Jó le­het úgy jár­ni-kel­ni a vi­lág­ban, hogy az em­ber biz­tos ab­ban, min­dig hív­ják. Nem hí­vat­ják, hi­szen an­nak ne­ga­tív a ki­csen­gé­se, ha­nem csö­rög a te­le­fon­ja, idő­pon­tot be­szél­nek meg ve­le, az­tán egy asz­tal fe­lett mé­lyen a sze­mé­be néz­nek, és tesz­nek egy jó aján­la­tot. Par­ti Já­nos ilyen sze­ren­csés. De kezd­jük az ele­jén…

Az utaz­ni vá­gyók kö­ré­ben egy­re in­kább ki­ala­kul­ni lát­szik egy olyan ré­teg, amely a tö­meg­igé­nye­ket ki­elé­gí­tő prog­ra­mok he­lyett egye­di él­mé­nye­ket nyúj­tó, és bi­zo­nyos te­rü­le­te­ken ala­po­sabb is­me­re­te­ket adó ki­kap­cso­ló­dá­si for­má­kat ke­res. Nyu­gat-Eu­ró­pa egyes or­szá­ga­i­ban a tu­riz­mus egyik leg­di­na­mi­ku­sab­ban fej­lő­dő ága­za­ta a ki­fe­je­zet­ten e kri­té­ri­u­mok­ra épí­tő bor­tu­riz­mus. Bár Ma­gyar­or­szág ezen az úton még gye­rek­ci­pő­ben jár, de az utób­bi évek­ben ná­lunk is érez­he­tő­en „meg­moz­dult” va­la­mi ezen a te­rü­le­ten.

A vi­lág­örök­ség-tu­riz­mus foly­tat­ja di­a­dal­út­ját az egész föld­ke­rek­sé­gen. Az „UNESCO­- láz” Thai­föld­re is be­gyű­rű­zött, ahol a szem­fü­le­sebb szol­gál­ta­tók az arany­to­jást to­jó tyú­kot is­mer­ték fel ben­ne.

A múlt hét vé­gén nagy si­ker­rel zá­rult Hó-Show dísz­ven­dé­ge ez­út­tal Fran­cia­or­szág volt, és ezen sen­ki nem cso­dál­ko­zott. Hi­szen egy­részt köz­tu­dott, hogy évi 76 mil­lió tu­ris­tá­val a vi­lág leg­lá­to­ga­tot­tabb or­szá­ga, más­részt a ma­gya­rok kö­ré­ben e sí­e­lő nagy­ha­ta­lom ma már az egyik leg­di­va­to­sabb té­li cél­pont: éven­te 20 ezer hon­fi­tár­sunk in­dul a fran­cia Al­pok­ba sí­el­ni, snow­boar­d­ozni. Rá­adá­sul, nagy­ré­szük meg­rög­zött fran­cia sí­pá­lyaimá­dó lesz. Mi­ért? Er­re egy­sze­rű a magya­ráza­t…

Nagy vi­hart ka­vart a Ma­lév no­vem­ber 4-étől ér­vé­nyes ked­vez­mé­nyes re­pü­lő­jegy-ak­ci­ó­ja. Az uta­zá­si szak­ma ha­zai kép­vi­se­lői ugyan­is, fi­no­man szól­va fe­le­más ér­zel­mek­kel fo­gad­ták az újabb drasz­ti­kus ár­csök­ken­tést. Míg a Bu­da­pest­re me­net­rend sze­rin­ti já­ra­to­kat köz­le­ked­te­tő kül­föl­di lé­gi­tár­sa­sá-g­ok több­sé­ge ér­tet­le­nül áll a Ma­lév dön­té­se előt­t, a ha­zai uta­zá­si iro­dák egye­ne­sen fel­há­bo­rí­tó­nak tart­ják a mos­ta­ni, 29 900 fo­rin­tos jegy­ára­kat.

Nem­csak ha­zánk­ban, ha­nem Eu­ró­pa leg­több fo­ga­dó or­szá­gá­ban is je­len­tő­sen vis­­sza­esett a tu­riz­mus az idén jú­ni­us­ban, tud­tuk meg dr. Bu­dai Zol­tán he­lyet­tes ál­lam­tit­kár leg­utób­bi saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján. Alig­ha vi­gasz­tal­ja a ma­gyar szol­gál­ta­tó­kat, hogy a Sol Melia szál­lo­da­lánc 2002-t az el­ső fél­éves ada­tok alap­ján a spa­nyol tu­riz­mus leg­ros­­szabb évé­nek prog­nosz­ti­zál­ja, és Fran­cia­or­szág­ban 20, Né­met­or­szág­ban 8, Svájc­ban pe­dig 7 szá­za­lék­kal csök­kent a szál­lo­dai for­ga­lom. A leg­főbb ki­vál­tó okok min­den­hol azo­no­sak: a gaz­da­sá­gi vis­­sza­esés, a focivébé, majd az ár­vi­zek­kel já­ró idő­já­rás. Rá­adá­sul e há­rom té­nye­ző egy­szer­re érin­tet­te a leg­na­gyobb kül­dő or­szág, Né­met­or­szág pol­gá­ra­it.

Két éve van je­len Za­la me­gyé­ben a tel­jes kö­rű ide­gen­for­gal­mi szol­gál­ta­tást nyúj­tó – Neck­er­mann Uta­zá­si Iro­da. Szol­gál­ta­tá­sa­ik mind szé­le­sebb kör­ben tör­té­nő meg­is­mer­te­té­se ér­de­ké­ben a Hor­vát és a Mál­tai Ide­gen­for­gal­mi Hi­va­tal­lal kö­zö­sen ze­nés, tán­cos be­mu­tat­ko­zó na­pot tar­tot­tak Nagy­ka­ni­zsán.

Sok do­log­ban sze­ren­csés. Pél­dá­ul a ne­vét il­le­tő­en: jól meg­je­gyez­he­tő, aki hall­ja, plá­ne, aki kós­tol­ta a bo­rát, nem fe­lej­ti el. Az­tán ab­ban is, hogy a nyír­sé­gi fiú, ami­kor le­en­dő ne­jé­vel el­uta­zott jö­ven­dő apósáékhoz Ba­la­ton­fü­red­re, meg­néz­te a le­gen­dás nagy­szü­lő, a Ba­la­ton-szer­te is­mert Tol­nai Ist­ván pin­cé­sze­tét – és ez­zel ki is je­lö­lő­dött szá­má­ra az út: ná­la is hí­re­sebb bo­rász lesz. Má­ra ez va­ló­ra vált.

Si­ke­res sze­zon­zá­rás há­rom ré­gi­ó­ban

Az idei ősz Mál­tán a kul­tu­rá­lis és sport­ese­mé­nyek je­gyé­ben zaj­lik. A sok­fé­le prog­ram­ból íme egy kis íze­lí­tő.

Le­het egyet­len ta­von há­rom or­szág­nak osz­toz­ni? A je­lek sze­rint igen. A Bodeni-tó leg­na­gyobb part­sza­ka­sza, 168 km-nyi te­rü­let Né­met­or­szág­hoz, dé­len 69 km hos­­szan Svájc­hoz, dél­ke­le­ten 26 km-nyi te­rü­let Auszt­ri­á­hoz tar­to­zik. És eb­ből még so­ha nem volt ve­sze­ke­dés. Sőt a he­lyi tu­riz­mus vi­rág­zik: az oszt­rá­kok például szívesen be­ba­ran­gol­ják a szom­szé­dos sváj­ci és né­met te­rü­le­te­ket. Vorarl­ber­gi ki­rán­du­lá­sunk har­ma­dik nap­ján – az Oszt­rák Nem­ze­ti Ide­gen­for­gal­mi Kép­vi­se­let ven­dé­ge­ként – így tet­tünk mi is.

Erdélyben egy hét alatt hatszor lerobbant autóbusz indította el a karrierjét. Hogyan? Akkoriban még mint a Budapest Tourist kiutaztató referense kellett itthonról intézkednie, majd az egészről rövid, lényegre törő jelentést írnia. Ekkor figyeltek fel főnökei képességeire. Ma – immár 15 éve – a Blaguss-Volánbusz ügyvezető igazgatója, két éve a MUISZ elnöke.

Lapunk előző számában a magyarok által ritkábban látogatott Észak-Lengyelországot mutattuk be: az ékszerdoboz szépségű Gdaňskot és a környező legendás fürdő- és üdülőhelyeket. Most pedig a többek számára ismert és félreismert főváros, Varsó következik.

Lengyelországi Világörökségek

A turizmus fejlesztésének sokféle módja van, ám a jordán kormány minden bizonnyal megtalálta a leghatékonyabbat. Azt hiszem, valamennyi hazai idegenforgalmi vállalkozás örömmel venné, ha a magyar kormány követné a példát: adókedvezmények és közvetlen támogatás formájában csaknem ötven százalékát állják a magyar turisták tartózkodási költségeinek. Ennek köszönhető, hogy a városszerte látható reklámok nem hazudnak: az egyhetes jordániai nyaralás alapára százezer forint alatt van. Nem csoda, hogy a szezon közepén már heti három charterrel viszik a magyarokat a Vörös-tenger csodálatos nyaralóhelyére, Akabába, ami ráadásul vámszabad terület.

Mediterrán hangulatú városközpont, európai színvonalú határátkelő, sétahajók a Dráván, fellendült a víziturizmus is – ez Barcs. Az új kikötő átadásával megkezdődhet a sebes folyású folyóra, a Duna–Dráva Nemzeti Park dél-somogyi területeire és a vidék termálkincsére épülő idegenforgalmi program megvalósítása.

A látványtervezés már régóta fontos szerepet játszik a turizmusban. A nemzetközi versenyképesség, az elvárt megtérülés érdekében elérendő bevételek a tervezőket nemcsak a termékösszetétel tekintetében sarkallják egyediség elérésére, hanem a látvány is egyre növekvő szerepű tényező az egyedi élmény, a megkülönböztetés érdekében. A kívánt eredmény elérése általában nem jelentős ráfordítást, inkább szellemes, ötletes tervezést és gondos kivitelezést igényel.

Mit tesz akkor egy sikeres zenekarvezető, ha egy másik csapat elcsalja egyiküket, és borul emiatt a banda? Természetesen próbálkozik még egy ideig, aztán hagyja a csudába az egészet, és inkább belevág valami egész másba. Legalábbis Bárdos István Miskolcon így tett, amikor az Edda robbantott náluk, és a dobosukat elvitték együttesüktől...

A Tourinform Lentiben példaszerű térségi turizmusmenedzselő munkát végez. Ennek részeként, a helyi turisztikai adottságok jobb megismertetésére idén májusban – elsőízben – studyt szervezett.

Jó ötlet volt a Magyar Turizmus Rt.-től, amikor a „családi” üdülés témájú sajtótúrát megtervezték. Valóban alig van Észak-Magyarországnál változatosabb kínálattal rendelkező régió hazánkban.

Itt a nyár, mi pedig ki sem látszunk a pálmafás, tengerpartos, sütkérezős – henyélős üdüléskínálatból. De mit tegyen az, aki valami másra, esetleg többre vágyik? Ahol a biztonság kedvéért akad azért tengerparti üdülőparadicsom, és kulturális örökségünk egész tárháza is megtalálható.

Amikor pár napig az ausztriai Dél-Karintiában barangoltunk júniusban az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet vendégeként, valahogy mindig egy medvébe botlottunk. Szerencsére nem igaziba és vérszomjasba, de hol a rettenetes állkapcsát tekinthettük meg egy barlang mélyén, hol tanácsokat kaptunk erdei emberektől, mit tegyünk, ha találkoznánk eggyel lefelé a hegyi úton, a 2139 m magas Hochobirről.

A magyar turisták egyre jobban ismerik Európát, a tengerentúlt vagy a Karib-tenger szigeteit, de az utóbbi időben sokkal kevesebben járnak északi szomszédunk tájain. Ideje végre újra fölfedezni, Szlovákia kincseit. A Magyar Turizmus Rt. Budapest-Közép- Duna vidék RMI és a szlovákiai Vág-Duna-Ipoly Regionális Társulás közös szervezésében lebonyolított tanulmányúton mindez sikerült munkatársunknak.

A ko­ráb­bi évek­ben meg­szo­kott nyüzs­gés he­lyett vi­szony­la­gos csend és nyu­ga­lom fo­gad­ta Ba­la­ton­fü­re­den a Ho­tel An­na­bel­lá­ban a Szál­lo­da­szö­vet­ség ta­va­szi tag­ér­te­kez­le­té­re ér­ke­ző­ket. A vis­­sza­fo­gott­ság oka vi­szony­lag egy­ér­tel­mű: a ta­valy ta­pasz­talt szál­lo­dai for­ga­lom­csök­ke­nés az idén is foly­ta­tó­dik, és ke­ve­sen lát­ják még a fényt az alag­út vé­gén.

Is­mer­nek olyan em­bert, aki az is­ko­lái be­fe­je­zé­se óta egy és ugyan­azon he­lyen dol­go­zik? Akit bár hív­nak más­ho­vá, még­sem tud­ja ott­hagy­ni a meg­szo­kott zu­got. Szak­te­kin­tély a ma­ga te­rü­le­tén, mégsem ke­res so­kat, de kép­te­len fel­cse­rél­ni a meg­szo­kot­tat va­la­mi más­ra. Én is­me­rek ilyet, úgy hív­ják: dr. Probáld Ákos, a KSH-ban dol­go­zik im­már har­minc éve.

A kor­mány­vál­tás utá­ni struk­tu­rá­lis át­szer­ve­zé­sek kö­vet­kez­té­ben a ko­ráb­ban a Gaz­da­sá­gi Mi­nisz­té­ri­um ál­tal fel­ügyelt Tu­risz­ti­kai He­lyet­tes Ál­lam­tit­kár­ság át­ke­rült a Mi­nisz­ter­el­nö­ki Hi­va­tal­ba, s im­már önál­ló ál­lam­tit­kár­ság­ként mű­kö­dik. Ve­ze­té­sé­vel Pál Bé­lát, az Or­szág­gyű­lés Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­sá­gá­nak elő­ző el­nö­két bíz­ta meg a mi­nisz­ter­el­nök, aki így ál­lam­tit­ká­ri be­osz­tás­ban ve­ze­ti a tu­riz­mu­sért fe­le­lős kor­mány­za­ti hi­va­talt. Az újon­nan ki­ne­ve­zett ál­lam­tit­kár öröm­mel állt ren­del­ke­zé­sünk­re.

A Szé­che­nyi terv Ba­la­ton Ré­gió tíz­éves gaz­da­ság­fej­lesz­té­si prog­ram­ját az el­múlt év no­vem­ber 29-én Ba­la­ton­al­má­di­ban bo­csá­tot­ták tár­sa­dal­mi vi­tá­ra. A prog­ram stra­té­gi­ai cél­jai kö­zé so­rol­ták ak­kor, hogy a Ba­la­ton Ré­gió tíz éven be­lül Eu­ró­pa ver­seny­ké­pes, mi­nő­sé­gi tu­risz­ti­kai tér­sé­gé­vé vál­jon, hogy ol­dód­jon a tér­ség egy­ol­da­lú gaz­da­sá­gi össze­té­te­le, és meg­te­rem­tőd­je­nek egy új, több lá­bon ál­ló gaz­da­sá­gi szer­ke­zet alap­jai, va­la­mint szá­mot­te­vő­en ja­vul­jon a vál­lal­ko­zá­sok hely­ze­te és a he­lyi la­kos­ság élet­szín­vo­na­la. A tíz­éves prog­ra­mot négy alpro­gram­ra osz­tot­ták fel.

