hirdetés
hirdetés

Pénzügyi gondok a magyar szállodaiparban

Tömeges bedőlés vagy megtisztulás?

Az utóbbi csaknem fél évben több hazai szálloda is bezárta kapuit. Az esetek egy része szerencsére ideiglenes volt, és üzemeltetőváltással végződött, néhány ház jövője azonban most is bizonytalan. A gondok nem csupán az újonnan épült szállodákat érintik; több régi, patinás ház tulajdonosa is pénzszűkébe került.
hirdetés
'

„Sajnos benne van a levegőben egy csődhullám” – fogalmazott kérdésünkre borúlátóan Hegedűs Attila, a szállodaberuházási tanácsadással foglalkozó Horwath Htl igazgatója. Hegedűs úgy látja: a turisztikai ágazat válságát a szállodaipar sem úszhatta meg. Ugyanakkor a piac tisztulása is várható a nem piackonform vagy életképtelen beruházások csődbemenetelétől. A Horwath HTL szerint csődveszély nemcsak azokban a szállodákban jelentkezik, ahol a bevételeket felemésztik a működési költségek, hanem több olyan háznál is, amelyek 2005–2006 környékén nyitottak. Ezek jelentős részénél 2008-at követően indultak a komoly banki törlesztések.

Hova jutottunk?

Mire régiós lemaradását behozva a hazai szállodai kínálat kibővült, beütött a Magyarország turizmusát igen mélyen érintő válság. A bővülés különösen a négy- és ötcsillagos kínálatot érintette. Ugyanakkor a 47 186 szobában a belföldi vendégéjszakák száma 2009-ben 8,1, míg a külföldieké 9,3 százalékkal esett vissza 2008-hoz képest. Különösen Budapest szenvedett el jelentős visszaesést: a fővárosban az országos átlagot meghaladó 11%-os csökkenés volt tapasztalható.

A foglaltság a régiós vetélytársakét a válságig is alulmúló 48,5%-ról 43 százalékra csökkent. Az egy szobára jutó bevétel (RevPAR) 11,6%-os esés mellett 6423 forint volt. Sovány vigasz, hogy egy bázispontos növekedés mellett a bruttó átlagár 14 944 forintot tett ki.

2009-ben a megnövelt wellnesskapacitás foglaltsága és a RevPAR az országos átlagot is alulmúlta. Előbbi 40,8%-ot, míg utóbbi 5 159 forintot tett ki.

A válság során derült ki, hogy a „szállodai kínálatfejlesztés szerkezete és intenzitása nem minden esetben volt helyes és minden szempontból átgondolt” – fogalmaz árnyaltan a Magyar Szállodaszövetség egy márciusban kelt, a szállodaipar gondjaira gyógyírt kereső tanulmánya. Az összefoglaló szerint „az újonnan létrejött kapacitások fenntartható, jövedelmező működtetése jelenünkben nem mindenhol látszik biztosítottnak.” Utóbbi igaz a főváros 19,2%-os, minőségi, valamint a vidéki wellness-szállodák 14,3%-os kapacitásbővítésére.

Az utóbbi idők szállodafejlesztéseit sok esetben nem előzték meg átfogó tanulmányok – tájékoztatott Kovács István, a szállodaszövetség titkára. Számos ház van, amely inkább épült ingatlanfejlesztési szándékkal, mint hogy a turizmust fellendítse – teszi hozzá Kovács. Ezt alátámasztja Hegedűs Attila is, aki korábban lapunknak nyilatkozva (TT 2010/1–2. Vidéki szállodafejlesztések 2010- ben) elmondta: a budapesti szállodai ingatlanok jelentős része eleve úgy épül, hogy menekülési útként lakásokat vagy irodaházat lehessen kialakítani bennük. Ugyanakkor a vidéki szállodák kapacitásuktól függetlenül szállodának épültek, így csak abban lehet bízni, hogy egy csődöt követően egy másik tulajdonosnak vonzó feladat lesz feléleszteni a szállodát és újra beindítani – tájékoztatott Hegedűs Attila.

„Baj van, baj”

Baj tehát van – ismerte el dr. Erdei János is, az MSZSZ elnöke a szövetség egy korábbi sajtótájékoztatóján. A bajt tetézi, hogy a magyar szállodaipar ma mintegy 500 milliárdos hitelállományt nyög, amelynek túlnyomó része svájcifrank- vagy euróalapú hitel. Ha a foglaltság rövid időn belül nem indul jelentős növekedésnek, bizony nehéz helyzetbe kerülhet számos szálloda. A foglaltság persze nem minden, ha a kevesebb vendég megkaparintásáért a több szálloda saját magát nehéz helyzetbe hozó árversenybe kezd. Kovács István úgy véli: a helyzet 2010 második felére kezdhet el javulni. Ugyanakkor a kereskedelmi bankok sem érdekeltek a már érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező projektek bedőlésében – mondta el lapunknak Király György, a Hypo Alpe Adria Bank munkatársa. Király hozzátette: a bankok, elkerülendő a projektek bedőlését, készek támogatást adni, a tőketörlesztés egy-két éves halasztását jelentő tőkemoratóriumot nyújtani vagy a futamidőt meghosszabbítani. Nem jönne jól egyik banknak sem, ha egy fizetésképtelenség miatt lefoglalt szállodában nekik kellene a menedzsmentet felállítaniuk. bank a hitelét törleszteni nem képes szálloda élére bankbiztost jelöl ki, értesüléseink szerint az egyik neves vidéki wellnesshotel esetében is ez történt. Az ő feladata a szálloda működésének zavartalan biztosítása, a törlesztőrészlet-fizetés garantálása.

A Bika és az oroszok

Az utóbbi idők talán legnagyobb figyelmet kapó szállodai csődje a Cívis Zrt. által üzemeltetett debreceni Aranybika szálloda bedőlése volt. A Hajós Alfréd tervezte patinás hotel tavaly november 27-én kezdeményezett maga ellen csődeljárást. A vendégeket a csőd környékén kifizetetlen villanyszámlák miatt sötétben hagyó Cívis Zrt. maga is még a sötétben tapogatózik. A cégnek a negyedik csődegyezségi tárgyalást követően sem sikerült vevőt találni a házra.

A Cívis Zrt., valamint az orosz érdekeltségű Glenroy Technologies Kft. közötti tárgyalások eddig amiatt nem vezettek eredményre, mert az eladó nem fogadta el, hogy a vevő vételárelőleg formájában helyezze letétbe a vételár első részletét. A Cívis Zrt. azt foglaló formájában szerette volna megkapni, amelyet a vevő az eladó pénzügyi helyzetére tekintettel nem hagyott jóvá.

A vevő eddig sikertelenül próbált részesedést szerezni a Cívis Zrt.-ben, hogy a hitelezőkkel a társaság résztulajdonosaként próbáljon tárgyalni.

Az oroszok birtokon belülre kerülése esetén, készek lettek volna a hitelezőkkel megállapodni, illetve kifizetni a dolgozók elmaradt munkabérét is. Ez azonban még várat magára: az oroszok elálltak a vásárlás lehetőségétől.

Kovács István meglátása szerint a szálloda csődjéhez hozzájárultak az Aranybika sorra elmaradt fejlesztései, miközben a város szállodai kínálata mind minőségében, mind mennyiségében jelentős fejlődésen ment át. Utóbbi két tényt Hupuczi László, a Cívis Zrt. elnök-vezérigazgatója sem vitatta korábban az MTI kérdésére válaszolva, jóllehet, Hupuczi túlkínálatról beszélt. Marad viszont a megválaszolatlan kérdés: miért nem tudta Debrecen legrégebbi szállodájának vezetése történetéből adódó helyzeti előnyét kihasználva megállítani a 2006 óta folyamatosan csökkenő vendéglétszámot?

Sokcsillagos álmok, vevőre várva

Nem végleges a tavaly december óta csődeljárás alatt álló Pólus Palace bezárása, mivel a hírek szerint hamarosan új tulajdonoshoz kerül a hotel. A Pólus Péter és a fejlesztésbe 2,5 milliárd forinttal beszálló Magyar Fejlesztési Bank tulajdonában lévő szálló 2009 végéig 1,7 milliárd forintos tartozást halmozott fel. Nem lesz egyszerű dolga az új tulajdonosnak: a felszámolás elkerülése érdekében a CIB Bankkal kötendő megállapodás értelmében az új tulajdonosnak 5,6 millió eurót kell kifizetnie két héten belül.

A siófoki Casa Perla egyik napról a másikra bezárta kapuit, és szélnek eresztette dolgozóit. A korábbi tulajdonos Casa Hotels Kft. tetemes tartozása miatt felszámolás alá került. A ház a csődeljárást lefolytató felszámolóhoz került, várhatóan június 30-ig zárva tart. A több szakember által is rizikósnak ítélt beruházásról Kovács István úgy tartja: az alapvetően szezonális desztinációnak számító településen merész vállalkozás egész évben nyitva tartó hotelt rossz helyre építeni.

Törleszthetetlen adósságai miatt kényszerült bezárni kapuit április elején a zalaegerszegi Balaton Hotel is. Pedig információk szerint a zalai megyeszékhelyen még a négycsillagos wellness-szálloda kapacitásait figyelembe véve sem volt elegendő a férőhelyek száma. Az állítólag rendre telt házzal működő hotel nem csupán a bankhitel törlesztésével maradt el, de jelentős tartozásai voltak a vízműveknek, illetve az áramszolgáltatónak is.

A zalaszentlászlói Óperenciás Családi Hotel sem működhet túl hatékonyan, ha a honlapján a legutóbbi frissítés 2009-es, illetve ha az elérhetőségeit már fel sem tüntetik. Ennél bővebbet az állítólag csődbe ment szállodáról megtudni nem sikerült. Esztergomban január 18-án zárta be kapuit az Oktáv Továbbképző Zrt. hasonló nevű, 150 ágyas szállodája. A cég illetékese elmondta, hogy értesüléseik szerint az új tulajdonos Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat a jövőben diákszállodává kívánja átalakítani az ingatlant.

Mindeközben Esztergomban 2010 júliusa helyett csupán a következő tél végére adhatják csak át a szerkezetkész Mária Valéria szállodát. Szintén a Prímás-szigeten épül a Hotel Aqua Palace is, de a háromcsillagos szállodát a tervezett február végi időpontban nem nyitották meg.

A 2010 januári bezárást követő rövid szünet és üzemeltetőváltás után a kalocsai székhelyű Dimmobilien Kft. üzemeltetésében nyílt újra a Wellness Hotel Kalocsa. Simigh Dóra, a szálloda igazgatója elmondta: egyelőre nem panaszkodnak, de két-három hónapig is eltarthat, mire helyreáll a vendégforgalom. Ennek érdekében a szálloda erőteljes marketingkampányt folytat. A Soltvadkert Vidéke Takarékszövetkezet tulajdonában álló szálloda vendégeinek 90%-a belföldről érkezik. Némileg beárnyékolhatja a szálloda nyereséges működését, hogy a belföldi vendégek 70 százaléka a jelenleg még megadóztatni tervezett üdülési csekkel fizet. Biztatónak ítéli ugyanakkor Simigh Dóra, hogy már a jövő évre nem egy csoportos ajánlatkérést kaptak.

A tarcali Andrássy Kúria élére felszámolóbiztos került március elején. A 2008 májusában 2,5 milliárd forintból épült, négycsillagos szállodát üzemeltető Andrássy Kúria Szálloda és Vendéglátó-ipari Kft. (AK) ellen mintegy 2 milliárdos hitelezői követelés érkezett be eddig, amelynek legnagyobb része, 1,15 milliárd, banki követelés. A szálloda építéséhez az Európai Unió 126,37 millió forinttal járult hozzá, amely abban az esetben nem visszafizetendő, ha a szálloda működőképes marad, tulajdonosváltás esetén a megegyezés az állam döntési hatásköre.

Az Andrássy Kúria vezetősége később megerősítette, hogy az AK valóban felszámolás alatt áll, helyét az Andrássy Hotel Kft. vette át, az üzemelés folyamatos. A 2,7 milliárdért értékesíteni tervezett házon az üzemeltető tájékoztatása szerint „csupán” 1,5 milliárdos követelés van. A szakmai mutatószámai a hazai átlagot felülmúlják. Ennek ellentmond, hogy a felszámolást végző Vectagilis Zrt. szerint a hotel nem hozza a várt eredményeket. Elgondolkodtató viszont, hogy az AK által kiadott március eleji közlemény szerint Varga Jenő felszámolónak a hotel üzemeltetési, árbevételi és költségadatai, foglaltsági mutatói nem állnak rendelkezésére.

Mit lehet itt tenni?

Hogy a fenti problémák esetén a befektetőknek érdemes-e tanácsadóhoz fordulniuk, Hegedűs Attila elmondta: ez a szálloda profiljától függ. Eltérőek az érdekek egy tulajdonos által és egy szakosodott üzemeltető által működtetett szálloda esetében. Nemegyszer a bankok fordulnak a tanácsadóhoz, hogy a tulajdonosnak kommunikálják a gondokat, vagy birtokon belülre kerülve a tulajdonossal együttműködésben keresik a kiutat.

Fontos lehet a jövőbeni megalapozatlan fejlesztések megakadályozása a szállodaszövetségnek. Az MSZSZ úgy kívánja ezentúl elejét venni a sikertelenséggel fenyegető fejlesztéseknek, hogy folyamatos szakmai konzultációt folytat a bankokkal, akik az MSZSZ szerint a válság miatti szigorúságukban átestek a ló másik oldalára. Kovács István reméli, hogy a szállodaszövetséget a jövőben a befektetők nem csupán piaci, hanem szakmai információkért is felkeresik.

'
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai