Telekadó: Tényleg ez kellett a Budapest Airportnak?!
Egyetértett hétfőn a parlament a fideszes Riz Levente javaslatával, amely várhatóan egymilliárdos összegű telekadó-fizetésre kötelezné a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosát.
A javaslatot korábban támogatásáról biztosította Kósa Lajos debreceni polgármester is, aki a helyi adókról szóló törvény módosítását kezdeményezte. Ennek kiegészítését indítványozta a XVII. kerület ugyancsak fideszes polgármestere. Előterjesztését 287 igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés; a kormánypártok és a Jobbik támogatta, az LMP és az MSZP ellene szavazott. A törvényt várhatóan egy hét múlva fogadják el.
Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis - ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal - helyi adót kelljen fizetni utánuk. A javaslattal a kormány nem értett egyet, s azt a költségvetési bizottság többsége sem támogatta, a parlament azonban megszavazta.
Az origo.hu hírportál a múlt héten arról számolt be, hogy megközelítőleg 450 millió forintot bukott a XVII., 250-300 milliót pedig a XVIII. kerületi és a vecsési önkormányzat a helyi adókról szóló törvény évvégi módosítása miatt, amely kivette az adó hatálya alól a repülőterek "szilárd burkolatú mozgási területeit", azaz a futópályákat, a gurulóutakat, a műszaki és a forgalmi előtereket. Az írás szerint mivel a repülőterek túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, a közteher lényegében csak a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret, pontosabban az azt üzemeltető Budapest Airport tulajdonosát, a német Hochtief csoportot sújtotta volna.
Az önkormányzatok az Origo információja szerint az adócsomag novemberi elfogadása után számoltak is a több százmillió forintos bevétellel, de a parlament decemberben a fideszes Papcsák Ferenc módosító javaslatát elfogadva úgy határozott, hogy kiveszi a repülőtereket az adó hatálya alól. A zuglói polgármester az új alaptörvénnyel összefüggő törvénymódosítások közé illesztett javaslatát azzal indokolta, hogy a légi közlekedés adójogi megítélése azonos legyen a szárazföldi közlekedésével.
Papcsák Ferenc a hírportálnak azt mondta, hogy a Fidesz jogi kabinetjének vezetőjeként csak formális előterjesztő volt, és csak jogi szempontból nézte át a javaslatot, tartalmilag nem. Jogilag pedig szerinte megállta a helyét az indítvány, mert a közutak és a vasúti pályák is mentesek a helyi adó alól, így nem látott semmi aggályosat abban, hogy a repülőterek is bekerüljenek a kivételek közé.
Az új telekadó törvénytervezet további súlyos terheket ró a Budapest Airport vállára, közölte lapunkkal a repülőtere üzemeltető vállalat. A Budapest Airport egy sor rendkívül szigorú takarékossági intézkedést vezetett be, befagyasztotta 10,5 milliárd forintos idei fejlesztési terveinek megvalósítását és kénytelen elbocsájtani 180 dolgozóját.
2011-ben a Budapest Airport 675 millió forint (2,4 millió euró) telekadót fizetett. A parlament által 2011 decemberében elfogadott telekadó törvénymódosítás nyomán a Budapest Airport mintegy 1,6 milliárd forint (5,7 millió euró) telekadót kellett volna, hogy fizessen, ami mintegy 2,4-szeres adóemelésnek felel meg. A hétfőn elfogadott törvénymódosítás rekordnagyságú, nem kevesebb, mint 2,25 milliárd forint (7,9 millió euró) évente fizetendő adóra emeli a Budapest Airportra nehezedő pénzügyi terheket, ami a tavalyi szint 330 %-a.
Miközben az egész magyar légiközlekedés eddigi legsúlyosabb válságát éli és az iparághoz kapcsolódó vállalatok – köztük a Budapest Airport – a puszta túlélésükért küzdenek, a telekadó prés további szorítása súlyos károkat okoz. A nemzeti légitársaság csődje nyomán több ezer munkahely került veszélybe a légiközlekedésben, az idegenforgalomban és a szállodaiparban Magyarországon. Ebben a helyzetben gyors, átgondolt és hatékony lépésekre lenne szükség, nehogy a Malév-dominó másokat is maga alá temessen, hangsúlyozta Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója.