A Széchenyi terv és a Balaton

Ju­go­szlá­vi­án kell ke­resz­tül­vág­nia an­nak, aki vo­nat­tal uta­zik mon­te­neg­rói úti cél­ja fe­lé. Az Ad­ria Kon Ti­ki Tours meg­hí­vá­sa jó­vol­tá­ból az uta­zá­si iro­dák és a saj­tó kép­vi­se­lő­i­ből ös­­sze­gyúrt kis csa­pat is így tett. A Ju­go­szlá­via és Mon­te­neg­ró kö­zött hú­zó­dó jel­ké­pes or­szág­ha­tárt át­lép­ve, fen­sé­ges és fé­lel­me­te­sen ma­gas he­gyek kö­zött, vi­a­duk­to­kon át és meg­an­­nyi alag­úton ke­resz­tül visz az út Bar­ba, a ki­kö­tő­vá­ros­ba. A sza­bad­kai át­szál­lás és a ren­ge­teg ál­lo­más hát­rál­tat­ja a gyors meg­ér­ke­zést, ami így be­le­te­lik 16 órá­ba. A ju­go­szláv kor­mány az Eu­ró­pai Uni­ó­nál ki­lin­csel, hogy tá­mo­ga­tást sze­rez­ze­n a Szabadka–Belgrád–Bar au­tó­pá­lya meg­épí­té­sé­hez.

Eu­ró­pa leg­gaz­da­gabb élő­vi­lá­gú, leg­iz­gal­ma­sabb ten­ge­re ha­zánk köz­vet­len szom­széd­sá­gá­ban fek­szik. Ezért sem ne­héz or­szá­gunk­ban el­kö­te­le­zett Ad­ria-ra­jon­gó­kat ta­lál­ni, akik kí­vül­ről fúj­ják a nyüzs­gő hor­vát üdü­lő­pa­ra­di­cso­mok ne­ve­it: Opa­ti­ja, Krk, Pula, Ro­vinj, Rab, Zadar.

Két do­log hoz­ta láz­ba a spa­nyol fő­vá­rost má­jus idu­sán: a Baj­no­kok Li­gá­ja dön­tő­jé­ben nyert imá­dott csa­pa­tuk, a Real Mad­rid, és el­hoz­ta a ku­pát, a má­sik, hogy el­ér­ke­zett a vá­ros vé­dő­szent­jé­nek, Szent Izi­dor­nak ün­ne­pe. E két ok­ból egy is bő­ven elég lett vol­na, hogy sen­ki ne dol­goz­zon, egész nap in­kább tán­col­ja­nak, éne­kel­je­nek, egyik fiesz­ta kö­ves­se a má­si­kat. Így azon­ban szin­te le­ír­ha­tat­lan az az öröm­pa­rá­dé, amely­ben a BTH ma­gyar csa­pa­ta – a vá­ros fő­te­rén, a Plaza May­oron – részt vett.

Mi­lyen le­he­tő­sé­gei van­nak egy ál­lás­ke­re­ső­nek, ha úgy gon­dol­ja, na­gyobb ered­mén­­nyel ta­lál­hat ma­gá­nak meg­fe­le­lő, új mun­ka­he­lyet, ha nem egye­dül pró­bál­ko­zik, ha­nem va­la­melyik mun­ka­köz­ve­tí­tő se­gít­sé­gét ve­szi igény­be.

A ma­gyar par­la­men­ti kép­vi­se­lők utaz­ta­tá­sát is­mét az OTP Trav­el Kft. vé­gez­he­ti. Új­ra meg­nyer­ték azt a nyílt köz­be­szer­zé­si pá­lyá­za­tot, ahol a há­rom­éves le­he­tő­sé­get ki­ír­ták. Bár e friss hír kap­csán ta­lál­koz­tunk Mol­nár Ju­dit­tal, az OTP Trav­el Kft. ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­já­val, ter­mé­sze­te­sen sok min­den más­ról is szó esett Ó ut­cai iro­dá­já­nak hű­vö­sé­ben.

A rend­szer­vál­tás után – a po­li­ti­kai éle­ten túl – meg­élén­kül­tek a ha­zai kis­re­pü­lő­te­rek is. A re­pü­lés meg­szál­lott­jai, ki­sza­ba­dul­va az ál­lam foj­tó öle­lé­sé­ből, a ma­gyar ka­pi­ta­liz­mus sa­já­tos út­já­ra lép­ve meg­ke­res­ték a mód­ját an­nak, mi­képp re­pül­het­né­nek sa­ját ere­jük­ből. Az ered­mény ele­in­te na­gyon ve­gyes volt, és a hely­zet még ma sem pa­ra­di­cso­mi. A lát­ha­tó ten­den­ci­ák azon­ban biz­ta­tó­ak.

Saj­nos, a cse­hek győz­nek

A sze­líd szi­get fog­lyai

El­té­rő mér­ték­ben, de az ál­ta­lunk meg­kér­de­zett ide­gen­for­gal­mi cé­gek ve­ze­tői a busz­tu­riz­mus irán­ti ke­res­let élén­kü­lé­sé­ről be­szél­nek. A bi­za­ko­dás mel­lett azon­ban a szak­em­be­rek be­szá­mol­tak azok­ról a gon­dok­ról is, ame­lyek meg­ne­he­zí­tik a pi­ac sze­rep­lő­i­nek mű­kö­dé­sét. Eb­ben van­nak ob­jek­tív té­nye­zők és olya­nok is, ame­lye­ket a ver­seny­tár­sak tá­masz­ta­nak egy­más­nak, il­let­ve olyan aka­dá­lyok, ame­lye­ket a jog­al­ko­tók emel­nek az ide­gen­for­gal­mi cé­gek elé.

Kis­sé ne­héz­kes, a ré­gi idők­re em­lé­kez­te­tő ügy­ke­ze­lés. Sor­ban ál­lás, ér­tet­len­ke­dés. Sür­gős­sé­gi fel­ár­ral ugyan, de 48 órán be­lül bár­ki hoz­zá­jut­hat 100 dol­lá­rért a ví­zum­hoz. A köz­le­ke­dé­si esz­köz Aeroflot. Más, mint az em­lé­ke­ink­ben: ud­va­ri­as ki­szol­gá­lás, kom­for­tos gép. A le­ve­gő­ben még sen­ki sem sej­ti, hogy nem­csak idő­zó­nát, de egy kor­sza­kot is át­re­pül.

A Marché Inter­na­tion­al des Pro­fes­sion­nels de l’Immobilier ki­fe­je­zés­ből ki­ala­kí­tott mo­za­ik­szó – a MIPIM – a vi­lág egyik leg­na­gyobb in­gat­lan­fej­lesz­té­si és be­ru­há­zá­si szak­ki­ál­lí­tá­sát je­lö­li. Min­den év ko­ra ta­va­szán Cannes­-ban meg­ren­de­zés­re ke­rü­lő szak­ki­ál­lí­tás a vi­lág szin­te min­den tá­já­ról vonz­za az ér­dek­lő­dő­ket. A ki­ál­lí­tás ki­fe­je­zet­ten szak­mai; csak re­giszt­rált cé­gek, il­let­ve sze­mé­lyek lá­to­gat­hat­ják, a nagy­kö­zön­ség meg­je­le­né­se tel­je­sen ki­zárt.

