Megérkezett a Winestone 2.0
Fellélegezhet, aki külföldről érkezett vendégeivel a pesti Belváros egyik csomópontja környékén, a Kálvin térnél téblábolva olyan helyre szeretne beülni, ahol magyaros ízvilágú ételeket, borokat kóstoltatnak...
... és a gulyás-pörkölt-Gundel palacsinta szentháromságán túl jóval frissebb, modernebb felfogásban szeretné a vendéglátó bemutatni a hazai gasztronómia ízvilágát. Mert ott van mostantól a Winestone étterem (amelynek második tagja nyílt meg, az első a Váci utcában üzemel) a tér sarkán álló Mercure City Center szálló földszinti részén, jókora fedett duplaterasszal, amelynek egyik része a térre, másik a Kecskeméti utca felé nyílik.
Az Accor szállodacsoport amúgy nem itt, vagyis határainkon belül találta ki ezt a különleges koncepcióval működő éttermet, hanem lengyel szülőatyja volt az ötletnek. Azonban tény, az ételspecialitásokat, amelyek egy részét fekete palakövön tálalnak (innen az elnevezés), nagyon átgondolt koncepcióval készítik el a konyhán, és szinte mindhez tökéletesen passzol és csúszik le egy-egy szép tétel valamelyik magyar régió pincészetének kínálatából.
Buda és Pest találkozásánál
No de mit is kóstoljunk egy forró nyári estén, az étel- és itallap pazar választékából? Az előételek kiválasztása közbenl némi vita alakul közöttünk, mert egyikünk a magyaros kő mellett tenné le a voksát mangalica sonkával, másikunk a Pest névre elkeresztelt kő és a Buda közt lamentál (egyiken marhabélszín, másikon kacsamáj szerepel könnyű salátákkal). Végül egy huszárvágással megoldjuk a gordiuszi csomót: kikérjük a Buda és Pest kínálatot egy fekete lávakövön tálalva, ahol amúgy örömmel fedezzük fel, hogy a májat a bélszínből készült mennyei tartártól személyesen a Duna csíkja választja el egy habkönnyű mártás képében, némi (norvég) lazac és (olasz) kapribogyó kíséretével.
Igen ám, de mire kitálalják elénk a fővárost (és esküszöm, nem telt el sok idő), hibázunk egy óriásit: ugyanis elénk teszik a várakozás percei alatt a Winestone házak egyik specialitását, a dukkah-t (ez egy olajos magvakból,többek közt pisztáciából készült sajátos keverék), ami mellé isteni olivaolajat öntenek, és kovászos házikenyeret hoznak - és ezzel már el is veszünk. Egyik szeletet tüntetjük el a másik után - pedig még az előételnél sem tartunk!
Hozzá kezdő lépésként a hely saját márkás boraként szereplő, amúgy a Haraszty Pincészetben készült Irsaiját és Rosé-ját kortyoljuk - a nyáresti vacsora igazán jó indításaként.
Szűz lángossal, lazac salátával
Egyikünk lazaccal, buggyantott tojással dagadozó zöldsaláta egyveleget kér, hollandi mártással megbolondítva, másikunk egy olyan ételt rendel, amit már kóstolt korábban a Váci utcai Winestone egységben, és bevéste magát emlékezetébe: ez a sertésszűz lecsóval, lángossal körítve. És örömmel konstatálja, hogy a duó másik tagja félbeszakítja egészséges saláta porciója eltüntetését, mert őt is elcsábítja az izgalmas trió. E fogásnál egyébként a nagy kedvenc még a friss lecsó valamilyen rejtélyes eljárással olyan frissre, roppanósra és tökéletesen ízesítve tálalják a Winestone-osok, ami a külföldiek számára akár a magyar konyha legmagasabb kultúrájának egyik hirmondójaként szerepelhet.
Mindehhez új tételek dukálnak a 80 százalékban magyar borokat kínáló borsorból: savignon blanc-t és pinot noir-t kóstolunk. Végül pedig, lezáróként, hazai pálinkákból kerül egy-egy öntetnyi a pohárkába, lehajtjuk ugyan, de nem búcsúzunk, hamarosan ismét erre vezet majd az utunk.
