hirdetés
hirdetés

Kár!

Reméljük, olvasóink közül többen is figyelemmel kísérték a múlt héten zajlott Tour de Hongrie (Tdh) magyar kerékpáros körversenyt. Szerintünk sok látványos szakasz volt, látványos helyszíneken; kár, hogy a Tdh fináléjának korábban már otthont adó Budapest akkor maradt ki, amikor az esemény komolyabb, nemzetközi médiahátteret kapott. Vélemény következik.

hirdetés

„A zárónapon, Budapesten – a tervek szerint Újbudán, a Duna partján, éppen ott, ahonnan az első, 1925-ös Tour de Hongrie mezőnye útjára indult – látványos körpályás versennyel fejeződik be a hatnapos Tour de Hongrie” — közölték lelkesen és bizakodón a magyar kerékpáros körverseny szervezői 2018. február 27-én. Ekkor már néhány hónapja tudtuk, hogy a TdH kategóriát ugrott; a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség, UCI 2.1-essé minősítette, ami a mezőny nemzetközibbé válása, pénzdíjak növelése és ranglistapontok nagysága mellett azt is jelenti, hogy a versenyt több - akár külföldi - tévécsatorna is közvetíti. Élőben vagy felvételről. Azaz szakaszhossztól függően órákon át turizmusmarketingelhető Magyarország és benne Budapest.

Az idézett februári tervek közlésekor még nem tudhatták a szervezők, amit 2018. június 27-én, alig másfél hónappal a siófoki prológ előtt Eisenkrammer Károly főszervező jelentett be: „Az elmúlt évekkel ellentétben a versenyt augusztusi időpontban rendezzük meg, és az augusztus 20-i ünnepi események miatt nem sikerült megállapodnunk a Fővárossal a közterületek használatáról.” Ágazati pletykák szerint az amúgy a 20-i hacacáré előtt egy nappal véget ért TdH be nem engedése mögött valamiféle személyes torzsalkodás állhat. Még szomorúbbak lennénk, ha ez tényleg így lenne.

A TdH szervezői által befutónak megálmodott helyszín a 20-i hosszú hétvégén egyebek mellett színpaddal volt tele. Miért nem lehetett a 20-i eseményekbe integrálni a TdH utolsó szakaszának befutóját? „A harmadik versenynapon Velence és Székesfehérvár közötti etapra kerül sor, a nemzetközi mezőny célba érkezése a fehérvári Királyi Napok egyik fő eseménye lesz.” - idézzük ismét a közelmúltat. Most már mindegy, de Budapest a befutó helyszíneként talán a TdH-t közvetítő csatornákon csinálhatott volna magának némi járulékos vendégéjszaka-generáló marketinget. Olyat, amilyet biztosan látnak a városatyák is, ha olykor az Eurosporton a Tour de France-ra, Giro-ra vagy Vuelta-ra hangolnak. Vagy akár az Eurosport által már egy ideje közvetített lengyel körversenyre (dwa bratanki…)

A győztes Belletti, Fotó: Tdh.hu

És amilyet láthattunk múlt héten kis hazánkból. Kereshetnénk fanyalognivalót az M4-es kommentátorok munkájában, de szerintünk a magasabb UCI-kategória adta közvetítési lehetőségek által megkívánt, rangos körversenyeken már megszokott település-ismertetői feladatnak igyekeztek a lehető legjobban megfelelni. Munkájukat segítették egészen látványos légi és földi felvételek, amiktől kedve kerekedik a nézőnek, hogy bringára pattanva fedezze fel az érintett településeket. Így az utolsó szakasz befutójának a budapesti „nem” után helyet adó Kazincbarcikát is.

Tegyük a szívünkre a kezünket: (ezúton is elnézést a Barcikát a képernyőn tényleg lelkesen és kedvcsináló módon bemutató polgármestertől) hányunknak jut eszébe, hogy ellátogasson a sokak emlékében úgy hagyott iparvárosként élő borsodi településre? A TdH befutójának közvetítése közelebb hozta a megújulni akaró egykori iparvárost, de biztos nem vették volna zokon a derék helyiek, ha idén „csak” egy szakaszt zárnak náluk.

Hátha jövőre Budapest örömmel fogadja az akkor még – reméljük - mindig nemzetközileg közvetített Tour de Hongrie-t. Ezt a szervezők is remélik: "Fontos azonban megjegyezni, hogy számunkra a jövőben is kiemelt fontosságú lesz az, hogy a versenyt a Fővárosba hozzuk, és Budapestet is megmutassuk médiapartnereinken keresztül a világnak. Ezért már az idei verseny után megkezdjük az egyeztetéseket az illetékesekkel, hogy elkerüljük az ideihez hasonló ütközéseket, problémákat” - közölték a szervezők a „rémhírt” követő közleményükben. Hajrá!

Múltidézés: 1925. június 27-én, hajnali négykor, a Gellért-szálló előtt gyűltek össze az akkor porfelhőlovagoknak nevezett kerékpáristák az első magyar körversenyre. Ezt követően két év kihagyással a II. Világháborúig minden évben megrendezésre került a verseny. 1945-1965 között volt, nem volt. 1962-ben volt; történetének leghosszabb távján, 1392 kilométeren. 1993-ban vették fel újra a körverseny fonalát, ami néha nem is annyira kör, mint például az idei. Majd hat év után, kis szünetet követően 2001. július 12. óta, a korábban szintén országutista Eisenkrammer Károly által felkarolva van Tour de Hongrie-nk. Az ideit a harminckét esztendős Manuel Belletti nyerte.

hirdetés

Címkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai