A Bükk-hegység északnyugati lábánál levő, alig több mint ezer lakosú faluban arra törekszenek, hogy a következő időszakban még vonzóbbá tegyék a települést. Ezt nemcsak a helyiek érdekében, hanem az oda érkező vendégekért is teszik, és még fokozottabban a helyi természeti és kulturális értékekre irányítják a figyelmet. Tardonán fontosnak tartják az idegenforgalom fejlesztését, miután jól kiépített infrastruktúrával, út- és járdahálózattal rendelkezik a falu.
Visszatérő vendégeket várnak
A településen a két régebben épített vendégház mellett most egy újabbat alakítanak ki. Ezek mellett a borókás-dűlői horgásztónál is egy kisebb vendégházba várják az érdeklődőket, amelyet hamarosan bővítenek. Értesülésünk szerint visszatérő családok járnak a faluba, akik rendszeresen pihenéssel, kikapcsolódással töltik idejüket a tiszta levegőjű környezetben. Ők elsősorban gyalogos túrákra vállalkoznak. Ugyanakkor Tardona turisztikai szempontból központi helynek számít Észak-Magyarországon, mivel a vendégek 40-50 kilométeres távolságra érhetik el Miskolcot, Aggteleket és Egert is. De még közelebb van Szilvásvárad és Bánkút is.
"Tardona nemcsak a természeti szépségeiről nevezetes, hanem arról is, hogy a falu ma hazánk egyik legjelentősebb Jókai Mór-emlékhelye – mondta Sz. Pál-Kutas Orsolya alpolgármester. – Irodalmi érdekesség, hogy a nagy mesemondó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől ebben a faluban keresett és talált menedéket. Csányi Benjámin akkori földbirtokos fogadta be és álnéven rejtegette. Az akkor 24 esztendős írót Kossuth Lajos rokona és egykori titkára, Rákóczy János echós parasztszekéren menekítette az orosz csatamezőről a kis bükki faluba. Összesen négy hónapot töltött itt, miután 1849. augusztus végén, Róza napján érkezett és karácsony után távozott. Közben felesége, az ismert színésznő, Laborfalvy Róza Komáromban, Klapka György tábornoktól szerzett menlevelet Jókainak.
Olvasott, gyalogolt és sakkozott
Az író tardonai bujdosása alatt főleg olvasással töltötte idejét, de az akkori református lelkésszel, Rácz Endrével is szívesen sakkozott. Olykor a pappal, máskor egyedül indult el a környező erdőkbe, hegyekbe sétálni, túrázni és a szépséges tájat le is festette. Akkor érezte a legjobban magát, ha kiment a Hársas-forráshoz, majd felkapaszkodott az Örvény-kőre. Ennek a tetején ma egy mészkőoszlop áll, amelyen Jókai domborműves táblája látható. Az író az említett négy hónap emlékét később több regényében fel is dolgozta. Az is megmaradt a feljegyezések között, hogy amikor Jókai elköszönt Tardonától, akkor Rácz Endre tiszteletes Kovács János álnéven cselédlevelet állított ki neki, hogy munkát vállalhasson. 1850-ben tért vissza Budapestre, és azt követően egyre nagyobb hírre tett szert egymás után megjelent regényeivel.
Az alpolgármester érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a tardonai temetőben még az idén helyi összefogással állítják helyre Jókai bujtatójának, Csányi Benjáminnak a síremlékét. Egyébként a helyi turisztikai látványosságok közé tartozó református templom mellett emelkedik az a XIX. századi épület, ahol korábban iskola működött. Ott Jókai emlékszobát és tájházat rendeztek be. Ennek a háznak az első helyiségében az író személyes tárgyait, a róla készült portrékat, kézírásos feljegyzéseket, egykori sakktábláját és száz darabból álló emlékköteteit láthatják az érdeklődők. Ezeket a Miskolci Herman Ottó Múzeum és a Rákóczi Könyvtár szolgáltatta Tardonának. A gyűjtemény legnagyobb különlegessége azonban az a cizellált ezüstkehely, amelyet Jókai nevelt lánya, Jolán 1905-ben ajándékozott a tardonai református egyháznak.
A ház mellett a másik fontos nevezetesség a falu volt általános iskolájának udvarán felállított Jókai emlékmű, amelyet két egykor ott tanult diák tervezett és szülői összefogással hozták létre. Emellett a református templom falán, illetve bent a templomban is – ahol Jókai a bujdosása idején többször is imádkozott – márványtábla hirdeti az egykori ottlétét.
Regényes elbeszélés a rejtélyes hónapokról
Az idén 190 éve született a nagy mesemondó. Ezt a jeles évfordulót méltó módon igyekeznek megünnepelni a tardonaiak. Nemrég hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az I. Jókai Mór próza- és versmondó versenyt a környékbeli általános- és középiskolások részvételével. Emellett a kultúrotthon könyvtárában, a Tardonán élő és alkotó művészek kiállítását – festményeket, kézműves termékeket, fotókat – láthattak az érdeklődők.
Ebben a hónapban – március utolsó szombatján – pedig a helyi Fiatalok Hagyományőrző Egyesülete megszervezi az 1973 tavasza óta már hagyományos Jókai Mór Emléktúrát Tardonán. Az ezen résztvevők kijelölt és feladatokkal tarkított útvonalon indulnak el a községből, majd a Hársas-forrás, a Farkasgödör és a Buzgókő érintésével juthatnak fel a közel nyolcszáz méter magas Örvénykőre a Jókai emlékműhöz. Oda mennek tehát, ahol az író nagyon szívesen tartózkodott. Ezt követően érkeznek majd a szentléleki kolostorromhoz, a túra végén pedig a rendezők Jókai bablevessel kedveskednek a résztvevőknek.
Sz. Pál-Kutas Orsolya alpolgármester nemrég A Bükk bujdosója címmel írt regényes elbeszélést Jókai Mór négyhónapos tardonai rejtegetéséről. A művet magánkiadásban jelentették meg, amelyhez Gór Mihály tardonai festőművész készített grafikákat.
