A kormány a döntéstől a turizmus fellendülését várja a két évtizede szeparatista villongásokkal terhes államban. Kormányzati statisztikák szerint az egykor kelet Svájcának nevezett állam lakosságának 60 százaléka függ megélhetésében az idegenforgalomtól. A régió sokáig a hegymászók, síelők, ifjú házasok és filmkészítők Mekkájának számított impozáns csúcsaival, gyümölcsöseivel. A muszlim többségű Kasmír fölötti fennhatóságért azonban India és Pakisztán két háborút is vívott egymással az elmúlt években, s a harcok nyomán leáldozott a turizmusnak. Az 1989-ban kezdődött összecsapások eddig összesen 47 ezer áldozatot követeltek.
Az idén nyárra megnyitott, 3000 és 7800 méter közötti csúcsok az állam Tibettel határos Ladakh nevű tartományában találhatók. Ladakh nagyrészt kimaradt az összecsapásokból, de a katonai jelenlét nagyon erős a térségben. "Idén nyáron Ladakh régióban 104 hegycsúcsot nyitunk meg a túrázók és az expedíciók előtt, nagyszámú külföldi turistát vonzva a térségbe, fellendítve a kalandturizmust" - nyilatkozta Nawang Rigzin Jora, Kasmír idegenforgalmi minisztere.
A hatóságok közlése szerint a katonai villongások alábbhagytak a régióban az India és Pakisztán közötti békefolyamat 2004-es kezdete óta. Ennek ellenére lövöldözések és pokolgépes támadások továbbra is követelnek halálos áldozatokat. Sok kormány továbbra sem javasolja állampolgárainak, hogy Kasmírba látogassanak. Az indiai államban egy hírhedt 1995-ös merénylet során hat nyugati túrázót elraboltak, közülük később egy norvég túszt lefejeztek, egy amerikai megszökött, a többi négyet azóta sem találják - feltehetően meghaltak. (MTI)