köz­ben a Ma­lév csök­ken­tet­te az uta­zá­si iro­dák ju­ta­lé­kát, a pi­a­con új ma­gyar sze­mély­szál­lí­tó lé­gi­tár­sa­ság­ok je­len­tek meg. A Trav­el Ser­vi­ce és a Pan­non Air­lines Kft. nap­ja­ink­ra te­kin­té­lyes cé­gek­ké vált. Per­sze nem min­den­ki­nek si­ke­rült ez.

2,4 mil­li­árd a Ba­la­ton­ra