Hu­szon­öt évi bé­két­len­ség után idén már­ci­us­ban vég­re nyu­ga­lom kö­szön­tött az In­di­ai-óce­án Gyöngy­szem­ének is ne­ve­zett Srí Lan­ká­ra. A szin­ga­léz több­ség és a szi­get észa­ki fe­lén élő, ta­mil ki­sebb­ség de­cem­ber vé­gén kez­dett bé­ke­tár­gya­lá­sa­it vég­re si­ker ko­ro­náz­ta.

Az utób­bi né­hány év­ben ör­ven­de­te­sen nőtt a vi­dé­ki uta­zá­si ki­ál­lí­tá­sok szá­ma. A már­ci­u­si bu­da­pes­ti nagy­ren­dez­vényt kö­ve­tő he­tek­ben idén is egy­mást ér­ték a vá­sá­rok. A leg­több eset­ben egy hét­vé­gé­re csak egy ju­tott be­lő­lük, más­kor ket­tő kö­zül le­he­tett vá­lasz­ta­ni. A po­ten­ci­á­lis ki­ál­lí­tók szá­má­ra ez egy­szer­re je­len­tett gon­dot és le­he­tő­sé­get. Hal­lo­más­ból ugyan­is na­gyon ne­héz el­dön­te­ni egy vá­sár­ról, ér­de­mes-e oda­utaz­ni vagy sem. Ha vé­gül el­megy az em­ber, ak­kor a sa­ját bő­rén fog­ja ugyan­ezt, drá­ga pén­zért meg­ta­nul­ni. Ab­ban min­den­eset­re az ál­ta­lunk meg­kér­de­zett ki­ál­lí­tók egyet­ér­te­nek, hogy a mis­kol­ci Men­jünk vi­lág­gá! cí­mű ren­dez­vény a leg­jobb vi­dé­ki tu­risz­ti­kai vá­sá­rok kö­zé tar­to­zik.

A hír köz­is­mert: a Ma­gyar Pos­ta feb­ru­ár 28-án Vé­tek János­nétól 90 mil­lió fo­rin­tért meg­vá­sá­rol­ta a Lenau Reisen Kft.-t, a ta­valy 1 mil­li­árd fo­rin­tos for­gal­mat és 10 mil­li­ós nye­re­sé­get pro­du­ká­ló uta­zá­si iro­dát. Mi­ért ad­ta el, ha ilyen si­ke­res volt a cé­ge? Er­ről is kér­dez­tem Véteknét, ami­kor ta­lál­koz­tunk.

Kö­zel 400 pol­gár­mes­ter, par­la­men­ti kép­vi­se­lő és tu­risz­ti­kai szak­em­ber vett részt már­ci­us­ban azon a kon­fe­ren­ci­án, amely az ön­kor­mány­zat­ok és a tu­riz­mus kap­cso­lat­rend­sze­rét pró­bál­ta fel­tár­ni.

Olyan so­kan jöt­tek el a BTH Tu­risz­ti­kai Szol­gál­ta­tó Kht. már­ci­us 26-i saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­já­ra a Ho­tel Gel­lért­be, hogy aki ké­sett, an­nak csak ál­ló­hely ju­tott, szin­te egy tűt sem le­he­tett le­ej­te­ni. Fe­ke­te Lász­ló, a BTH ügy­ve­ze­tő igaz­ga­tó­ja be­mu­tat­ta cé­gét, fel­ada­ta­it, hogy ala­kult a fő­vá­ros­ban 2001-ben a ven­dég­éj­sza­kák szá­ma, ar­ról is in­for­mál­ta a szak­mai hall­ga­tó­sá­got, mi­lyen mé­di­á­ban ír­tak, tu­dó­sí­tot­tak ta­valy Bu­da­pest­ről, és mi­lyen meg­je­le­né­sek vár­ha­tók az idén. A pre­zen­tá­ció vé­gén kér­dé­sek­kel zá­po­roz­ták az igaz­ga­tót: köz­biz­ton­ság, par­ko­lás, tu­ris­ták köz­le­ke­dé­se a fő­vá­ros­ban, ezek a té­mák ér­de­kel­ték leg­in­kább a hall­ga­tó­sá­got.

Va­jon egy fel­vé­te­li be­szél­ge­tést kö­ve­tő­en mi a te­en­dőnk? Ha ne­künk is tet­szik az ál­lás, és úgy érez­zük, esé­lyünk van rá – ho­gyan tisz­táz­hat­juk a mun­ka­kö­rül­mé­nye­ket, fel­té­te­le­ket, és ho­gyan hoz­zuk szó­ba azt, men­­nyit ke­re­sünk majd?

Azt vall­ja, ha va­la­ki szív­vel-lé­lek­kel sze­ret­ne az ide­gen­for­ga­lom­ban te­vé­keny­ked­ni, a leg­al­só szint­ről kell lé­pés­ről lé­pés­re el­jut­ni a fel­sőbb ré­gi­ók­ba. A Dél-du­nán­túli Re­gi­o­ná­lis Ide­gen­for­gal­mi Bi­zott­ság je­len­le­gi el­nö­ke már fi­a­tal­em­ber­ként a szak­má­ban dol­go­zott: min­den nyá­ron pincérkedett a Ba­la­ton­nál.

Az on-­line pi­ac­ra lé­pé­sé­nek ha­zánk­ban szin­te nin­cse­nek kor­lá­tai. Egy uta­zá­si iro­da tu­risz­ti­kai ter­mé­ke­i­nek, szol­gál­ta­tá­sa­i­nak a vi­lág­há­lón va­ló meg­je­le­né­se ala­csony költ­sé­gek­kel is meg­va­ló­sít­ha­tó. En­nek el­le­né­re a ma­gyar uta­zá­si iro­dák nagy ré­sze még nem is­mer­te fel az inter­net kí­nál­ta le­he­tő­sé­ge­ket. Ugyan­ak­kor a tu­risz­ti­kai szol­gál­ta­tók kö­zül az uta­zá­si iro­dák­ról el­mond­ha­tó, hogy a leg­na­gyobb arány­ban je­len van­nak az on-­line uta­zá­si pi­a­con. Cik­künk­ben az on-­line uta­zá­si iro­dák­kal fog­lal­ko­zunk, be­mu­tat­juk, me­lyik szak­por­tál­nak mi az erős­sé­ge, és mi­lyen in­for­má­ci­ó­kat ta­lál­hat­nak az utaz­ni vá­gyók. Ma Ma­gyar­or­szá­gon a klasszi­kus ér­te­lem­ben vett vir­tu­á­lis uta­zá­si iro­da – ilyen az ame­ri­kai trav­e­loc­i­ty.­com, amely a ha­gyo­má­nyos mű­kö­dé­si for­má­kat, fi­zi­kai te­vé­keny­sé­get tel­jes mér­ték­ben az in­for­má­ci­ós tech­ni­ka esz­kö­ze­i­vel he­lyet­te­sí­ti, és nem áll mö­göt­te egy tu­risz­ti­kai hát­te­ret biz­to­sí­tó va­lós uta­zá­si iro­da – az on-­line tu­risz­ti­kai pi­a­con egyá­talán nem for­dul elő.

Az on-­line uta­zá­si iro­dák hon­lap­ja­it el­vi­leg azért ta­lál­ták ki, hogy a le­en­dő ügy­fél meg­me­ne­kül­jön több­ki­ló­nyi pros­pek­tus be­gyűj­té­sé­től és bön­gé­szé­sé­től, más­részt, hogy friss in­for­má­ci­ók­hoz jus­son. Nem hát­rány per­sze a fi­ze­tés és az ügy­in­té­zés meg­könnyí­té­se sem. A bő­sé­ges adat­bá­zis mel­lett az át­te­kint­he­tő­ség és a lát­vány sem mel­lé­kes.