A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal meghívására június 4-7-ig barangoltunk Szlovákiában. Először Rožňavára, vagyis Rozsnyóra érkeztünk, amely a Karszt régió idegenforgalmi központja, Gömör legnagyobb városa, és egyben járási székhely is. A város a nevét egy különösen gazdag bánya után kapta, amelyet Rosnoubanának neveztek.

Tágas tér a központ, itt találhatók a város építészeti látványosságai, a reneszánsz őrtorony (renesančná strážna veža), a városháza, a püspöki palota, az egykori bányakamara épülete és az evangélikus templom. A város legszebb és legfontosabb nevezetessége a 14. századi gótikus Szűz Mária Mennybevétele-katedrális. A régi városháza épületében idegenforgalmi információs központ várja a turistákat.

Meglátogattuk a kézműves söreiről híres rozsnyói Kaltenecker sörgyárban Kovács László mérnököt. Ő az, aki Szlovákiában és Csehországban is elnyerte már az Év söre díjat, és dicsekedhet azzal is, hogy a világ 100 legjobb söre közé került be terméke. Sörgyári pályáját 1996-ban kezdte, mára már a Kaltenecker sörgyár vezérigazgatója. A sörgyár mellett éttermet is üzemeltet, így a turisták szinte mindent egy helyről kapnak, magyar, cseh és szlovák ételeket kínálnak, ezeket kombinálják a sörökkel – így van az étlapon csülökpörkölt gyömbérsörön, vagy bajor csülök barna sörön. Sörkóstolás közben elmondta, hogy évente több mint 30 típusú sört gyártanak, és főleg azokat az ízeket keresik, amelyek Szlovákia területén már száz-ötszáz évvel ezelőtt is voltak.

Természetesen Sona Jelinkova, a Szlovák Idegenforgalmi Hivatal budapesti képviseletének vezetője arról is gondoskodott az út összeállításakor, hogy aktualitása is legyen az utunknak. Időben odaértünk június 4-én a betléri Andrássy-kastélyban az „Erzsébet királyné történelmünkben és képzeletünkben” című kiállítás ünnepélyes megnyitójára, amelyen megjelent Habsburg György is.

Krasznahorka várától nem messze, Krasznahorkaváralján található az 1904-ben épült szecessziós emlékmű, Andrássyék mauzóleuma, amelyet egy nagy szerelem emlékére szlovák Tádzs Mahalnak is neveznek. Andrássy Franciska és Dénes mauzóleuma Kelet-Szlovákiában a Rozsnyóból Kassára vezető főút mellett található. Andrássy Dénes, a bécsi, nem nemesi családból származó Hablawetz Franciskával (1838-1902) kötött házasságával megsértette a régi nemesi hagyományokat, ezért a családja kitagadta. Harmonikus házasságuk 36 évig tartott és a gróf felesége halála után nagyszabású mauzóleumot építtetett szerelme emlékére. Nemcsak maga az épület van szobrokkal díszítve, de a mellette található park is, itt örökítette meg hűséges kutyájukat is a gróf, akit halála után szintén a mauzóleumba temettek. Érdekesség, hogy Andrássyék az elsők voltak Magyarországon, akik 1898-ban nyugdíjat kezdtek fizetni nagybirtokaik alkalmazottainak. Ide minden hónap első vasárnapján ingyenes a belépés.

A háromszintes jégbarlang és a híres lovasudvar

A dobsinai jégbarlang a Szlovák Paradicsomban Dobsina várostól légvonalban 6 kilométernyire északnyugat felé a Ducsa-hegy oldalában, a tengerszint fölött 969 méter magasságban található. Bejárata az alatta folyó Gölnic völgyénél 130 méterrel magasabban fekszik. A barlang háromszintes, a jég birodalma az alsó szinten található. A barlang levegőjének hőmérséklete 0 °C, jégrétegeinek vastagsága 30–40 m. De csodáit szinte lehetetlen elmondani. Ez a védett természeti képződmény az egyik legértékesebb és legérdekesebb természeti jelensége Szlovákiának. Sehol, az alpesi térségen kívül, Európában nem található annyi jég, amely helyenként több mint 25 m vastagságnál nagyobb. Egyedülálló díszítésének köszönhetően az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

A jégbarlangtól alig tíz percre megnéztük és volt, aki kipróbálta a Tarzánia kalandpark kötélpályáját is, amely komoly felkészülést igényel.

A Szlovák paradicsom déli részén a Glac-tetőről lefolyó víz alakította Zejmark szakadék látogatható szoros. A patak, amelyik átfolyik rajta a Hnilecbe torkollik a Mlynky-Biele Vody települések alatt. Fő forrása a bőségesen fakadó Zejmarki kút. A patak néhány fokozatú vízesésrendszert alkotott, amelyet Ján Nálepka kapitány tiszteletére neveztek el, a szorost 1963-ban nyitották meg.

Következő állomásunk Brzotin, vagyis Berzéte volt, a Sajó völgyében fekvő településen már a tatárdúlás előtt vásárokat rendeztek. A község Rozsnyó városának nemesi székhelye volt, erre utal az itt található négy kastély, illetve kúria is. A mindössze 190 lelket számláló, teljesen magyar ajkú református gyülekezet már évek óta embert próbáló harcot vív az ősi templom felújításáért. A templom rendszeresen otthont ad kulturális rendezvényeknek, melyek bevételét a templom felújítására fordítják.

Berzéte híres a Lovasudvarról, ahol kényelmes szobák, wellness és lovaglási lehetőség várt a házigazda kínálásával. Itt, ahogy mi is megtettük, érdemes megszállni, és csillagszerűen bejárni a környéket. Tizenhét ló, pónik s szamár várja a sportszeretőket, kis állatudvar is szórakoztathatja a kisebbeket. A birtok tulajdonosainak egy fedeles lovarda kialakítása most a legközelebbi cél, hogy télen is tudjanak a wellnessen kívül programot nyújtani a turistáknak.

Mindjárt az országút mentén található az a Máriássy-kastély, amely 1729-ben épült barokk stílusban. Főhomlokzatán oszlopos rizalit található, melynek erkélye alatt a Máriássy-család címere látható. Az épületben most levéltár működik. A Máriássy-család másik kastélya klasszicista stílusban épült 1837-ben. Az épületet a népnyelv csak „fehér-kastélyként” ismeri, bár színe most sárga, és a Szlovák Karszt Nemzeti Park Természetvédelmi Felügyelete működik az épületben.

A Berzétei Református Templom régió talán legidősebb református temploma. A jelenleg is zajló régészeti feltárások arra engednek következtetni, hogy az épület a kezdeti időkben nem templomként funkcionált, olyan épületmaradványok kerültek elő, amelyek a jelenleg fennálló templom legkorábbi maradványainál idősebbnek tűnnek. Talán egy főúri lakhely, várszerű erődítmény lehetett.

Štítnik (Csetnek) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában van, a csetneki gótikus plébániatemplom évszázados falait szinte teljesen beborítják a 14-15. századi freskók. A város legjelentősebb műemléke azonban a gótikus evengélikus templom, egyben nemzeti műemlék. Eredetileg egy háromhajós bazilika volt a 14. és 15. századból, pazar csillagszerű és hálószerű mennyezettel. A falak több mint 200 négyzetméter festett, a hitélet egyes jeleneteit ábrázoló gyönyörű freskókkal. A templom berendezéséből megmaradt egy bronz keresztelőmedence a 15. századból, a 16-18. századbeli padok, több sírfelirat, a reneszánsz-barokk főoltár 1636-ból való, a szószék 1693-ból, és számos további apróbb műtárgy.

A magyar szent királyokról és az udvartartásukban élő hölgyekről készült ábrázolások nagy része páratlan ritkaságnak számít. A település valaha nagyon gazdag volt, ezért épülhetett itt ilyen ékes templom. Csetnek község története kezdettől fogva szorosan összefonódott a bányászattal. A felszínre hozott színes ásványokat a művészek is felhasználták alkotásaikhoz, sok festékpor alapját képezték. Érdekesség a templom ódon orgonája, amelynek fából készült szekrénye a mai Szlovákia területén a legrégibbnek számít. A templomban sírkőtáblák is vannak, itt található az 1594-ből származó Štefan Bebek sírkőtáblája.

Az Aragonitbarlang Martinházán

A Martonházi-aragonitbarlang vagy más néven Ochtinai-aragonitbarlang (szlovákul: Ochtinská aragonitová jaskyňa), amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO Világörökség része, a világ három látogatható aragonitbarlangjának egyike. A Rozsnyótól 26 km-re, a Gömör–Szepesi-érchegységben található, 300 m hosszú barlangot 1954-ben fedezték fel, és 1972-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A Várhegy északkeleti oldalán 660 méter magasan nyílik. Földalatti csarnokait az aragonitból formálódott különféle képződmények díszítik, amelyek a felszíni vizek korróziós tevékenysége és mészkő kikristályosodása folyamán jöttek létre. Színük a fehértől a barnáig terjed, s alakjuk rendkívül változatos. Korukat 138 000 és 13 000 év közé teszik a kutatók. Napjainkig tíz termet tártak fel, amelyeket a képződmények formái után neveztek el. Így van például Tejút-terem, Csillag-terem, Márvány-terem.

Gömörhorkán, a Kövirózsa panzió vendégeként búcsúztunk Szlovákiától. A Szlovák Karszt Nemzeti Park kapujánál épült Penzión Skalná ruža - Kövirózsa panzió ingyenes Wi-Fi-vel, terasszal és grillezési lehetőséggel várja vendégeit. A szlovák karszthegység 20 méterre kezdődik, az UNESCO Világörökség listáján szereplő Gombaszögi, Domica és Ochtinai aragonitbarlangok pedig 10 és 15 km-re találhatók. Panziójuk szinte állandóan foglalt, szeretik a vendégek a tulajdonosokat, ami nem is csoda, hiszen itt is gömöri ételeket főznek a vendégek kedvére. Hosszú kerékpáros túrára indulhatnak a sportosabbak, mintegy 500 kilométer jelzett kerékpárút várja őket, de az se búsuljon, aki kerékpár nélkül érkezik, kölcsön is adnak készlet. A tulajdonosok, Éva és Tamás a drótszamarak javításáról is gondoskodnak.

A sűrű programmal eltöltött négy nap alatt megismerhettünk Gömör és környéke egy részét, közel sem az egészet. Ahhoz talán évek is kellenek, annyi a látnivaló. Javaslom sportolásra, pihenésre, kulturális feltöltődésre ezt a gyönyörű helyet.