E válasszal két újonnan indult bo­rászat ifjú képviselői – az egyik a neszmélyi borvidékről Gottwald Szilárd, a másik pedig Balatonfüredről a Lukács Lilla–Barabás Barna házaspár – is mélyen egyetértenek. Egyelőre az ország két pontján ugyan, de egyformán szerelemből borászkodnak, és pontosan tudják, pénzt kivenni nemrégiben indult vállalkozásukból – az még a jövő zenéje.

Gottwald Borászat

A VÁRAKOZÁS ÖRÖME

Ha Gottwald Szilárd neve valakinek a ven­déglátós szakmában ismerősen cseng, az nem véletlen, hiszen a két testvér – Szilárd és Zoltán – jó ideje viszi az édes­apjuk által alapított családi vállalkozást, a sikeres tatai szállodát, ahol Szilárd a konyhát is vezeti. Emellett a szőlőjük­ben, a pincészetükben is gyerekkora óta részt derekasan vállal. „2006-ban kezd­tük a szállodánkban a wellnessrészleg kialakítását, és mivel ez a család minden idejét, energiáját elvette, apám kijelentette: idén a dunaszentmiklósi pincészetünkkel nem ér rá foglalkozni, úgyhogy nem lesz bor.” Mivel Szilárd mindig is a pincészet­ben sertepertélt, „bevállalta”, és azóta is folytatja ott a munkát. Ma már húszezer palack készül évente a Gottwald Borászat­ban, a szőlészetben és a pincében Szilárd vezeti a munkát. Olaszrizling a zászlós­hajójuk a neszmélyi borvidéken találha­tó szőlőjükben, emellett van irsai olivér, szürkebarát, a kék fajták közül kékfrankos, pinot noir, cabernet sauvignon. Szőlőik 70 százaléka – ahogy illik e vidéken – fehér fajta, a kékszőlőjükből főként rozé készül. „Autodidakta módon lettem borász – vallja –, de szerencsém van, mert igazi nagyoktól leshettem el a szakma csínját-bínját: Béger Ákos, Kamocsay Ákos, Mikóczy István, Szőllősy Mihály voltak a mestereim, tőlük tanultam, hogyan kell megőrizni egy-egy fajta jellegét, melyiket mikor érdemes szü­retelni, és mikor érdemes hordóba tenni egy-egy fajtát.” Szilárd a szőlőművelést szakemberre bízza, őt inkább a pince­munka érdekli: „Legjobban a szüret utáni hónapokat, a várakozások izgalmas idejét szeretem, amikor még erjed a nedű, és nem lehet tudni, mit rejt az az évi termés.”

Zelna Borászat

HORDÓT A MENYASSZONYNAK!

Hét hektár balatonfüredi és környéki szőlővel kezdődött, amely idővel nyolc lett, és jövőre tovább bővítik a terüle­tüket, mondja Lukács Lilla és Barabás Barna. A fiatalok Budapestről költöztek Balatonfüredre, hogy ezentúl imádott hobbijuknak élhessenek életüket betöltő feladatként. Borászatuk, a Zelna elneve­zését inkább ne firtassuk, mert rögvest belefognak valamiféle családi eredetű, hosszas magyarázkodásba. Maradjunk a ténynél: jól csengő, dallamos és könnyen megjegyezhető ez a név.

Náluk is az olaszrizling fő fajta (akár­csak a tatai Gottwaldnál), emellett pinot gris-t, merlot-t, zweigeltet és cabernet sauvignont is tartanak, feléjük, a Balaton-felvidéken ez már szinte előírás. Tervük még a ritkaságszámba menő pinot blanc, ez a sokarcú, izgalmas fajta, „amelyből majd pezsgőt, könnyű fehérbort és hordós érlelésű nehezebbet is készítünk” – avat be terveibe Barna, az ifjú férj. Ő korántsem autodidakta módon csöppent a szőlők, borok világába: diplomázott kertész, sző­lész, borász.

Meghatározó vonalként a könnyedebb ízvilágú, reduktív fajtákat viszik, emellett készítenek dűlőszelektált hordósokat is, igaz, az idei, első évükben még csupán tízezret palackoztak a saját termésből (a tavalyi év eléggé megkérdőjelezhető idő­járása miatt is). A Zelnánál is a fehérbor a meghatározó, van emellett rozéjuk, és egy kevés vörösborral is rendelkeznek már. Gyönyörű palackjaik címkéi Pletser Cecília grafikus szakértelmét dicsérik, és az sem mellékes, hogy Lilla korábban a reklám világában tevékenykedett, reklám- és mar­ketingtéren nem kell tehát külső segítség.

Kézműves, családi borászatuk tervét különben már jegyességük alatt dédelget­ték, nem lehetett véletlen, hogy nászaján­déknak a legtöbb családtagtól, ismerőstől, jó baráttól hordót kaptak ajándékba.