hirdetés
hirdetés

A magyar turizmus kilátásai a japán piacon

Cso-cso-szán búcsút int Budapestnek?

Első ránézésre nincs okunk panaszra a japán vendégforgalmat illetően. Alaposabban megvizsgálva a tendenciákat, már nem lehetünk derűlátók. A japán beutaztatásban járatos Karsai Árpád turisztikai tanácsadó friss japán élményeit is megosztja olvasóinkkal.

hirdetés

A kormányváltás és új gazdaságpolitika milyen hatással van a japán turizmusra? Általában milyen a japán turizmusirányítás?

A turizmusirányítás reformja pár éve zajlott le, s olyan sikertörténetnek tekinthető, ami számunkra is szolgálhat tanulságokkal. A mostani gazdaságpolitikai váltásban a turizmus nincs érintve, a sikerágazaton nincs ok változtatni.

Milyen a 2000 utáni japán turizmusipar, és mi a reform lényege?

Az évtized közepéig is nemzetgazdaságilag elismert súlyú (4,5% körüli GDP részesedésű) turizmus fejlődése spontán, egy liberális gazdasági szabályozás közepette a piac igényei szerint zajlott. Japánban a beutazás évi 6 millió, a kiutazás 12 millió fő körül alakult. A belföldi turizmusból és a beutazásból származó bevételek évi 60 ezer milliárd forint körüli összeget tettek ki. A kormányzat egyre több fantáziát lát ebben az iparágban, melynek fő összetevője a belföldi turizmus. A 128 milliós lakosságon belül széles a kiegyensúlyozott egzisztenciájú középréteg, 25%-uk 60 év feletti, számukra a turizmus már szükségletté vált. A belföldi kínálat, az utazási irodák, szállodák ajánlatai középpontjában a vendéglátás-gasztronómia és a termálfürdők állnak. Minden sajtótermék, minden utcai vagy metróplakát teli van a belföldi turisztikai célpontok csábító képeivel, tájaival, ételeivel. Az embernek folyamatosan csorog a nyála. A kéthetes szabadság bevezetése – a turisztikai költés révén - 7 ezer milliárd forintot hozott a gazdaságba. A turizmust segítő legfőbb tudatos állami beavatkozás abban áll, hogy nem a naptárra bízzák, hogy egy adott évben az ünnepek hétvégére esnek-e , hanem újabb és újabb ünnepeket jelölnek ki (Kultúra ünnepe, Idősek tiszteletének ünnepe, Sport ünnepe), amelyek a hétvégével összekapcsolva négynapos szabadságot és turisztikai fogyasztást generálnak.

Japán utazási iroda portálja
Japán utazási iroda portálja

Mi történt ezután?

Gazdasági pillérszerepet kapott a turizmus. 2006-9 között jöttek a kormányzati intézkedések, jogszabályok, melyek hazánknak is jó példát jelenthetnek. A turizmust a gazdasági növekedés 7 motorja közé emelték. Turisztikai nemzet, turizmuspromóciós törvény, Turizmusfejlesztési Kormányzati Program, A nemzeti együttműködést koordináló Ügynökség , Növekedési Stratégia-Konferencia - a turizmusért és területfejlesztésért felelős minisztérium a többi tárcával és fejlesztési ügynökséggel együtt alakította ki az operatív intézkedéseket. Kedvezményes kincstári fejlesztési hitelek, adókedvezmények szolgálták a kínálat gyorsabb fejlesztését. A tervezést segítő, a gazdasági folyamatokat láttató szatellit statisztikai rendszert vezettek be. Igazi, alulról jövő közösségi – főleg vállalkozói – részvételű helyi szervezetek (DMO-k) épültek ki. Az eredmény látványos volt: 2010-re 8,6 millió külföldi turista, 26 millió beutazó külföldi vendégéjszaka, 17 millió kiutazó (érdekes, hogy a kiutazást nem tekintik gazdaságilag elveszett költésnek, hisz otthoni utazási irodával indulnak, áfát fizetnek, a küldő desztinációból induló közlekedési eszközt használnak. A kiutazás csak belföldi szakaszra eső költése 2010-ben 3 ezer milliárd Ft volt). A lényeg mégis a belföldi (és benne kis részben beutazó) turisták által elköltött (2010 ben) 75 ezer milliárd forint fogyasztás + 25 ezer milliárd Ft direkt tovagyűrűző és 120 ezer milliárd Ft indirekt fogyasztás, ami a tovagyűrűző hatásban áll.

Hagyomány és modernség
Hagyomány és modernség

Mi a tanulság ebből?

Az, hogy hiába tud a szakma, sőt nagyjából még a kormányzat nálunk is mindent a turizmus gazdasági összefüggéseiről , a kitörési pont szerepről, a DMO-k (TDM-k) fontosságáról, a szatellitszámláról, a szabályozók bevezetésének hatásairól, mégse történik semmi. A felismerésen kívül tettek helyett mulasztások sora látható. A turizmus törvény majdnem megszületett, de egy passzus miatt egyáltalán nem született meg. A szervezet alkalmatlan az irányításra. A turizmust évente dobálják más államtitkárság alá, s több tárca (NGM, NFM, de facto részben NVM) alá tartozik. Nincs döntéshozó (korábbi NBT- vagy IKT-szerű) érdekkordinációs szervezet. Egy keménykezű, ugyanakkor hatékony „top down” irányítás a káosznál jobb lenne. A kormány a 2/3 birtokában rendbe tehetné az iparágat , ahogy átalakított annyi más rendszert. A helyi TDM-szervezet éhhalálra van ítélve, van régió (turisztikailag gyors növekedésre alkalmas kistérségekkel, mint Gödöllő), ahol nincs is TDM-pályázat.

Lehet,hogy Japánban azért sikeresebb az irányítás, mert jobb a fogadó közeg: más a társadalom hozzáállása?

Tévedés. Ugyanolyan viszálykodó szervezetek vannak, ugyanolyan gyarlók az emberek, ugyanúgy hajlamosak a bürokráciára. Azonban ott a tévéműsorokban dúskálnak a gazdasági , társadalmi gondok izgalmas elemzésében, a családi drámákban, az egész közélet egy nyilt pszichoanalizis rengeteg tanulsággal és problémamegoldással. A régmúlté az érzelmeit elrejtő távol-keleti személyiség. Az államigazgatás művészete, hogy hatékonyan megmozgat szervezeteket és érdekcsoportokat célok érdekében. Mozgástér van és ők elmennek a felső széléig , mi meg az alsónál maradunk. Amit meghirdetünk, azt se valósítjuk meg (Az egészségturizmus kitörési pont legyen – mi valósult meg? Az EMMI-nek hatásköre sincs).

Milyen Magyarország piaci helyzete a japán küldőpiacon, és mik a trendek?

Az export érdekében régóta lebegtetett és most elindított jengyengítés a japán beutaztatás szempontjából jó, de a japán kiutazóknak drágítja az utazást , így a mi beutaztatásunknak még eggyel több oka van a stratégia átgondolására. Elemzők szerint azonban az árfolyamváltozás nem fog számottevő visszaesést hozni a japánok kiutazó kedvében. Helyzetünket pozitív stagnálás jellemzi, az MT Zrt szerény forrásaihoz képest korrekt szakmai munkát végez, amit ebből a kevés pénzből csinálni lehet, az szakmailag helyénvaló.

Ezek szerint a helyzet a japán piacon megnyugtató?

Egyáltalán nem, inkább kétségbeejtő. Ugyanis piacvesztésünk folyamatos. A helyzet a következőképp néz ki: a Magyarországra irányuló japán utazások nem pusztán hazánkért szerveződnek, hanem 3-4 közép-euróai országot ölelnek fel. Az útvonal legtöbbször Bécs-Prága-Budapest, sokszor Pozsonnyal kiegészítve. Az utóbbi években egy olyan trend figyelhető meg , hogy e csomagok szerkezete kissé eltolódik – a hátrányunkra. Budapest nem 3, hanem általában 2, időnként pedig már csak egy éjszakával vesz részt a csomagban. Az éves vendégszám és vendégéjszakaszám nem csökken (kivéve persze a földrengés évét, ami konkurrenseinknél is csökkenést hozott), de a versenytársaink térnyerése folyik. Az UNWTO tavalyra vonatkozó statisztikájában térségünkben Lengyel- és Horvátország turisztikai fejlődésének mutatói kétszámjegyű növekedést mutatnak! Hol vannak már a Budapestet kiegészítő Hollókő- , Herend-, Pannonhalma-szériák ? Sokszor a budapesti városnézés után a csoport azonnal távozik Pozsony felé. Ezenkívül látni kell egy új konkurens megjelenését: Varsó a térségben Bécs után elsőként fogja megcsinálni a tokiói közvetlen menetrendszerinti légijáratot. Ha nem lépünk, a japánok közép-európai túracsomagjai a jövőben Varsót, Bécset és Prágát fogják érinteni, és Budapest egy Pozsonyhoz hasonló félnapos kirándulássá süllyed. Lépni,építkezni kellene egy Varsó-Budapest-Bécs termékalternatíva felé.

