hirdetés
hirdetés

Nemzeti és történelmi emlékhelyek

2011. november 7-én elfogadta a Parlament a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását, amely bevezette a nemzeti és történelmi emlékhelyek fogalmát. Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár 2011. november 10.-én sajtótájékoztatót tartott a Budavári Mátyás-templomnál.

hirdetés

A kulturális örökség védelméről szóló törvénybe bevezetett, emlékhelyekről szóló új szabályozás két emlékhely-fokozatot határoz meg.

1. A tágabb szint az ún. történelmi emlékhelyek kategóriája. Ezek olyan kiemelkedő jelentőségű épített vagy természeti helyszínek, amelyek nemzetünk, vagy valamely hazánkban élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bírnak, ahol az ország politikai vagy kulturális életét befolyásoló és ezért megemlékezésre alkalmas intézkedések történtek. Az elfogadott törvényjavaslat 36 történelmi emlékhelyet határoz meg, többek között: az esztergomi várat, a nagycenki Széchenyi-kastélyt és a szegedi Dóm teret.

Történelmi emlékhelyek:

  1. Balassagyarmat, Vármegyeház
  2. Budapest, V. kerület, Batthyány örökmécses
  3. Budapest, VI. kerület, Terror Háza Múzeum
  4. Budapest, VIII. kerület, Corvin köz
  5. Diósgyőr, Vár
  6. Drégelypalánk, Vár
  7. Eger, Vár
  8. Esztergom, Vár
  9. Eszterháza (Fertőd), Esterházy-kastély
  10. Gödöllő, Királyi kastély
  11. Győr, Káptalan-domb (Püspökvár, Bazilika és a győri vár megmaradt része)
  12. Gyula, Vár és Honvédtiszti emlékhely
  13. Hajdúböszörmény, Hajdú kerületi székház
  14. Jászberény, Jászkun kerületi székház
  15. Kehidakustány, Deák-kúria
  16. Keszthely, Festetics-kastély és Georgikon
  17. Komárom, Erődrendszer
  18. Kőszeg, Vár
  19. Mosonmagyaróvár, a Határőr laktanya előtti tér
  20. Muhi, Csatamező
  21. Nagycenk, Széchenyi-kastély
  22. Nyírbátor, Református templom és fogadópalota
  23. Pannonhalma, Bencés főapátság
  24. Pécs, Székesegyház, püspöki palota és középkori egyetem
  25. Recsk, Nemzeti emlékpark
  26. Sárospatak, Vár
  27. Sárvár, Vár
  28. Sopron, Tűztorony
  29. Szarvas, Történelmi Magyarország és a Kárpát-medence mértani közepe, Trianoni békediktátum emlék- és zarándokhely
  30. Szeged, Dóm tér
  31. Szécsény, a kastély és a ferences kolostor
  32. Szigetvár, Vár
  33. Tihany, Bencés apátság
  34. Vác, Hétkápolna és Honvéd emlékmű
  35. Veszprém, Érseki vár
  36. Visegrád, Vár

2. A másik szint a nemzeti emlékhely. Ezek a helyszínek hazánk múltjában kiemelkedő szerepet játszottak, vagy valamely történelmi kor meghatározó színterei voltak, egyúttal a nemzet önazonosítását illetően is kiemelkedő jelentőségűek. A nemzeti emlékhelyek jellemzője továbbá, hogy a magyarság, vagy annak az itt élő nemzetiségekkel való összetartozását erősítő jellegük vitathatatlan. A törvénymódosítás jelenleg 9 nemzeti emlékhelyet határoz meg. A jogszabályban azért ezekre a helyszínekre esett a választás, mert jelenleg ezek azok, amelyek leginkább megfelelnek a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás kritériumainak, azáltal, hogy nemcsak történelmünket határozzák meg, hanem hovatartozásunkat, a magyarság jövőjét illetően is iránymutató jelentőségűek.

A nemzeti emlékhelyek eredetileg kilenc elemű körét:

  1. Várnegyed,
  2. Magyar Nemzeti Múzeum,
  3. Kossuth tér,
  4. Nemzeti Múzeum,
  5. Hősök tere,
  6. 298, 300, 301-es parcella,
  7. Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium,
  8. Mohács, Történelmi Emlékhely,
  9. Ópusztaszer, Történelmi Emlékhely

a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szakmai javaslata alapján határozta meg. A parlamenti vitában ehhez négy kiegészítési javaslat érkezett, melyből egyet (Pákozd) a Kormány támogatásával, további egyet (Somogyvár-Kupavár) kormányzati támogatás nélkül szavazott meg az országgyűlés nemzeti emlékhelyként. A másik két javaslat (Kehidakustány és Szarvas) parlamenti támogatás nélkül maradt.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ez a kör nem végleges, a jogszabály ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben más, arra érdemes helyszínek is elnyerjék a nemzeti emlékhely címet.

A törvény definiálja a nemzeti emlékhelyek használat céljait, úgyis, mint az ünnepi, protokolláris, idegenforgalmi és a köznapi használatot. A használati rendre vonatkozó rendelkezéseken belül megfogalmazza egy olyan használati terv elkészítésének és közzétételének a kötelezettségét, mely a meghatározott tartalmi elemek mentén tájékoztat az adott nemzeti emlékhellyel kapcsolatos információkról, ajánlás szinten fogalmaz meg a nemzeti emlékhely egyes használati céljaihoz kapcsolódó, a használatra vonatkozó szabályokat, valamint ismertet vonatkozó előírásokat egyéb védettségből következő, továbbá rendkívüli eseményekkel kapcsolatban követendő intézkedéseket.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai