Horvátország, Olaszország és Görögország a legnépszerűbb külföldi úti célok
A magyarok közel kétharmada utazik külföldre legalább néhány évente - derül ki a Groupama Biztosító friss kutatásából. A külföldön nyaralók 31 százaléka minden évben átlépi a határt szabadidős céllal, sokan vannak azok is, akik néhány évente jutnak el párnapos külföldi utazásra, ezt minden negyedik megkérdezett mondta el magáról. 27 százalék évente többször is turistáskodik külföldön.
Értelemszerűen a többség (42 százalék) a nyári hónapokra időzíti a határátlépést, körükben változatlanul Horvátország a legnépszerűbb úti cél (27 százalék), ezt követi Olaszország és Görögország (12, illetve 8 százalék); összesen az utazók 57 százaléka megy tengerpartra a nyáron. Ausztria szintén népszerű, a magyarok 15 százaléka utazik ide, 20 százalék pedig június elején még nem döntötte el, merre vegye az irányt.
A KSH adatai alapján egyre többet utaznak a magyarok külföldre, az elmúlt bő tíz év alatt, 2007 és 2018 között negyedével nőtt a határainkon túlra irányuló utazások száma.
Költés
A kutatás alapján a magyarok takarékosan utaznak, 61 százalékuk a külföldi utazásokra szánt éves keretösszeget személyenként 100 ezer forint alatt igyekszik tartani. Közel 20 százalékuk 100 és 300 ezer forint közötti összeget szán kikapcsolódásra, e fölötti összeget már jóval kevesebben (8 százalék) adnak ki az év során. A turistáknak mindössze 3 százaléka költ évente félmillió forint fölött utazásra. A KSH adatai alapján tavaly átlagosan 16 900 forintot költöttek el naponta külföldi nyaralásaik során a magyarok.
Utasbiztosítás
Vannak, akik a biztosítást sem bízzák a véletlenre, 58 százalék szokott biztosítással utazni külföldre, harmaduk valamilyen bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítással, melynek fedezete nem minden esetre elegendő. Mindig, minden körülmények között csupán 17 százalék köt külön utasbiztosítást.
A kutatásról: A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2019 júniusában került sor. Az 1000 fős válaszadói minta az aktív korú, 18 évesnél idősebb magyar alapsokaságot reprezentálja nem, kor, településtípus és iskolai végzettség szerint.