 

Adatok: Vendégéjszakák/év / ezer fő

Forrás: Japan Tourism Marketing Co.2013. http://www.tourism.jp/en/statistics/outbound/

Magyarország nemzetközi vonzereje nem vitatható, mire a pesszimizmus?

A desztinációt versenyképessé tevő erőfeszítés nélkül leszekadunk. Magyarország fő turisztikai terméke a külföld felé: Budapest. Nincs gazdája, nincs brandje. Rendet kellene csinálni. Majdnem lett új stratégiája, mégsem lett. Van BudapestKártya néhány múzeumi kedvezménnyel. Csak az működik, amit a vállalkozók vérükkel, családi tőkéjükből felépítettek, nem a város vagy kerület támogatásával , hanem anti-vállalkozói miliője ellenére. A köz nem ad hozzá, nem fokozza, hanem lerontja a vállalkozói lendületet : ami ér valamit, az az ősapáink által létrehozott épített örökség (a Monarchiakori építészeti remekek) és a tehetséges vállalkozók, vendéglősök teljesítménye. A városimázs fő formálója a BKK, a biztonsági őrökkel és undok, nyelvet nem ismerő jegyárusokkal. Győztek a jogvédők: a hajléktalanok végigfekhetnek az utcákon, a városüzemeltetés és a színvonalas turisztikai miliő helyzete reménytelen lett. Nemcsak a szervezetet és marketinget, de a terméket is rendbe kell tenni. Ami a japán piacot illeti, mindent megtesz a város, hogy vonzerejét csökkentse. Egyik fő látványosságunk a Gellért fürdő volt, ahol januártól koedukált úszás van: a japánok, akik fürdőbe és nem uszodába járnak, sohasem hoznak fürdőruhát magukkal. E vendégkörnek tehát búcsút mondhatnak, de a Budapestre indulás egyik fő ösztönzőjét általában is elsorvasztották, mert nincs egy fővárosi turizmus, mint központi akarat és desztinációs építkezés, ami ezekbe az összefüggésekbe belegondolt volna. Nem mellesleg Japán továbbra is egyike a világ 10 legnagyobb költésű küldődesztinációjának évi 27ezer milliárd dollárral, egy főre eső turisztikai költésük több mint négyszerese a kínaiakénak.

Többet kellene a médiajelenlétre szánni? Mi a szükséges kommunikációs mix a japán piacon?

Nem kell mindenáron drága ATL eszközökben gondolkodni. Szerencsénkre az egyik legnagyobb nézettségű japán tévéadó rendre bemutatja Magyarországot, mert érdekesek vagyunk számukra. Ők fizetik az ideutazást, a szállást, a produkciót, az MT Zrt. jól megszervezi programjaikat. Semmilyen offline betét a közelébe nem érhet és nem is lenne megfizethető. Egy B2B típusú marketingnek mások a teendői, de azt önállóan kellene csinálni, mert a V4 es partneri kampányokból a végén mindig csak szomszédaink profitálnak.

A cikkhez felhasznált statisztikai adatok forrásai:

http://www2.unwto.org/en/press-release/2012-11-05/international-tourism-strong-despite-uncertain-economy White

Paper on Tourism in Japan 2012 http://www.mlit.go.jp/kankocho/en/siryou/whitepaper.html

A Japán Turisztikai Hivatal szakmai oldala: http://www.jnto.go.jp/eng/ttp/index.html

http://www.jnto.go.jp/eng/ttp/sta/PDF/E2012.pdf

Statisztika: http://www.tourism.jp/en/statistics/#outbound

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai